Mikorra várható és milyen lesz a panelprogram?

A várható panelprogram nagyon sokunkat érdekel, ezért a konferencia indító kérdése lesz a várható panelprogram.
Tisztelt Kollégák!


Nagyon sokan kérdezik, hogy mikor indúl az új panelprogram?
Mint az MTOSzSz elnöke részt veszek a Panelházak megújításával kapcsolatos feladatokat egyeztető bizottságban.
Jelenleg ia az asztalomon van a "A panelházak megújításával kapcsolatos vitaanyag", az anyagot az MTOSzSz múlt heti elnökségi ülésén átbeszélte, véleményezte, mai összegzem az elhangzott véleményeket és leadjuk a miniszterelnökségnek.
A legutóbbi konferenciánkon (Lurdy Ház, 2017. szeptember 28.) kicsit részletesebben ismertettem az eddigi egyeztetések eredményét. A november 2-i konferencián (Lurdy Ház, 7-es terem, 14:00-tól kezdődik). Szintén beszélni fogok a közben eltelt eseményekről. A konferenciát ezzel a kérdéssel indítjuk, annyi időt fordítunk rá, amekkora érdeklődés lesz a kérdés iránt, a programot is tudjuk csúsztatni.

Nagyon fontos megjegyezni, hogy ez nem egy energetikai célú felújítás (de tartalmazza azt), hanem egy épület és annak környezetét érintő (parkosítás, parkolás, közösségi terek, stb.) teljes megújítását célzó program.

Mindenképpen mintaprojektekkel fog kezdődni, mivel más-más városban mások lehetnek a közvetlen célok, és csak a mintaprojektek megvalósulása után tud érdemi pályázat indulni. Ha korábban kezdik akkor sok lesz a fejetlenség a programban.
Tehát a mintaprogram év elehet a 2018-as év, és a mintaprogramok tapasztalatai alapján indulhat a szélesebb panelprogram.

Saját javaslatainkat, észrevételeinket, anyagunkat a következő konferencián fogjuk bemutatni, akit érdekel, kérem jöjjön el.

Kaplonyi György
MTOSzSz elnöke

Gyakorlati kérdések, konferencia stílusban #2

Mostani konferenciánk vezérfonala, mit és hogyan hibázhat a közös képviselő, hogyan előzzük meg hibáinkat, hogy zökkenőmentes, megfelelő társasház-kezelési tevékenységet végezhessünk. Tanuljunk hibáinkból!

Konferencia közös képviselők, társasházkezelők részére
Időpont: 2017.11.02

konferenciákon felmerült az igény, hogy gyakorlati kérdésekről is tartani kellene már rendezvényt.
A jelenlévők elmondták, hogy gyakorlati fogások, segédanyagok kellenének ahhoz, hogy munkájukat könnyebben és a jogszabályoknak jobban megfelelve tudják végezni.
A tapasztalatok alapján most elindítottuk programunkat a „Gyakorlati kérdések konferencia stílusban” címmel. A legutóbbi rendezvényen a jegyzőkönyvvezetés, a közös költség tartozás volt a fő téma. Valamint ezeket a munkákat segítő számítástechnikai megoldások.
A rendezvények ingyenesek, a költségeket az MTOSzSz viseli.
Szeptember 28-i rendezvényünk sikeres volt, sok kérdés került megválaszolásra, megvitatásra.
Mostani rendezvényünk vezérfonala: kielemezzük, hogy milyen hibákat szoktak elkövetni a közös képviselők, igyekszünk ezeket bemutatni, és választ keresünk arra is, hogy hogyan lehet megelőzni ezeket a hibákat, és ha már megtörténtek, hogyan lehet kijavítani őket. Napjainkra a társasházkezelő tevékenység annyira összetett lett, hogy nehéz napi szinten követni a változásokat. Sok esetben, kellő tapasztalat híján, azt látjuk, hogy a közös képviselők saját maguk találnak ki olyan megoldásokat, amelyek – szándékaik ellenére – bizony jogszabály ellenesek.
Az MTOSzSz-ben végzett munkánk során nagyon sok közös képviselővel találkoztunk, rengeteg tapasztalatot szereztünk és a tapasztalatok alapján, ajánlások szerint készítettük el minta anyagainkat. Ha a rendezvényeken felmerülnek jó észrevételek, javaslatok, akkor azokat is bedolgozzuk a minta anyagba!
Várunk minden érdeklődő, tanulni és fejlődni vágyó közös képviselőt, társasházkezelőt!

Budapest, 2017. október 12.
Kaplonyi György
MTOSzSz elnöke

Konferencia adatai


Előadás Témája: Gyakorlati kérdések, konferencia stílusban 2
Előadás tartalma, célja: Mostani konferenciánk vezérfonala, mit és hogyan hibázhat a közös képviselő, hogyan előzzük meg hibáinkat, hogy zökkenőmentes, megfelelő társasház-kezelési tevékenységet végezhessünk. Tanuljunk hibáinkból!
Előadás időpontja: 2017. november 02. 14:00
Előadás helyszíne: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.
Lurdy Ház, 7-es teri
Regisztráció díjja: INGYENES

Program terv

  • 14:00-14:20: Regisztráció
  • 14:20-14:30: Megnyitó, Tájékoztató a Miniszterelnökséggel folytatott egyeztetés aktuális helyzetéről.
    Előadó: Kaplonyi György, mérlegképes könyvelő, ingatlankezelő
  • 14:30-15:15: TTársasház éves beszámolójának előkészítése, elkészítése és közzététele
    Jogszabályi változás miatt megváltozott a beszámoló, az előadásban erre kitérünk!
    Előadó: Kaplonyi György, mérlegképes könyvelő, ingatlankezelő
  • 15:15-15:45: Liftüzemeltetés problémái, buktatói a napi üzemeltetés során
    Előadó: Ivota István, TECH Company kft., ügyvezető igazgató, felvonó szakértő
  • 15:45-16:15: Szünet, kötetlen beszélgetés a jelenlévő szakemberekkel
  • 16:15-16:45: Közös képviselők által elkövetett leggyakoribb hibák jogi és hatósági ügyekben
    Előadó: dr. Tóth Zoltán, ügyvéd, MTOSzSz jogi szakértője
  • 16:45-18:30: Kötelező szellőzőtisztítás a társasházban. Miért kell, és hogyan kell elvégezni.
    Az éves beszámoló közgyűlés előkészítésének részletesebb megvitatása.
    A rendezvény elején kiosztásra kerülő mintaanyagok és segédanyagok
    alkalmazásának bemutatása

Előregisztráció

Milyen kazánra lehet cserélni régi központi fűtéses kazánunkat

Nagyon sokan kérdezik, hogy a jelenlegi jogszabályok mellett milyen kazánnal tudják lecserélni régi kazánjukat. Itt szeretnénk bemutatni egy lehetséges megoldást.
Megérkezett a Warmhaus!
Az Sr-therm kft megkezdte a Warmhaus kondenzációs gázkazán magyarországi forgalmazását.
A kiváló minőségű kazánok, a legkorszerűbb technológia szerint készülnek. Kompakt méretének köszönhetően elhelyezésük a legszűkebb helyen is kivitelezhető.
A C-63-as minősítésének köszönhetően bármilyen égéstermék-elvezető rendszerrel telepíthető, így nem okoz gondot már meglévő rendszerhez történő illesztése.
Optimális fogyasztás - egyszerű kezelés.
Emelt használati melegvíz hozam melynek köszönhetően a konyhában és a fürdőben is egyszerre lehet melegvíz. .
A Warmhaus kazánok Enerwa és Enerwa Plus kivitelben vásárolhatok meg.
A 24/31, 28/35, 33/40 kW teljesítménnyel minden szükségletnek megfelelnek.
Mintaboltunk a 1142 Budapest Erzsébet Királyné útja 98/a címen található meg.
Látogasson el a hamarosan megújuló honlapunkra a www.srtherm.hu melyen bővebben tájékozódhat a készülékeinkről – cégünkről és szolgáltatásainkról.
Nyugalom és kényelem mind ez kedvező áron.

Elérhetőségünk:
Simkó Róbert Ügyvezető: +36 30 934 54 20
Mihályi András Üzletkötő: +36 70 410 2917
E-mail címünk: srtherm@srtherm.hu

A tájékoztató anyagot az MTOSzSz díjtalanul tette fel a hírek oldalára, mivel a társasházak, közös képviselők,lakók részére fontos információkat tartalmaz az anyag. Ezt a szolgáltatást mindenki részére biztosítjuk, ha az általa leadott anyagok kapcsolódnak a társasházak mindennapjaihoz.

Kaplonyi György
MTOSzSz elnöke

A közös költség behajtás anomáliái

A mai napon egy rövid interjút adtam az ATV-n, mivel egyes panel épületekben (Havanna lakótelep), PROXY használatával korlátozták a lift használatát. A közös költséggel tartozókat kizárták a lifthasználatból.
Szerintem ez a módszer nem követendő, indoklom is hogy miért!

Gyakorlatilag nem csak a tartozót korlátozzuk a közös tulajdon használatában, hanem minden tulajdonost kényelmetlen helyzetbe hozunk, azokat is, akik rendesen fizetik a közös költséget. Törekedni kell inkább azokra a megszorításokra, ha lehetséges, ami csak a tartozónak okoz kellemetlenséget a lakáshasználatban. Következetesen kell használni a jogi utat a behajtásban.

Mi lesz, ha az idős tulajdonos rosszul lesz, mentőt hív? Az orvos, vagy a mentős gyalog megy fel hozzá, mert a beteg nem tud lejönni elé a lifttel?

Ez nem is olcsóbb, mint a behajtási eljárás! A berendezést meg kell venni, az áramköltség, liftköltség megnő, mert a vendégekért le kell lifteznie a tulajdonosoknak, hamarabb tönkremegy a lift, nő a karbantartási költsége!
Mi lesz akkor, ha beszállok a liftbe és velem együtt be akar szállni a tartozó, én fogok vele vitatkozni, mint lakó, hogy nem használhatja a liftet?

A közös képviselő kötelessége, hogy a behajtás érdekében mindent megtegyen, és ehhez már jól használható törvényes eszközei is vannak. Továbbá lesznek olyan tartozások, melyeket soha nem fog megkapni a társasház, mivel ezek a tulajdonosok pénzügyileg tönkrementek. Itt csak a magáncsőd eljárás segíthetne, kiegészítve egy „családi magáncsőd” eljárással, ami azt jelentené, hogy a csődeljárásba be lehessen vonni mindenkit, aki a lakásban életvitelszerűen lakik.

A riportra felkészülés során készítettem egy kis statisztikát, ami nem reprezentatív, budapesti társasházakat tartalmaz, vegyesen (panel, tégla, házközponti fűtéssel, lifttel, stb.).

A következő eredményeket kaptam:

1, Átlagos közös költség: 13.148,- Ft/hó
2, Egy lakásra eső átlagkövetelés (bruttó, göngyölített követelés): 32.496,- Ft
3, Közös költség tartozás éves változása, ott ahol a követelés növekedett, ott az éves költségvetés 3,65%-át teszi ki az éves növekedés, ahol csökkent (több volt a befizetés, mint a közös költség előírás) a közös költség tartozás, ott a csökkenés az éves közös költség 1,97%-át tette ki.
4, A társasházak 64,52%-nál éves növekedés volt a közös költség tartozásban, 35,48%-nál csökkent a tartozás mértéke.
5, A tulajdonosok 10-15%-nak nincs közös költség tartozása, vagy túlfizetése van.
6, Egy havi közös költséget kitevő tartozással a tulajdonosok 45-55 %-a rendelkezik.
7, 100.000,- Ft alatti tartozása van a tulajdonosok 4-5%-nak.
8, 100.000-1.000.000,- Ft közötti tartozása van a tulajdonosok 0,5-1,5%-nak.
9, Egymillió forint feletti tartozással a tulajdonosok 1,5-3%-a rendelkezik.

A közös költség behajtásában a közös képviselő eredményesen és viszonylag gyorsan tud eredményesen fellépni az egy millió forintot nem meghaladó tartozások esetén. Az igen nagy tartozók esetében kicsi a megtérülés valószínűsége (15-20%).

A fennmaradó tartozók esetében törekedni kell az árverezésre, annak érdekében, hogy új tulajdonosa legyen a lakásnak, aki már nem fog tartozást felhalmozni.

A behajtási munka egy örök körforgás. Aki csak időszakosan tud fizetni (munkahelyi, egészségi, család vagy más problémák miatt) az sokszor visszaesőként, mindig újra halmozza a tartozását. A behajtás során rendezi tartozásait, majd újra nem fizet. Ezért a behajtási munkát következetesen és folyamatosan kell végezni.

Napjainkra már vannak cégek, akik ebben tudják segíteni a közös képviselő munkáját.

Ne felejtsük el, hogy a tulajdonosok gazdasági helyzete folyamatosan változik, ha minden tőlünk elvárhatót megteszünk, akkor is a közös költség 2%-nak megfelelő összegű közös költség tartozással (bevételi hiánnyal) fog rendelkezni a társasházak döntő része, ezzel mindig számolnunk kell. Ha nem lesz tartozás, akkor az óvatosságunk csak alapnövekedést fog eredményezni, nem pedig hiányt.

Kaplonyi György
MTOSzSz elnöke

Panelfelmérés 2017

Itt a lehetőség hogy mi is befolyásolhassuk a panelházakra kiírt pályázatok témáját! Ezen egyszerű kérdőív kitöltésével, máris sokat tehetünk az életszinvonalunk növelésérét! Illetve a kitöltők között kisorsolunk 4db 1TB-os külső mervelmezt!
Az MTOSzSz szeretné felmérni az Önök véleményét azzal kapcsolatban, hogy a jövőben milyen pályázati kiírásokat látnának szívesen. A kérdőív alapján egy véleményekkel kibővített tanulmány kerül elkészítésre, amelyet szeptember közepéig szükséges eljuttatnunk a Miniszterelnökség részére, így fontos, hogy a kérdéssort 2017. szeptember 1-jéig a lehető legtöbben töltsék ki.

Hogy az Önök számára is érdekesebbé tegyük a felmérést, nyereményjáték keretében a kitöltők között kisorsolásra kerül

4 db - Toshiba Canvio Basic 1Tb USB3.0 HDD - Külső Mervelemez (Adattároló)
A nyereményjátékban való részvételhez kérjük kattinson az alábbi gombra és töltse ki az ürlapot!

A kérdőív kitöltése és részvétel a nyereményjátékba


Köszönjük, hogy ezzel is segít a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szervezetének munkáját, és hozzájárult ahhoz, hogy olyan pályázat kerüljön kiírásra, amit részben Ön formált meg.

Kaplonyi György
MTOSzSz elnöke

Panelek felméréséhez segítség kérése

A Miniszterelnökség felkérte az MTOSzSz-t, hogy segítsen a panelfelújítási program előkészítésében. A Miniszterelnökség és az ÉMI Kft-t kérte fel arra a feladatra, hogy a panelprogram új szakaszának szakmai megalapozásához szükséges korróziós állapotfelmérés első ütemét sürgősséggel, 2017. szeptember 10-ig elvégezze. A korróziós állapotfelmérés célja, hogy átfogó képet kapjunk a különböző időszakban, különböző csomóponti megoldásokkal készült panelos épületek csomópontjaiban a kapcsolódó acélbetétek állapotáról.
A feltáráshoz az alábbi feltételek biztosítása szükséges:
- 1 db, az épület homlokzatához kapcsolódó, szélső helyzetű, helyiség (célszerű az épület északi sarkán, esetleg liftgépházban, külső helyzetű lépcsőházban, közös helyiségben, szárítókban).
- elektromos áram
vízvételezési lehetőség
- 1 fő a feltárást végző kollégákat beengedi (közös képviselő, gondnok, stb.)

A feltárási munkák ideális esetben 2-3 órát vesznek igénybe, porral és zajjal járnak. A feltárás során az előregyártott vasbeton falpanelek közötti helyszíni kitöltő betont belső oldaláról néhány helyen megvésik, hogy a kapcsolódó acélbetétek korróziós állapota közvetlenül ellenőrizhető legyen.
A vizsgálati helyek helyreállítássásról gondoskodnak.

A feltárásról készített dokumentációt - mely értékes adat az épület statikai ellenőrzéséhez és további felújításához - a helyszíni szemle után a Társasház/Lakásszövetkezet részére díjmentesen megküldik.

Kérik, hogy lakásokba is elvégezhessék a feltárást. Jeleztük, hogy a lakások magántulajdonban vannak így "azokhoz" a közös képviselőknek nincs jogosultságuk, arról nem nyilatkozhatnak. Annak esélyét, hogy ezt a lakástulajdonosok megengedjék igen kicsinek találjuk.

Amennyiben részt kívánnak venni a programban, azt az alábbi e-mail címre küldjék meg:
kaplonyi.gy@gmail.com
mtoszsz@gmail.com

Válasz e-mailben elküldjük a Miniszterelnökség levelét és a táblázatokat!

Kaplonyi György
MTOSzSz elnöke

Az érintett épületek:

Kelenföldi lakótelep Etele u. 15-25.
Kelenföldi lakótelep Etele u. 27-37.
Kelenföldi lakótelep Etele u. 39-49
Kelenföldi lakótelep Etele u. 2-24.
Budapest Fraknó u. 6/a-10/c
Budapest Fraknó u. 24/a-30/c
Budapest Bártfai u. 45-63.
Kelenföldi lakótelep Etele utca 34/A-38/A
Kelenföldi lakótelep Etele utca 38/B-42/B
Kelenföldi lakótelep Etele utca 44/A-48/A
Budapest Latinka S. u. 48-58.
Budapest Mérnök u. 28-34.
III. kerület, Óbudai lakótelep Szőlő utca 66-74
III. kerület, Óbudai lakótelep Raktár utca 8
III. kerület, Óbudai lakótelep Raktár utca 6
Csorbai úti lakótelep Allende park 9-12
Csorbai úti lakótelep Andor utca 46
Csorbai úti lakótelep Fogócska utca 1-7
III. kerület, Óbudai lakótelep Kórház utca 9
III. kerület, Óbudai lakótelep Kerék utca 22-36
III. kerület, Óbudai lakótelep Harrer Pál utca 12-24
Kelenföldi lakótelep Etele út 32/A
Kelenföldi lakótelep Etele út 32/b
Kelenföldi lakótelep Etele út 32/C
Békásmegyeri lakótelep Hímző utca 3-11
Békásmegyeri lakótelep Hímző utca 2
Békásmegyeri lakótelep Hímző utca 1
Békásmegyeri lakótelep Gyűrű utca 2-16
Békásmegyeri lakótelep Gyűrű utca 18-32
Békásmegyeri lakótelep Gyűrű utca 1-15
Békásmegyeri lakótelep Lukács Gyula utca 10-17
Békásmegyeri lakótelep Sramli utca 1-5
Békásmegyeri lakótelep Lukács Gyula utca 24-27
Békásmegyeri lakótelep Zsirai M utca 8-18
Békásmegyeri lakótelep Zsirai M utca 4-7
Békásmegyeri lakótelep Jendrassik utca 3-8
Rákoskeresztúri lakótelep I-II Pesti út 29
Rákoskeresztúri lakótelep I-II Pesti út 37
Rákoskeresztúri lakótelep I-II Újlak utca 17-21
Római lakótelep+ Vizimolnár 8
Római lakótelep+ Vizimolnár 6
Római lakótelep+ Vizimolnár 10
Árpádhídfő lakótelep Róbert Károly körút 20
Árpádhídfő lakótelep Róbert Károly körút 22
Árpádhídfő lakótelep Róbert Károly körút 24
Zuglódi lakótelep Csert? utca 12-14
Zuglódi lakótelep Csert? utca 18-20
Zuglódi lakótelep Füredi utca 15/A-15/B
Zuglódi lakótelep Zsivora park 2-4
Zuglódi lakótelep Vezér utca 69/A-69/D
Zuglódi lakótelep Vezér utca 71/A-71/D
Kőbánya-Újhegyi Ltp. Dombtető utca 14-16
Kőbánya-Újhegyi Ltp. Dombtető utca 2-4
Kőbánya-Újhegyi Ltp. Dombtető utca 6-8
Csepel-Királymajor lakótelep József Attila utca 61
Csepel-Királymajor lakótelep József Attila utca 63
Csepel-Királymajor lakótelep József Attila utca 65-71
Budapest Füredi u. 52-54.
Váci-Gyöngyösi utcai lakótelep Babér utca 31-33
Váci-Gyöngyösi utcai lakótelep Babér utca 33-29
Váci-Gyöngyösi utcai lakótelep Babér utca 35-41
Szegedi-Országbíró Hajdu 12-16
Szegedi-Országbíró Hajdu 15-19
Szegedi-Országbíró Röppentyű 1-5
Szegedi-Országbíró Béke 1-5
Szegedi-Országbíró Üteg 29-35
Vizafogó lakótelep Párkány utca 12-20
Énekes utcai lakótelep Csobogós 3
Énekes utcai lakótelep Csobogós 7
Énekes utcai lakótelep Csobogós 8
Mádi-Zsombék-Juhar u. ltp. Mádi utca 200
Mádi-Zsombék-Juhar u. ltp. Zsombék utca 42
Centennáriumi lakótelep Összefogás 1-11
Újpalotai lakótelep Legénybíró utca 5-17
Újpalotai lakótelep Nyírfa utca 2-21
Újpalotai lakótelep Nyírpalota utca 23-35
Budapest Erdőkerülő u. 29-45.
Újpalotai lakótelep Nádastó park 31
Újpalotai lakótelep Nádastó park 4
Újpalotai lakótelep Nádastó park 5
Budapest Ady E. u. 41-47.
Budapest Neptun u. 98-104.
Budapest Páskom park 26-31.
Kerepesi úti ltp. Gépmadár utca 10-20
Kerepesi úti ltp. Gyakorló utca 30-40
Kerepesi úti ltp. Gyakorló utca 6-16-28
Újpest Városközpont Nyár utca 65-71
Újpest Városközpont Nyár utca 11-31
Újpest Városközpont Nyár utca 43-63
Budapest Hevesi Gy. U. 97-103.
Havanna lakótelep Csontváry K.T. utca 16-28
Havanna lakótelep Csontváry K.T. utca 2-14
Havanna lakótelep Havanna út 16-28
Újpest Városközpont Nyár utca 26-30
Újpest Városközpont Pet?fi Sándor utca 12-14
Újpest Városközpont Pet?fi Sándor utca 16-18
Kispesti lakótelep Hikádé A 7a-11/B
Kispesti lakótelep Kossuth L.u.10-16
Kispesti lakótelep Nagy Sándor 14-24
Káposztásmegyeri lakótelep Szilágyi 26
Káposztásmegyeri lakótelep Szilágyi 30-36
Káposztásmegyeri lakótelep Üget? 1-9.
Káposztásmegyeri lakótelep Dunakeszi 5-7
Káposztásmegyeri lakótelep Dunakeszi 6-8
Káposztásmegyeri lakótelep Dunakeszi 9-11
Káposztásmegyeri lakótelep Székpatak 7
Káposztásmegyeri lakótelep Székpatak 9
Káposztásmegyeri lakótelep Tófalva 1-3
Fehérvári úti lakótelep Albert utca 42-48
Fehérvári úti lakótelep Fehérvári út 183-189
Pesterzsébeti lakótelep Baross utca 38-40
Fehérvári úti lakótelep Bükköny utca 26-28
Fehérvári úti lakótelep Fegyvernek utca 10-12
Csepel IV. ütem lakótelep Kossuth Lajos utca 62-68
Csepel IV. ütem lakótelep Kossuth Lajos utca 71/A-71/B
Csepel IV. ütem lakótelep Kossuth Lajos utca 75/A-75/B
Latinka-Bikszádi úti lakótelep Albert utca 19-21
Rákoskeresztúri lakótelep I-II Egészségház utca 16-22
Rákoskeresztúri lakótelep I-II Egészségház utca 24-38
Rákoskeresztúri lakótelep I-II Újlak utca 22-36
Rákoskeresztúri lakótelep I-II Újlak utca 38-54
Rákoskeresztúri lakótelep I-II Újlak utca 56-70
Káposztásmegyeri lakótelep Falemez 13-23
Káposztásmegyeri lakótelep Falemez 2-12
Káposztásmegyeri lakótelep Hajló 37-42
Római lakótelep+ Vizimolnár 22
Római lakótelep+ Váczi Mihály 1-4
Római lakótelep+ Pákász 6-8
Római lakótelep+ Őrlő u. 7,9,11
Római lakótelep+ Őrlő u. 13,15,17
Római lakótelep+ Őrlő u. 1,3,5
Béke-Tatai lakótelep Reitter 129-147
Római lakótelep+ Lőpormalom köz 7
Római lakótelep+ Légió 1-3
Székesfehérvár Ligetsor 1,2,3
Székesfehérvár Ligetsor 4,5,6
Székesfehérvár Ligetsor 7,8,9
Székesfehérvár Szedreskert 12,13,14,15
Székesfehérvár Szedreskert 16,17,18,19
Székesfehérvár Királykúti ltp 1-4
Székesfehérvár Tóvárosi u. 65_66_67
Székesfehérvár Tóvárosi u. 62_63_64
Székesfehérvár Tóvárosi u. 59_60_61
Ajka Béke u. 9-15.
Ajka József Attila u. 19-25.
Ajka József Attila u. 27-33.
Székesfehérvár Sziget u. 33-45
Székesfehérvár Sziget u. 7-31.
Székesfehérvár Sütő u. 44-46.
Siófok Koch R. u. 16a,b
Siófok Koch R. u. 18a,b
Siófok Koch R. u. 20a,b
Siófok Koch R. u. 27a,b
Siófok Koch R. u. 13a
Siófok Koch R. u. 13b
Dunaújváros SZÉCHENYI PARK 4.
Dunaújváros SZÉCHENYI PARK 6.
Dunaújváros SZÉCHENYI PARK 8.
Kecskemét Akadémia krt. 20-22.
Kecskemét Akadémia krt. 24-26.
Kecskemét Akadémia krt. 28-30.
Kecskemét Akadémia krt. 5-7.
Kecskemét Akadémia krt. 9-11.
Kecskemét Akadémia krt. 13-15.
Dunaújváros LAJOS KIRÁLY KRT. 14.
Dunaújváros LAJOS KIRÁLY KRT. 25
Dunaújváros ERDŐSOR U. 41.
Kecskemét Aradi vértanuk tere 6.
Kecskemét Burga u. 1-3.
Kecskemét Burga u. 5-7.
Dunaújváros SZABADSÁG U.50_52
Dunaújváros SZABADSÁG U.7_9
Szigetszentmiklós Szentmiklósi u. 3.a_f
Szigetszentmiklós Szentmiklósi u. 10/2.a_d.
Szigetszentmiklós Szentmiklósi u. 14.a_d.
Dunaújváros SZABADSÁG U. 1D,E
Dunaújváros SZABADSÁG U. 1E,F.
Dunaújváros HOLD U. 2_4
Szigetszentmiklós Szentmiklósi u. 16.
Szigetszentmiklós Szentmiklósi u. 16.
Kecskemét Akadémia krt. 37-39.
Kecskemét Akadémia krt. 41-43.
Kecskemét Akadémia krt. 45-47.
Kecskemét Irinyi u. 38-40.
Kecskemét Irinyi u. 42-44.
Székesfehérvár Ligetsor 1,2,3
Székesfehérvár Ligetsor 4,5,6
Székesfehérvár Ligetsor 7,8,9
Székesfehérvár Rákóczy u. 29/a,b,c
Székesfehérvár Rákóczy u. 31/a,b,c
Székesfehérvár Rákóczy u. 33/a,b,c
Győr Ifjúság krt. 38-48
Győr Ifjúság krt. 52-62
Győr Ifjúság krt. 66-76
Győr Ifjusági krt. 10-16.
Győr Kodály Z. u. 10.
Győr Erfurt u. 12-14.
Győr Erfurt u. 16-24.
Győr Erfurt u. 4-10.
Győr Répce u. 4-6
Győr Répce u. 8-16
Győr Répce u. 11-21
Szombathely 10-12-14-16-18.
Szombathely 7-8-9-10.
Ajka Béke u. 21-23.
Ajka Béke u. 25-31.
Ajka Tűzoltó u. 1-7.
Szombathely 2-4.
Szombathely 6-8-10.
Ajka Alkotmány u. 11.
Ajka Alkotmány u. 7.
Ajka Alkotmány u. 9.
Szombathely 1-3-5-7.
Szombathely 2-4-6.
Szeged Sás u. 6.
Szeged Sás u. 2.
Szeged Sás u. 4.
Szeged Hajlat u. 1. ab.
Szeged Építő u. 3. ab.
Szeged Vedres u. 5. ab.
Szeged Vedres u. 3. ab.
Szeged Székely sor 1.
Szeged Tarján széle 6.
Szeged Kemes u. 16.
Szeged Kemes u. 14.
Szeged Csongrádi sgt. 82
Szeged Vág u. 3.
Szeged Vág u. 1.
Szeged Ág u. 3.
Szeged Ág u. 5.
Szeged Gáspár Z. u.8.
Szentes Cseuz Béla 5-7
Szentes Cseuz Béla 9-11
Szentes Köztársaság u. 11-13
Szeged Becsei u.2.
Szeged Gergely köz 1.
Szeged Gergely köz 2.
Hódmezővásárhely Lehel u. 14
Hódmezővásárhely Oldalkosár u. 13-15
Hódmezővásárhely Oldalkosár u. 16-18
Hódmezővásárhely Kaszap u. 1-3-5
Hódmezővásárhely Kaszap u. 2-4
Hódmezővásárhely Kaszap u. 6-8
Szeged Csongrádi sgt. 83
Szeged Rókusi krt. 21.
Szeged Rókusi krt. 23.
Hódmezővásárhely Hódtó u. 5-7
Hódmezővásárhely Hódtó u. 6
Hódmezővásárhely Hódtó u. 8
Békéscsaba Szerdahelyi 5-7, Rábay M. 2-8.
Békéscsaba Szabolcs 1-7
Szeged Kukovetz N. u. 6.
Szeged Kukovetz N. u. 8.
Szeged Szatymazi u. 11
Hódmezővásárhely Ormos Ede u. 12/AB
Hódmezővásárhely Ormos Ede u. 13
Hódmezővásárhely Ormos Ede u. 14
Miskolc Gálffy I. u. 12,14,16,18
Miskolc Gálffy I.u. 20,22,24,26
Kazincbarcika DEÁK FERENC TÉR 1_3
Miskolc Kurucz u. 1-3.
Miskolc Bertalan 24_28
Miskolc KŐPOROS 1,3
Miskolc KŐPOROS 2,4
Miskolc Testvérvárosok u.32
Miskolc Testvérvárosok u.36
Miskolc Győri kapu 63-85.
Miskolc Árpád u. 22-24.
Miskolc Virág u. 1-7.
Miskolc Kilián Gy. U. 6.
Miskolc Hegyalja 13
Miskolc Vörösmarty u. 9_15
Ózd BOLYKI FŐÚT 59_65
Miskolc Szentgyörgy u.9,11
Miskolc Sályi István u. 10
Eger TÖVISKES TÉR 8,9
Eger TÖVISKES TÉR 7
Eger TÖVISKES TÉR 5,6
Miskolc Vörösmarty u. 47
Miskolc Klapka Gy. u. 48,50
Miskolc Leszih A. u. 12
Sajószentpéter KOSSUTH U. 177,179
Salgótarján NYÍRFÁCSKA U.1
Salgótarján NYÍRFÁCSKA U. 5.
Miskolc Szeles u. 1,3
Eger RÁKÓCZI U. 3
Eger RÁKÓCZI U. 1/A
Debrecen Lehel u. 2-6
Debrecen Kandia u. 3-15.
Debrecen Hámán K. u. 54-60.
Debrecen Lehel u. 10
Debrecen Jerikó u. 15
Debrecen Jerikó u. 25
Debrecen Lehel u. 24
Debrecen Cívis u. 11
Debrecen Derék u. 94-98
Debrecen Derék u. 90-92
Debrecen Derék u. 86-88
Debrecen István u. 37-39
Debrecen István u. 33-35
Debrecen István u. 31/a-b
Debrecen Derék u. 173
Debrecen Derék u. 175
Debrecen Derék u. 177
Debrecen Derék u. 227
Debrecen Derék u. 229
Debrecen Derék u. 231
Debrecen Egressy B. tér 9
Debrecen Egressy B. tér 8
Debrecen Egressy B. tér 7
Debrecen Derék u. 57
Debrecen Derék u. 59
Debrecen Derék u. 61

A beléptetés ellenőrzése, irányítása

Okostelefonnal lehet kiszűrni a jogtalan kapunyitást, és talán még több területen is ellenőrizhetővé tehető a felhasználás. Nem lehet a beléptetőket "másolni", betanítani.
Tisztelt Kollégák!

Örömmel értesítjük Önöket, a MTOSZSZ és a T.E.L.L. Biztonságtechnikai Rendszerek Kft. kapcsolatfelvételének köszönhetően jelentős árkedvezménnyel vált elérhetővé az Önök számára is, a TELL Kft. által fejlesztett és gyártott GSM Gate Control Pro új generációs, új fejlesztésű, többek között okostelefonos alkalmazással és IP kamera illesztéssel rendelkező intelligens kapuvezérlő.
A GSM Gate Control Pro intelligens kapuvezérlő alkalmas 2 kapus vezérlésre, ill. végálláskapcsolók beépítésével a kapuk nyitott, vagy zárt állapotáról online tájékozódhatnak az okostelefon- alkalmazáson keresztül.

GSM Gate Control Pro új generációs kapuvezérlő főbb jellemzői:
- Két külön kapu/sorompó vezérlésének lehetősége egyetlen GSM Gate Control Pro eszközzel
- A kapu nyitott vagy zárt állapotáról online visszajelzés
- Prémium kategóriájú, magas műszaki színvonalú termék, nagyon sok korszerű funkcióval
- Elektromos kapuk, sorompók vezérlése mobiltelefonnal interneten keresztül, okostelefon- alkalmazással (az APP- ok ingyenesen letölthetőek), vagy GSM hívással
- 1000 felhasználó rögzítésének lehetősége, különböző jogosultságokkal
- 2000 okoseszköz rögzítésének lehetősége az 1000 felhasználóhoz
- 5 különböző kapuvezérlési mód, konfigurálható vezérlő- impulzusidőkkel
- 4 NO/NC kontaktusbemenet hiba- vagy egyéb események átjelzéséhez e- mailben, SMS- ben (beállítható napi darabszám korláttal), vagy hívással
- 2 NO relés kimenet a vezérléshez
- Vezérlés visszaigazolás SMS- ben vagy visszahívással
- Kapucsengő átjelzése okoseszközre Push üzenettel
- Kapu műszaki hiba átjelzése okoseszközre Push üzenettel
- Értesítés Push üzenettel és/vagy SMS- ben, ha a kapu nem nyílt ki, vagy nem záródott be
- 2 db ONVIF kamera támogatás, kép megjelenítése az okostelefon- alkalmazásban
- Automatikus szoftverfrissítés megvalósítás
- Konfigurálható felhasználói jogosultságok és belépési időszakok
- Konfigurálható automatikus időzített vezérlés
- Riport küldés e- mailben (eseménylista, beállítás módosítás, jogosulatlan nyitási kísérlet, nyitás/zárás)
- Utolsó 1200 esemény tárolása memóriában
- Periodikus tesztjelentés küldés SMS- ben és e- mailben
- Belépési időszakok konfigurálása akár 50 db belépési sémával (hétfő- vasárnap, ünnep: 00:00 - 23:59)
- Felhasználónként konfigurálható egyedi szabály időszakos belépés engedélyezéséhez vagy tiltásához
- Globális (minden felhasználóra egyaránt vonatkozó) szabály alkalmazásának lehetősége időszakos belépés engedélyezéséhez vagy tiltásához
- Ünnepnapok kiválasztásának lehetősége évekre előre, beépített naptárban
- Időzített automatikus vezérlés konfigurálásának lehetősége akár 20 db vezérlési sémával (hétfő- vasárnap, ünnep: 00:00 - 23:59)
- Többnyelvű programozószoftver Windows™ rendszerre
- Programozhatóság: USB, internet, okostelefon- alkalmazás
- Jelentősen felülmúlja a piacon elérhető, hasonló termékek műszaki színvonalát

GSM Gate Control Pro okostelefon- alkalmazás jellemzői (Android / iOS)


- Korlátlan Gate Control Pro eszköz kezelésének lehetősége
- Widget támogatás (Android)
- Rátekintési lehetőség 2 db Onvif IP kamerára, felhasználónként konfigurálható jogosultság szerint
- Távprogramozás szuperadminisztrátor és adminisztrátor jogsultságokkal
- Értesítések fogadása a Gate Control Pro eszköztől Push üzenettel (kapucsengő, műszaki hiba, kapu végállás hiba)
- A kapu nyitott/zárt állapotának online megjelenése
- Eseménynapló
- Konfigurálható felhasználói felület (választható kinézet, ikonok)
- Többnyelvű felhasználói felület


Alkalmazási területek:
- Kertkapuk, garázskapuk, sorompók
- Parkolóházak, közintézmények, ipari és mezőgazdasági létesítmények
- Lakóparkok, társasházak
- Egyéb vezérlések

Érdeklődésük esetén kérjük, hogy az alábbi elérhetőségek valamelyikén vegyék fel a kapcsolatot a TELL Kft.- vel:

Nagy Zsolt
projektmenedzser
30/ 605 3354
T.E.L.L. Biztonságtechnikai Rendszerek Kft.
www.tell.hu
4034 Debrecen, Vágóhíd u. 2.
nagy.zsolt@tell.hu

A tájékoztató anyagot az MTOSzSz díjtalanul tette fel a hírek oldalára, mivel a társasházak, közös képviselők részére fontos információkat tartalmaz az anyag. Ezt a szolgáltatást mindenki részére biztosítjuk, ha az általa leadott anyagok kapcsolódnak a társasházak mindennapjaihoz.

Kaplonyi György
MTOSzSz elnöke

MTOSzSz 2016. évi beszámoló közgyűlése

Az MTOSzSz éves beszámoló közgyűlését tartja, melyre meghívja tagjait és az érdeklődőket. A közgyűlés nyílt, nem tagok is részt vehetnek rajta. A Meghívó, kiegészítve a beszámolókkal és a feladattervvel, minden tagunknak elektronikusan megküldtük.
MEGHÍVÓ
A magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének beszámoló közgyűlésére

A közgyűlés időpontja: 2017. május 26. 10:15

Regisztráció: 10:00-tól

A közgyűlés helye: YPSILON CAFÉ ÉTTEREM, különterme
1143 Budapest, Stefánia út 1. sz.
/az elnökségi ülések helye/

NAPIRENDI PONTOK

1, Levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása.
2, Az elnökség és a FEB 2016. évi beszámolójának megvitatása, elfogadása.
3, A 2017. évi feladatok megvitatása, elfogadása
- A tagok javaslatainak meghallgatása,
- Az elnökség terve és az elhangzott javaslatok alapján az éves terv elfogadása.
4, A 2017. évi költségvetés megvitatása elfogadása.
Az MTOSzSz közgyűlése akkor határozatképes, ha a tagok legalább 50%+1fővel képviseltetik magukat, illetve jelen vannak.

Amennyiben a közgyűlés nem lesz határozatképes, akkor
a megismételt közgyűlés időpontja:
2017. május 26. 10:45

Az ismétlő közgyűlés napirendje megegyezik az eredeti közgyűlés napirendi pontjaival. Az ismétlő közgyűlés a jelenlévő tagok létszámától függetlenül határozatképes.

Budapest, 2017. május 15.




Kaplonyi György
elnök
Beszámoló
az MTOSzSz elnökségének 2016. évi tevékenységéről


A magyar Társasházkezelők Országos Szakmai szövetségének és elnökségének 2016-os működését szeretném bemutatni az alábbi bontásban:

1, Szervezeti tevékenység:
Az MTOSzSz vezetősége minden hónapban megtartotta a vezetőségi ülést, ahol a napirendek megtárgyalásán nem csak a vezetőség, hanem azt kibővítve a bizottságokkal, átlagosan 12-13 fő vett részt. Napirenden szerepeltek az aktuális törvényi változások követése és a napi ügyek. Nem sikerült a nyilvántartási rendszerek felújítása. Nem találtunk olyan tagot, aki nagyobb óraszámmal és megfelelő informatikai háttérrel ezt a munkát díjmentesen el tudta volna vállalni. A közös képviselők leterheltsége nőtt, nagyon kevés lehetőség maradt az önkéntes társadalmi munkákra. A közös képviselők munkája összetettebb, sokrétűbb lett, és nagyobb időráfordítást követel.

2, Kapcsolatok, média:
Az MTOSzSz, hasonlóan más társadalmi szervezetekhez, nehezen tud kapcsolatot teremteni a politikával, mivel nem igen tartanak igényt szakmai véleményünkre. A civil szervezetek elleni „támadások” miatt beszűkült a mozgástér. A beszámoló közgyűléség csak két témában sikerült véleményezést eljuttatni a törvényalkotókhoz (gázszolgáltató díja, szemétszállítási rendelet véleményezése).

Minden megkeresését kihasználtunk, elnökségünk tagjai több alkalommal vettek részt különböző megbeszéléseken, egyeztetéseken (LOSZ, LÉTÉSZ, TTOE, stb.)

Az év folyamán a médiaszereplés átlagos volt. A hirtelen felmerült problémák esetén kerestek bennünket, ezek jellemzően: közös költség tartozás, gázkizárás, szemétszállítási rendszer változása, stb. Több esetben téma volt a társasházak stabil működésének biztosítása, a közös képviselő általános feladata, pályázati lehetőségek alakulása.

A magáncsőddel kapcsolatos törvény „kipukkant”, a kérdés elhalt mind a médiában, mind a politika színterén.

3, Rendezvények:
Az év folyamán egy nagyobb továbbképzést terveztünk, de csak négy jelentkező volt rá (a vezetőségen kívül), így nem tudtuk a rendezvényt megtartani.
Más rendezvényeken, mint előadó, bemutatkozó rendszeresen részt vettünk.

4, Pénzügyek:
Az MTOSzSz mint nonprofit egyesület, a 2016-os év folyamán minimális tagdíj befizetése mellett működött (2.400,- Ft/év). Nem célunk vállalkozói tevékenység folytatása. Tagjaink munkájukat társadalmi munkában végzik, még költségtérítést sem fizetünk. Mindenki a saját eszközeit használja (telefon, stb.) és fizeti költségeit. Gyakorlatilag csak a rendezvények költségeit fizeti egyesületünk (terembérlet, üdítő, kávé, stb.). Ennek megfelelően az éves pénzforgalmunk nem érte el az egy millió forintot.

A honlapunkon megjelenő tájékoztató anyagokat díjmentesen helyezzük el. Csak olyan anyagokat rakunk fel, melyek a közös képviselők érdeklődésére számíthatnak, munkájuk során találkozhatnak hasonló kérdésekkel.

5, A 2016-os év a számok tükrében:
Az elektronikus kapcsolattartás, kommunikáció (www.mtoszsz.hu, mtoszsz@gmail.com) folyamatos kapcsolatot biztosít a tagjainkkal, és azokkal is akik nem tagjaink de segítségünket igénybe veszik. Az év folyamán nagyon sok elektronikus levélben kértek szakmai tanácsot, segítséget.

Honlapunkon a forgalom csökkent, alapvetően csak a közös képviselők által felvetett kérdések, problémák kerülnek terítékre. Ez egy új honlap indulása után természetes állapot. Honlapunkon több mint 300-an regisztrálták magukat (ebből 101 tagunk tette közzé profilját), de gyakorlatilag közel 850-900 közös képviselő, SZVB tag, tulajdonos keresi fel az oldalt rendszeresen.

Vezetőségi tagjaink szinte naponta kapnak tanácskérő telefonhívást társasházi ügyekben. Nem ritka, hogy kisebb városok jegyzői irodáinak alkalmazottai keresnek meg bennünket és kérnek segítséget egyes konkrét ügyekkel kapcsolatosan.

Sajnos amikor negatív választ kell adnunk (a probléma felvetőjének nincs mindig igaza), akkor nagyon sok esetben agresszív reakciókkal szembesülünk, ami szintén mutatja, hogy a társasházi életben nagyon sok feszültség van, ahogy a társadalmi életben is. Egyre inkább érezni a közgyűléseken is, hogy sokan erőszakosan akarják megvalósítani elképzelésüket, akár a többség ellenére is.

Összegezve: a 2016-os évben javult az elektronikus eszközök alkalmazása működésünk során. Az elvárthoz képest alig tudtunk hatást gyakorolni a politikai döntéshozókra. Pénzforgalmunkat minimalizáltuk, nonprofit működésünk letisztultabbá vált, a szakmai kérdésekre koncentráltunk.

Az MTOSzSz mint szakmai érdekvédelmi szervezet nagyon kevés lehetőséget kap érdekérvényesítési feladatainak ellátására. Meggondolandó egy olyan szervezet létrehozása, melynek tagjai lehetnek társasházak, közös képviselők, társasházkezelők, ingatlankezelők, vállalkozások. Ez az egyesület nem érdekképviseleti egyesületként működne, hanem egy olyan társadalmi szervezetként, mely tagjainak életét, szakmai továbbképzését biztosítaná és folyamatosan tudna jogsegélyt nyújtani. Megszűnne az „érdekvédelmi” besorolása és közösséget segítő társadalmi szervként működne. Ennek a kérdésnek a megfontolását javasoljuk tagjainknak. Ebben a formában nagyobb esély lenne pályázatokra, és nagyobb lenne az egyesület mozgástere. A szakmai kamara létrehozása jelenleg elérhetetlen célt jelent számunkra és mások számára is.

2017. május 02.




Kaplonyi György
MTOSzSz elnöke




Az MTOSzSz vezetősége a beszámolót, 2015. május 11-én megtárgyalta, elfogadta, a közgyűlés elé beterjesztésre kerülő beszámolót.



Az MTOSzSz 2017. évi feladatterve


A magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége működési rendjét tovább kívánjuk javítani, jobban az internet adta lehetőségeket.

1, Szervezeti tevékenység:

Az MTOSzSz vezetősége továbbra is minden hónapban megtartja vezetőségi üléseit, azok nyíltak, ha valamelyik tagunk részt kíván venni, előzetes egyeztetés után, minden tagunk megteheti. Egyeztetni azért kell, hogy a megfelelő létszámhoz tudjuk igazítani a helyszínt.

A vezetőségi üléseket minden hónap második csütörtökén, 1000-tól, az Ypsilon kávézóban (Hungária krt., Stefánia út sarok).

2, Kapcsolatok, média:

Az év folyamán továbbra is nagy figyelmet fordítunk a sajtóra, TV-re és minden megjelenési lehetőségre, hogy a szakmai értékeinket, véleményünket meg tudjuk jeleníteni.

Az év folyamán nem várható nagyobb törvényi változás, alapvetően a szolgáltatói szféra koncentrációja fog folyni, ami kihatással lehet a társasházak életére.

3, Rendezvények:

Az év folyamán önálló rendezvényt alapvetően nem tervezünk, de ha felmerül olyan aktuális probléma, ami nagymértékben befolyásolja a társasházak életét, akkor arra mindenképpen rendezvénnyel fogunk reagálni.

Konferenciákon folyamatosan képviseltetjük magunkat, ha lehetőséget kapunk társszervezőként részt veszünk rajtuk.

4, Pénzügyek:

Az MTOSzSz mint nonprofit egyesület, továbbra is csak a rendezvényköltségeinek egy részét fogja finanszírozni, bért, költségtérítést nem kíván fizetni, fizetett alkalmazottat nem fog igénybe venni.

A vezetőség tagjai saját eszközeiket veszik igénybe a társadalmi munkájuk során.






5, Tagsággal együttműködés:

Alapvetően maradunk az elektronikus kapcsolattartásnál, kommunikációnál (www.mtoszsz.hu, mtoszsz@gmail.com). A hagyományos levelezést továbbra is a minimális szinten szeretnénk tartani.

Honlapunkon a fórumok témáit beszűkítjük, a sok téma elaprózza fórum működését.

Híroldalunkat tovább fejlesztjük, igyekszünk minél több információt eljuttatni a közös képviselők részére.

Vezetőségi tagjaink továbbra is biztosítani fogják a közvetlen tanácsadást akár telefonon, vagy irodájukban történő személyes megbeszéléseken.

Összegezve: a 2017-es év hasonlóan fog alakulni, mint 2016-os év. Várhatóan az év folyamán megtörténik a szolgáltatói szféra központosítása, erre a területre kiemelt figyelmet kell fordítanunk, hogy tagjainkat segíteni tudjuk az átállásokban. Elfogadják a társadalmi szervezetekkel kapcsolatos új szabályozásokat. A 2017-es év beszámolóit már az új jogszabálynak megfelelően kell majd elkészíteni (479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet).

2017. május 02.




Kaplonyi György
MTOSzSz elnöke




Az MTOSzSz vezetősége a feladattervet, 2017. május 11-én megtárgyalta, és elfogadta a közgyűlés elé történő beterjesztésre.

Szabályok és munkanemek, amelyek ellehetetlenítik vagy segítik a társasházak működését

M E G H Í V Ó Tisztelt Közös Képviselő, Számvizsgáló Bizottsági Tag, Lakásszövetkezeti Elnök, Lakástulajdonos! 2017. május 18-án a Társasházi Magazin című folyóirat, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének médiatámogatója lakhatási konferenciát tart Szabályok és munkanemek, amelyek ellehetetlenítik vagy segítik a társasházak működését
M E G H Í V Ó
Tisztelt Közös Képviselő, Számvizsgáló Bizottsági Tag,
Lakásszövetkezeti Elnök, Lakástulajdonos!
2017. május 18-án a Társasházi Magazin című folyóirat, a Magyar Társasházkezelők Országos
Szakmai Szövetségének médiatámogatója lakhatási konferenciát tart
Szabályok és munkanemek, amelyek ellehetetlenítik vagy segítik a társasházak működését
2017 címmel, amelyre szeretettel meghívjuk Önt.
Jelentkezés írásban: fax: (1) 210-7963, e-mail: thmagazin@thmagazin.hu
A társasházak üzemeltetése során számtalan olyan tényező fordul elő, amely hosszú távra növelheti
a kiadásokat, ellehetetlenítheti a működést. A kezelő a felelős, ha rossz, gazdaságtalan megoldást
javasol. A korszerűsítéshez és az energiamegtakarításhoz azonban pénz kell, ehhez nyújt segítséget
az új pályázati lehetőség. Ki, miért, mire és mennyi támogatást kaphat? Pénzhez lehet még jutni
megtakarítási lehetőségekkel, kedvező banki finanszírozással. Az egyik legnagyobb költség a fűtés
díja, de ez csökkenthető energiatakarékos kazánnal és mérhető fogyasztással, ha ismeri valaki a
lehetőségeket. A központi szellőzésnél az energiafaló szellőzőmotorok leállítása miatt terjeng a
szag a lakásokban, de ez ellen is vannak megoldások. A felvonóra vonatkozó műszaki előírásoknál
sokan nem ismerik az utolsó érvényes szabályozást, emiatt pedig akár le is állítathatják a liftet.
Meglepően sokan nincsenek tisztában a közgyűlés szabályos összehívásával, levezetésével,
befejező műveleteivel, így könnyen válhatnak akár bírósági per alpereseivé is. Számtalan esély a
társasházak csődbe jutásához vagy fejlődéséhez, ami a lehetőségek ismeretével elkerülhető.
A konferencia helyszíne: Benczúr Ház (Postás Múzeum épülete) – 1068 Budapest, Benczúr u..27.
Megközelíthető: a Nyugati pu.-tól a 4-6-os villamossal az Oktogonig, majd kisföldalattival a Bajza
utcáig. A Munkácsy M. utcán séta a Benczúr utcáig. A Keleti pu.-tól a 78-as trolival három
megálló, séta a Bajza utcán a Benczúr utcáig. A Déli pu.-tól a Deák térig a 2-es metróval, majd
kisföldalattival a Bajza utcáig. A Munkácsy M. utcán gyalogosan a Benczúr utcáig.
Ingyenes parkolási lehetőség a kb. 230 méterre lévő városligeti parkolóban.
A rendezvény időpontja: 2017. május 18. 10.00 óra
A konferencia programja:
09.00 Regisztráció
10.00 Megnyitó: Kárpáti Ilona Mária, a Társasházi Magazin főszerkesztője, a konferencia háziasszonya
10.10 Új társasházi pályázati támogatási rendszer új alapokon, új elveken
Felkért előadó: MFB, munkatárs
10.40 Állami támogatás és kedvező hitellehetőség, rugalmas ügyintézéssel Lakóközösségek
tagjai számára
Előadó:Papp Sándorné, az OTP Pénzügyi Pont Kft. értékesítési szakértő
11.00 Kávészünet
11.30 Központi kazánházak felújítása a Bosch hely- és energiatakarékos megoldásaival
Előadó: Bertók Tamás, Robert Bosch Kft., épületgépész-mérnök
12.00 Az OTP Bank finanszírozási ajánlatai társasházak részére
Előadó: Tukarcs József, OTP ank Nyrt.,budapesti régió, társasházi szakértő
12.20 Okos mérés okosan, érthetően
Előadó: Csoknyai Zoltán, Techem Kft., értékesítési osztályvezető
12.50 Tűzveszély, rossz levegő és némi bírság - elkerülése szellőzőrendszer tisztítással
Előadó: Kávási Márton, MSCC Kft. ügyvezetője, Szűcs Gyula munkatárs
13.20 Ebédszünet
14.30 Energiamegtakarítás a szellőzők korszerűsítésével – egy mintavédett technológia
Előadó: Csizmadia László, Cs és K Duna Kft., értékesítési vezető
15.00 Leállítsuk vagy felújítsuk? – Kötelező előírások a felvonó üzemeltetésére
Előadó:Koltai Henrik, Marton Szakértő Iroda Kft., szakértő
15.30 A szabályos közgyűlés a meghívótól a határozatok könyvéig
Előadó: Kaplonyi György, az MTOSZSZ elnöke
16.00 A konferenciatotó eredményhirdetése, a nyeremények kiosztása
A konferencia alatt jogi tanácsadást tart dr. Tóth T. Zoltán, információs pulttal vesznek részt
szolgáltatók és vállalkozók, s válaszolnak a feltett kérdésekre.

Szennyvíz-átemelők

Szennyvíz-átemelők bemutatása
Sanipump Hungária bemutatkozás
Cégünk különböző gazdasági formákban lassan 20 éve foglalkozik darálós WC-k, háztartási víz és szennyvíz-átemelők forgalmazásával szervizelésével. Az elmúlt évtizedekben folyamatos fejlődésüknek és több ezer vásárlóknak köszönhetően, hatalmas mennyiségű tapasztalatra tettünk szert, és a terület első számú szakértőjévé váltunk. Mi magunk is javítjuk szinte az összes darálós WC márkát, a Grundfos szakkereskedelmi- és szervizpartneri vagyunk. A jó Grundfos kapcsolat révén, nagyon jó áron tudunk beszerezni a termékkörünktől eltérő nagyobb méretű szennyvíz-átemelő telepet, szivattyúkat, víz nyomásfokozókat is, amik komplett társasházak ilyen jellegű igényeit, ki tudják szolgálni. Termékeink hazai fejlesztési ötletekkel, bár nem itthon gyártatjuk, mégis hazaibbak mint a sok világmárka, megbízhatóságban pedig felveszi a versenyt a legjobbakkal, miközben kedvezőbb az áruk.
Szlogenünk, a WC Fürdőt bárhová jelzi hivatásunkat, hogy bárhol, akár fő akár 2. helyiségként kialakítható legyen vizes helyiség WC fürdőszoba anélkül, hogy a gravitációs elvezetés miatt vastag 110 mm csövet kelljen hosszan rengeteg munka pénz és kosz árán a padlóba helyezni, ha lehetséges egyáltalán. Sok belvárosi, vagy műemléki ház, szuterén, vagy fél komfortos lakás van, ahol ezen eszközök használta vagy elkerülhetetlen, vagy anyagilag egy nagyon jó alternatíva.
Cégünk több modellel is jelen van a piacon, tudomásunk szerint a csak nálunk kapható WC csészével egybe épített szennyvíz átemelővel is. Ezekkel a modellekkel több is van, nemcsak a darálós WC hasznossága, de a hagyományos WC mögé építhető darálós WC- vel szemben az esztétikussága is előtérbe kerül. Erre viszont csak WC-t lehet rákötni. Hagyományos készülékeinkre a WC-n kívül még akár 3 más pl. mosdó, zuhanyzó, vagy akár bojler, kondenzációs kazán kondenz vize is ráköthető. Utóbbi termékek, pl. OPTIMUM WC+3 a megszokott légkapcsolásos megoldás helyett, kényszerkapcsolással működnek, ami miatt már 6 cm-en bekapcsolnak, akkor is, ha a folyadék nagyon lassan kerül bele a készülékbe. AZ OPTIMUM SH-2 kizárólag hígszennyvíz átemelésre alkalmas készülékünk, ami ideális WC nélküli vizesblokkok, konyhák kialakításához, utóbbiba zsírfogó beiktatása ajánlott, ami szintén megtalálható kínálatunkban.
Különleges termékünk még a MAXIMUM WC+3, ami egy 800W-os, különleges, húsdarálóhoz hasonlatos őrlőszerkezetével, közösségi helyeken nagy biztonsággal birkózik meg olyan feladatokkal is, ami a legtöbb hasonló termék meghibásodásához, eldugulásához vezetne.
Itt megtalálható referencialistánk tanúskodik arról, hogy nem hiába vagyunk Magyarország egyik vezető cége ebben a szegmensben. A FREI kávézók még nemzetközi szinten létesített kávézóik esetében is ragaszkodnak a mi termékeinkhez.
A cégünk, a hazai piacon, egyedülálló módon, egy ingyenes gépregisztrációt követően az eddigi 2 év helyett 3 év garanciát biztosít, ezzel is erősítve, garantálva termékeink minőségét, megbízhatóságát.
A termékeink szerelhetősége, alkatrész ellátása is kimagasló. Remélem hamarosan közös, gyümölcsöző együttműködés jön létre cégeink között.

Tisztelettel: Gál Zoltán
Sanipump Hungária 06 30 285-7977


SANIPUMP HUNGÁRIA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Darálós WC és őrlőszivattyús vízátemelő forgalmazó és szakszerviz
GRUNDFOS szakkereskedelmi és szerviz partner.
H-1205 Budapest, Nagykőrösi út 51.
Tel./Fax: +36 30 285-7977
www.wcdaralos.hu
info@wcdaralos.hu




A tájékoztató anyagot az MTOSzSz díjtalanul tette fel a hírek oldalára, mivel a társasházak, közös képviselők részére fontos információkat tartalmaz az anyag. Ezt a szolgáltatást mindenki részére biztosítjuk, ha az általa leadott anyagok kapcsolódnak a társasházak mindennapjaihoz.

Kaplonyi György
MTOSzSz elnöke

Tájékoztató tűzvédelmi előadó tevékenységéről

Tisztelt MTOSZSZ tagok, társasház tulajdonosok, kezelők, közös képviselők, egyesületek, szövetségek, érdekképviseletek! Kovács Lajos tűzvédelmi előadó, egyéni vállalkozó vagyok. 2001. év óta foglalkozom tűzvédelemmel, jelenleg egyéni vállalkozóként ténykedek, amelynek gerincét az EVIDENT megnevezésű, utánvilágító, tűzvédelmi, munkavédelmi, tájékoztató, tiltó, rendelkező és menekülési útvonal jelölő biztonsági jelek, lakossági, ipari és kereskedelmi célú gyártása és forgalmazása teszi ki.
2010. év végétől kezdtem meg, a biztonsági jelek gyártását és forgalmazását, amelyek azóta is rendszeres fejlesztés és fenntartás alatt állnak.
Az ügyfelek elfogadták, megkedvelték a minősége és elfogadható ára (ár-érték arány) miatt.

Ajánlatom:
- az Önök részére, a MTOSZSZ támogatásával, 2017. április 10-től 2017. május 15-ig, -25%-os akciós értékesítést tartok, a saját gyártású, EVIDENT megnevezésű, utánvilágító biztonsági jelek 1-3. kategóriás termékeiből!
- mivel vállalkozásom alanyi jogon ÁFA mentes, ez további 27% térítés mentességet jelent.

Segítem:
- felmérési és felszerelési ingyenes tanácsommal, különböző, az épület szintjei számának megfelelő egységcsomaggal (honlapomon).

Hogy miért teszem és miért most ezt az ajánlatot?
Mert most jött el az anyagi-technikai és személyi feltétele, valamint úgy tapasztalom, hogy a társasházakat egyre inkább szorongatják a hatóságok a jogszabályi előírások betartására, előtérbe helyezve egy tűzvédelmi bírság lehetőségét, amely, meggyőződésem szerint többszörösébe kerülne, mint a jelenlegi ajánlatom kihasználása.

Töltse le katalógusomat és válassza ki az Ön számára szükséges jeleket, a kódszámuk és méretük alapján!

Az akcióról tájékozódjon bővebben honlapomon, ahol a részleteket megtalálja!
Bármely kérdésére válaszolok, keressen elérhetőségeimen!

Tisztelettel: Az Ön gyártója és forgalmazója
Kovács Lajos egyéni vállalkozó
tűzvédelmi előadó

Kovács Lajos tűzvédelmi előadó
Székhely: H - 7811 Szalánta, Hunyadi J u. 194.
Mobil : +36-70/3891-633
Honlap: www.uvtabla.hu
E-mail: info@uvtabla.hu


A tájékoztató anyagot az MTOSzSz díjtalanul tette fel a hírek oldalára, mivel a társasházak, közös képviselők részére fontos információkat tartalmaz az anyag. Ezt a szolgáltatást mindenki részére biztosítjuk, ha az általa leadott anyagok kapcsolódnak a társasházak mindennapjaihoz.

Kaplonyi György
MTOSzSz elnöke

VULCAN és CALMAT Környezetbarát vízkőmentesítő berendezések

A probléma: az otthonunkban, kereskedelmi és szociális intézményekben, ipari üzemekben használt víz tele van ásványi anyagokkal, főleg magnéziummal és kalciummal melyek egyébként a szervezet számára hasznosak, de lerakódásuk komoly károkat okoz. Melyek ezek: - energiaveszteség, alkatrészek vagy akár egész berendezések meghibásodása, a lecsökkenő keresztmetszet miatt nyomásveszteség, kapacitáscsökkenés, a hűtő, fűtő rendszerek alulműködése vagy működésképtelensége. Megnövekedett javítási, fenntartási költségek, a lerakódások eltüntetéséhez használt vegyszerek plusz költségei, és az általuk okozott környezetterhelés miatti károk.
A VULCAN és CALMAT berendezések olyan környezetbarát alternatívát nyújtanak a víz kezelésében, ami nem igényel kémiai beavatkozást mint például a sóval működő vízlágyítók, mégis hatékonyan és tartósan megakadályozzák a vízkő lerakódást, sőt a már megindult folyamatokat is képesek visszafordítani, és a vízvezeték hálózatot megtisztítani.
A termék: a VULCAN és CALMAT berendezések vezérlő egységből, impulzus kábelekből és elektromos tápegységből állnak.
A technológia:
A VULCAN / CALMAT berendezések 3-32 kHz közötti elektronikus impulzusokat bocsátanak ki amelyek megváltoztatják a kalcium kristályosodási folyamatát, így az elveszíti kötési képességét. A kibocsátott kapacitív impulzusok véletlenül eltolt frekvencia-csúcsokkal rendelkeznek, így elérhető, hogy a cső teljes keresztmetszetében kifejtsék hatásukat. A CWT (Christiani Wassertechnik GmbH) 30 éve foglalkozik az impulzus hullámok finomhangolásával és tökéletesítésével. Az egyes berendezések teljesítménye az impulzus-csomagok összeállításától függ.
A VULCAN / CALMAT berendezések szigetelt, egymástól elkülönülő réz impulzuskábeleket használnak. A kábelek kialakítása növeli azt a felületet ami a hullámok átvitelét végzi. A megfelelően feltekercselt kábelekkel akár 40%-kal nagyobb átvitel is elérhető. Ahány cm átmérőjű a cső, az impulzus kábeleket legalább olyan szélességben kell feltekerni rá.
A VULCAN / CALMAt berendezés NEM MÁGNESES alapú! A víz átfolyási sebességétől függetlenül működik! Folyamatosan küldi a megbízható (hatékony) impulzus-csomagokat amik garantálják a víz megfelelő kimeneti minőségét.
A berendezés vezérlő egysége átlátszó acryl-bevonatba van ágyazva. Ez garantálja, hogy semmilyen mechanikai elváltozás ne történhessen illetve nagyon jó hőszigetelő, tehát mind a hidegtől mind a melegtől megvédi a szerkezetet. Ugyanakkor vízállóvá is teszi a vezérlőpanelt, ami azért fontos, mert gyakran nedves-nyirkos közegben kell üzemelnie.
A VULCAN / CALMAT készülék bármilyen anyagú csőhálózaton alkalmazható.
Az automatikus memória program folyamatosan a megfelelő működést biztosítja. Bármilyen üzemzavar (áramkimaradás) esetén az utoljára használt programhoz tér vissza, amint az energiaellátás helyreállt.
A VULCAN-t és a CALMAT-ot nemzetközi minősítő intézmények vizsgálták (TÜV, CE, UL )
A készülékek működéséhez nagyon kevés elektromos áramra van szükség. A fogyasztása: 1,75-3,5W, így működési költsége éves szinten 1000-1500 Ft.
A VULCAN / CALMAT német termék. Minden alkatrésze és a komplett egység is Németországban készül. A VULCAN termékekre 10, a CALMAT készülékekre 3 év nemzetközi (gyártói) garanciát vállalnak. A termékek várható élettartama több mint 30 év.
A cég: A Christiani Wassertechnik GmbH családi vállalkozás. Székhelye Berlinben található. 1948 óta foglalkozik vízkezeléssel. Több mint 40 éve kutatja és fejleszti a fizikai vízkezelés környezetbarát technológiáit. 5 földrész több mint ötven országában vannak megvalósult projektjei. Referencialistáján szállodaláncok, étteremhálózatok, lakóparkok, szociális célú intézmények és sportlétesítmények egyaránt megtalálhatók.
Magyarországon a Varázsmag Kft (8220 Balatonalmádi, Jókai u.3.) látja el a cég kereskedelmi képviseletét. Előzetes felmérést, szállítást és beüzemelést is végzünk, illetve a garanciális ügyintézést is vállaljuk (Az együttműködésünk 7 éve alatt eddig még nem volt rá szükség).
A VULCAN termékek 3, 5, 10, 25, 50, 100, 150, 2501 és 500m3 /h átfolyási kapacitással vannak méretezve, míg a CALMAT 1,5 és 15m3 /h teljesítménnyel kapható.

A tájékoztató anyagot az MTOSzSz díjtalanul tette fel a hírek oldalára, mivel a társasházak, közös képviselők részére fontos információkat tartalmaz az anyag. Ezt a szolgáltatást mindenki részére biztosítjuk, ha az általa leadott anyagok kapcsolódnak a társasházak mindennapjaihoz.

Kaplonyi György
MTOSzSz elnöke

Lehetőség tetőtér beépítésre, társasházak számára!

Tisztelt Közös képviselők! A társasházak sokszor nagy összegű felújításokra szorulnak, ilyenkor megoldás lehet, ha a tetőterüket értékesíteni tudják és abból elvégzik a felújítást. Az alábbi ajánlat is erről szól. Sok sikert a munkához! Kaplonyi György MTOSzSz elnöke
Tisztelt Közös Képviselet,tisztelt Tulajdonosok!
Tetőtér beépítési ajánlat!
Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége elnökének ajánlásával.
Az általam képviselt Cégek legfőbb törekvése, hogy egy tetőtér beépítési projekt a legmagasabb minőségben készüljön el!
A beruházás fővállalkozója a ház teljes külső és belső felújítását vállalja, továbbá lift beszerelését és esetleges kintlévőségek kifizetése is a szerződés részét képezheti.
A képviselt cégek, tapasztalattal, referenciákkal, a projekthez szükséges tőkével, bankgaranciával rendelkeznek.
A meglévő házak tetőtereinek kivitelezésénél fontosnak tartjuk az épületek hangulatát, stílusát. A megújult épület, a rendezésre kerülő környezet a tetőtér beépítésének köszönhetően minden tulajdonos számára több területen is minőségi javulást fog eredményezni. A lakhatási szempontok mellett komoly értéknövekedési tényezővel is számolhatnak saját ingatlanjaik vonatkozásában a Tisztelt lakók.
Felkérésükre felmérjük az ingatlant, ajánlatot teszünk a műszaki kivitelezés lehetőségeire és a beruházás pénzügyi finanszírozására vonatkozóan.

Várom frekventált helyen lévő budapesti társasházak jelentkezését!

Üdvözlettel: Buzogány István
Üzletfejlesztési referens
Telefon: +36 30 280 5050
Email: buzogany.istvan@t-online .hu

Közös képviselőknek pályázati kiírás Balatonföldvári üdülő kezelésére

FESZTIVÁL TÁRSASHÁZ 8623 Balatonföldvár Rákóczi u. 32-40 A jelenlegi társaswház kezelő megbízatása 2017 május 31.-én lejár, ezért a társasház pályázatot hirdet, a társasház kezelői pozíció betöltésére.
Pályázati kiírás
Közös képviselet ellátására
FESZTIVÁL TÁRSASHÁZ
8623 Balatonföldvár Rákóczi u. 32-40
320 db üdülő/apartman
A jelenlegi társasház kezelő megbízatása 2017 május 31.-én lejár, ezért a társasház
pályázatot hirdet, a társasház kezelői pozíció betöltésére.
Alapelvárások:
1. Társasház kezelői képesítés
2. minimum 5 éves szakmai gyakorlat a társasház kezelő szakmában
3. referenciák: minimum 2 db 100 albetét közeli társasház megnevezésével
4. minimum 1000 albetét egyidejű kezelése
5. 30-napnál nem régebbi 0-s NAV igazolás
6. legmodernebb infrastruktúra /iroda, személyzet/
7. pontos, ellenőrizhető könyvelés
8. szakmai felelősségbiztosítás (minimum 20 miFt)
Részletes pályázati kiírásért és információkért lépjen kapcsolatba –
Bokor Attila SZB elnök, telefon: +36309405035 bokorfilm@gmail.com
A pályázat belenyugvásának határideje. 2017 február 24.
A pályázatot az alábbi címre lehet elküldeni , ill. leadni zárt borítékban:
Város- Kép Kft 1067 Bp. Szondi u. 23.

A TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY MAGYARÁZATA című könyv előzetese

A HVG-ORAC Kiadó Kft. gondozásában hamarosan megjelenik a társasházi törvény című kiadványuk, ennek könyvismertetőjét küldjük meg Önöknek! A pontosabb, gyorsabb eligazodás végett.
Tisztelt Közös Képviselők!

A HVG-ORAC Kiadó Kft. gondozásában hamarosan megjelenik a társasházi törvény című kiadványuk, ennek könyvismertetőjét küldjük meg Önöknek!

A TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY
MAGYARÁZATA
A kézikönyv a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény ismertetésére vállalkozik. A kommentár
műfajából adódóan részletesen bemutatja az egyes társasháztulajdonnal kapcsolatos intézmények
lényeges sajátosságait. A jobb megértés érdekében a hatályos törvényszöveg rendelkezéseihez fűzött
magyarázatok utalnak a későbbi fontosabb törvénymódosítások mögött rejlő jogalkotói szándékra is.
A kötet a teljesség igényével dolgozza fel a témához kapcsolódó szakirodalmat és az irányadó bírói
gyakorlatot, különös tekintettel a Kúria elvi határozataira.
A törvénymagyarázat elsősorban a gyakorló jogászok, ügyvédek, bírák számára jelent segítséget, de
áttekinthető eligazítást ad a társasházak közös képviseletét ellátó magánszemélyek és vállalkozások,
továbbá mindazok számára, akik tájékozódni kívánnak a társasházak belső jogviszonyairól, annak
szervezetéről, valamint a tulajdonostársakat megillető jogokról és az őket terhelő kötelezettségekről.
A szerző a Kúria társasházi jogvitákat is elbíráló, dologi jogi tanácsának a tagja, aki korábbi publikáci-
óiban több alkalommal foglalkozott a társasház intézményének egyes kérdéseivel.

Szerző: Kiss Gábor
ÁRA: 6000 Ft
Megjelenés: 2017. február www.hvgorac.hu WEBES VÁSÁRLÁS –5%
HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. Fax: (36-1) 349-7600 Telefon: (36-1) 340-2304 • info@hvgorac.hu

Szelektív hulladékszállítás problémái

TÁJÉKOZTATÁS A szelektív hulladékgyűjtési problémáiról
Az FKF Nonprofit Zrt., mint a főváros szelektív hulladékgyűjtésért felelős közszolgáltatója a szelektív hulladékgyűjtés körül kialakult tarthatatlan helyzet megoldásában szeretné kérni szíves közreműködésüket.
A társasházaknál kihelyezett sárga fedelű, műanyag- és fémgyűjtő kukák egyéb, oda nem való hulladékkal szennyezettsége az utóbbi évben Budapest szerte meghaladta az 50%-ot, ami gyakorlatilag hasznosításra alkalmatlanná tette és teszi a benne található hulladék újrahasznosítását.
Sajnos egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy a lakosság egy része a kommunális hulladékát is a szelektív tartályba dobja.
Szeretnénk felhívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy a 26/2013. (IV.18.) Fővárosi Közgyűlési rendelet 5.§ szerint az ingatlantulajdonosok kötelessége a papír-, műanyag- és fém hulladékok külön gyűjtése.
Ha az ingatlanhasználók nem megfelelő hulladékot helyeznek el a szelektív gyűjtő tartályokban, kötelezhetők arra, hogy ezen hulladékmennyiségére is megfizessék a vegyes háztartási hulladék elszállítása után fizetendő hulladékszállítási díjat, valamint a válogatás fajlagos költségét, ismételt esetben pedig hulladékgazdálkodási bírság kiszabása kezdeményezhető.
Az FKF Nonprofit Zrt. ellenőrzési akcióba kezd. Abban az esetben, amikor azt tapasztalják, hogy a kukákban nem a megfelelő hulladék van, a szelektív gyűjtőjáratok nem fogják kiüríteni és elszállítani a tartály tartalmát.
Az újrahasznosításra alkalmatlan hulladékot vegyes települési hulladékot begyűjtő járművel szállítják majd el és ennek költségét pedig kiszámlázzák az ingatlanhasználóknak, jelen esetben a társasháznak.
Kérjük a Tisztelt Tulajdonosokat, hogy a jelzett problémára figyeljenek oda, hogy elkerüljük a pótszámlázásokat, a FKF részéről.
Segítő együttműködésüket köszönjük!

MTOSzSz szakmai, gyakorlati továbbképzés terve 2016-2017

Az MTOSzSz tervez egy szakmai továbbképzést MTOSzSz tagoknak. A továbbképzés célja a gyakorlati ismeretek, tapasztalatok bemutatása, segítségnyújtás a korszerűbb, egységesebb ingatlankezelés elérése. A továbbképzésen csak szakképzett kollégák vehetnek részt, akik aktív társasházkezelést, ingatlankezelést, közös képviseletet látnak el. A foglalkozásokon készült előadói anyagok, mintaokmányok kiadásra kerülnek a résztvevők részére. A továbbképzés költsége, csak a rendezvény és előadói költségeket tartalmazzák, de így is kb. 20.000,- Ft/főre jön ki. Jelentkezni csak a teljes sorozatra lehet, egy-egy foglalkozásra nem! A programot akkor indítjuk el, ha legalább 25 fő jelentkezik a rendezvényre. A program anyagára várunk kiegészítő javaslatokat, véleményeket, mert a program még rugalmasan módosítható!
MTOSzSz 2016-2017. évi továbbképzési tematikája

- Az oktatáson csak az MTOSzSz tagjai vehetnek részt.
- Az oktatás nem akkreditált oktatás, gyakorlati továbbképzés, gyakorlati ismeretek bővítése a cél. Nem alapoktatás, hanem a meglévő alapokra építve gyakorlati tapasztalatok átadása, a mindennapi munka megkönnyítése és az állandó minőségi színvonal biztosítása érdekében.
- Csak társasházkezelői regisztrációval rendelkező személyek vehetnek részt, a regisztráció megléte feltétele a jelentkezésnek.
- Önköltséges, a költségek magukba foglalják a terembérlet díját, előadói költségeket, minta okmányok költségét, stb.)
- minimális létszám 25 fő

Alapfogalmak, alapokmányok:
- társasház fogalma
- társasházkezelés fogalma
- közös képviselő fogalma
- közös képviselő díjképzése
- közös képviselő, társasház kezelő feladata,
- „alá-fölé rendeltség” a társasházban (tulajdonos – lakó- haszonélvező – közös képviselő- közgyűlés)

Könyvelés, adózás
- Adózási szabályok a társasházra,
- Kezelő adózása (egyéni vállalkozó, cég, stb.)
- Felújítási alap nyilvántartása, elszámolása

Műszaki ismeretek
- építési engedélyes munkák,
- műszaki ellenőr,
- karbantartási munkák,
- felújítási munkák lebonyolítása

Jogi ismeretek
- Fogalmak az új PTK szerint,
- Szerződésekkel szembeni követelmények,
- Követelés behajtás rendszere,
- A közös képviselő,mint szolgáltató, a közös képviselő jogi helyzete, kötelezettségei, jogai

Társasház átvétele, felmérése
- Társasház átvételekor elvégzendő feladatok (felmérések, szerződések, stb.),
- Iratmegőrzés szabályai,
- Tulajdonos betekintési joga

Internet – közös képviselő
- Internethasználat gyakorlati bemutatása:
- www.magyarorszag.hu
- mtoszsz.hu
- NAV oldal használata
- keresés az interneten

Záró nap
- Összefoglaló, a tapasztalatok átbeszélése,
- Záró tesztfeladatok kitöltése, értékelése
- Igazolások kiadása


A program végeztével minden résztvevő egy "oklevelet" kap amivel igazolni tudja a rendezvényen való sikeres részvételt.

Várjuk jelentkezéseteket, véleményeteket az mtoszsz@gmail.com e-mail címen!

FŐGÁZ ajánlata házközponti fűtés korszerűsításre

Házközponti fűtési hőközpont felújítása
Tisztelt Közös képviselők, Tulajdonosok!

A FŐGÁZ a házközponti fűtése kazánokra, rendszerek korszerűsítésére, felújítására kíván ajánlatot tenni. Ennek megfelelően 18 lakás feletti társasházak esetében ingyenes helyszíni műszaki felmérést követően kidolgozza a beruházás műszaki megoldási koncepcióját!

A kérdésben közvetlenül az Önök rendelkezésére áll: Hatalyák Attila, telefon: 06-20/778-0479

A részletesebb tájékoztatás megtalálható a honlap FÓRUMOK / MŰSZAKI ÜGYEK alatti hozzászólásban.

Kaplonyi György
elnök

MTOSzSz éves beszámoló közgyűlési meghívója

Tisztelt MTOSzSz Tagok! Az alábbiakban minden tagunkat meghívjuk az MTOSzSz éves beszámoló közgyűlésére. A pénzügyi beszámolót és a beszámolót, az éves tervvel együtt, a vezetőség ellenjegyzése után, feltesszük a honlapra!
MEGHÍVÓ
A magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének beszámoló közgyűlésére

A közgyűlés időpontja: 2016. május 26. 1000

Regisztráció: 0930-tól

A közgyűlés helye: Kőbányi Szabadidő Központ (KÖSZI)
1105 Budapest, Előd utca 1. sz.
Megközelíthetőség: a 9-es, 162-es, 85-ös, 217-es autóbusszal, valamint a 3-as, 28-as, 62, 62A villamossal, ingyenes parkolási lehetőség!

NAPIRENDI PONTOK

1, Levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása.
2, Az elnökség és a FEB 2015. évi beszámolójának megvitatása, elfogadása.
3, A 2016. évi feladatok megvitatása, elfogadása
- A tagok javaslatainak meghallgatása,
- Az elnökség terve és az elhangzott javaslatok alapján az éves terv elfogadása.
4, A 2016. évi költségvetés megvitatása elfogadása.

Az MTOSzSz közgyűlése akkor határozatképes, ha a tagok legalább 50%+1fővel képviseltetik magukat, illetve jelen vannak.

Amennyiben a közgyűlés nem lesz határozatképes, akkor a megismételt közgyűlés időpontja:
2016. május 26. 1030

Az ismétlő közgyűlés napirendje megegyezik az eredeti közgyűlés napirendi pontjaival. Az ismétlő közgyűlés a jelenlévő tagok létszámától függetlenül határozatképes.

Budapest, 2016. május 17.




Kaplonyi György
elnök

Társasházi elmélet és gyakorlat 2016-ban!

2016. április 14-én a Társasházi Magazin című folyóirat, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének médiatámogatója lakhatási konferenciát tart Társasházi elmélet és gyakorlat 2016-ban címmel
Jelentkezés írásban: fax: 210-7963, e-mail: thmagazin@thmagazin.hu

Jelentkezési lap letöltéséhez kattintson ide


A 2016-os év is tartogat meglepetéseket, újdonságokat, amelyek ismerete elengedhetetlen a biztonságos és eredményes munkavégzéshez. A mindennapi feladatok ellátásához a hasznos tapasztalatok jelentős segítséget nyújthatnak, hiszen így sok olyan kellemetlenség elkerülhető, amelyet más már átélt. Az energiamegtakarítás többféle termékkel és módon érhető el. A hulladékszállításnál bekövetkező változás mindenkit érint, de egyelőre csak találgatás zajlik róla. A finanszírozásnál fontos a kamat mértéke, és az is, hogy a bank milyen segítséget nyújt a döntés meghozatalához. Csökkentek a határértékek a sugárzó anyagoknál, de ez vajon mit jelent a társasházak számára? A tartozásoknál az elévülési idő pontos meghatározása gyakran nehézséget okoz, hát még akkor, amikor az ráadásul változott is, hiszen a behajtásoknál döntő tényező lehet megállapításának pontossága. Módosult a tűzvédelmi szabályzat tartalma és a felelősségi kör is. Számtalan felvetődő kérdés, számtalan olyan téma, amelyekhez az előírások, szabályok, törvényi rendelkezések alapos ismerete és helyes alkalmazása elengedhetetlenül fontos. A társasházkezelés felelősségteljes munka, amelyhez a konferencián megjelenő szakavatott előadók, tartalmas előadások bőséges információt, megfelelő útmutatást és komoly segítséget nyújtanak.

A konferencia helyszíne: Benczúr Ház (Postás Múzeum épülete) – 1068 Budapest, Benczúr u. 27.

Megközelíthető: - A Nyugati pu.-tól a 4-6-os villamossal az Oktogonig, majd kisföldalattival a Bajza utcáig.
- A Munkácsy M. utcán séta a Benczúr utcáig.
- A Keleti pu.-tól a 78-as trolival három megálló, séta a Bajza utcán a Benczúr utcáig.
- A Déli pu.-tól a Deák térig a 2-es metróval, majd kisföldalattival a Bajza utcáig.
- A Munkácsy M. utcán gyalogosan a Benczúr utcáig.
- Parkolási lehetőség a kb. 230 méterre lévő városligeti parkolóban.

A rendezvény időpontja: 2016. április 14. 10.00 óra
A konferencia programja:
09.00 Regisztráció
10.00 Megnyitó: Kárpáti Ilona Mária, a Társasházi Magazin főszerkesztője, a konferencia háziasszonya

10.10 Épületfenntartási tapasztalatok – amit 2016-ban érdemes alkalmazni, illetve elkerülni
Előadó: Kenesei Tamás, a Polaris-Nord Kft. ügyvezető igazgatója

Az otthon melege program tanulságainak kamatoztatása
Előadó: Horváth János, a Polaris-Nord Kft. projektvezetője

10.40 Társasházak gazdaságos üzemeltetéséhez kondenzációs kazánok és napkollektoros rendszerek
Előadó: Bertók Tamás, a Robert Bosch Kft. műszaki tanácsadója

11.20 Kávészünet
11.50 A háztartási hulladékszállítás jövője
Előadó: Dorogi Gabriella, Fővárosi Közterület Fenntartó Nonprofit Zrt. szóvivője

12.20 Energiahatékony épületfelújítások lakóközösségre szabott banki finanszírozása
Előadó: Kádárné Wehovszky Gabriella, az OTP Pénzügyi Pont Kft. ügyvezetője

13.30 Ebédszünet
14.30 Sugárzó anyagok a társasházban – a határérték csökkentésének értelmezése
Előadó: Szulyovszky László, az ÉTE Építésbiológiai kutatócsoportjának vezetője

15.00 Az elévülés és a behajtás kapcsolata
Előadó: Dr. Tóth T. Zoltán ügyvéd

15.30 Tűzvédelmi szabályzat a társasházban – használat és felelősség
Előadó: Molnár Gábor és Száraz János tűz- és munkavédelmi szakemberek, Konifo Kft.

16.00 A konferenciatotó eredményhirdetése, a nyeremények kiosztása

A konferencia alatt jogi tanácsadást tart dr. Tóth T. Zoltán, információs pulttal vesznek részt szolgáltatók és vállalkozók, s válaszolnak a feltett kérdésekre.

Jelentkezési lap letöltéséhez kattintson ide

TECHEM konferencia

A kötelező költségosztás kötelezően belép a társasházak életébe, ezért a TECHEM Kft., a Társasházi Magazinnal közösen szakmai konzultációt tart, ahová várják aközös képviselőket!
MEGHÍVÓ

Tisztelt Partnerünk!

A Társasházi Magazin és a Techem Kft. tisztelettel meghívja Önt szakmai konzultációra
és tapasztalatcserére a Techem rádiós költségmegosztóiról és vízmérőiről.

Időpont: 2016. március 7. 1200–1600

Helyszín: Spoon étteremhajó
1052 Budapest, Vigadó tér, 3-as kikötő

Program:

Szakmai tájékoztató, majd azt követően vendégül látjuk Önt egy kellemes büféebédre.

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges!

Kérjük, részvételi szándékát faxon, e-mailben vagy telefonon szíveskedjen jelezni az
alábbi elérhetőségek valamelyikén:
Eleöd Orsolya marketing menedzser
Tel: +36 1 374 1010 Fax: +36 1 374 1012
Mobil: +36 30 183 7280 orsolya.eleod@techem.hu

Számítunk megtisztelő részvételére!

Üdvözlettel:
Tófalvi György Langer Ivánné
Techem Kft. Társasházi Magazin

Rendszerszinten átalakul a hulladékgazdálkodás

Rendszerszinten átalakul a hulladékgazdálkodás, és nem tudjuk, hogy ez hogyan fogja érinteni a társasházakat!
A napi böngészés során erre a hírre lettem figyelmes. A www.kormány.hu oldalán volt található, MTI anyagként



Rendszerszinten átalakul a hulladékgazdálkodás
2016. február 2. 12:35

Országos szinten átalakul a hulladékgazdálkodás, április elsejétől megkezdi működését a már bejegyzett Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., amely a szakmai koordinálásért felel - mondta Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közműszolgáltatásokért felelős államtitkár.

A társaságot az állam 500 millió forint jegyzett tőkével, 4,8 milliárd forint tőketartalékkal hozta létre, elsőként a számlázás kialakítását végzi el, felméri a vagyont, ennek alapján optimalizálható lesz országosan a fejlesztés - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy az átalakítással nem emelkedik a szemétszállítás díja, sőt a szelektív hulladékgyűjtési rendszer terjedésével akár mérséklődhet is, miközben emelkedik a szolgáltatás színvonala. Az államtitkár kiemelte, hogy a kormány hamarosan megtárgyalja a hulladékégetési stratégiát is.

Szabó Zsolt szólt arról, hogy a hulladékgazdálkodás eddigi rendszere óvatos becslések szerint is 13 milliárd forint veszteséggel működött, az új rendszerben szeretnének nonprofit jellegű gazdaságos működést kialakítani. Jelenleg a 171 közszolgáltató egyharmada veszteséges. Célul tűzték ki azt is, hogy a hulladékhasznosítás nagyobb arányban teljesüljön. Az Európai Unió 50 százalékot ír elő a szelektív hulladékgyűjtés arányára, ám az irányelv további szigorítása várható - fejtette ki az államtitkár.

A tervek szerint az eddigi térfogat alapú gyűjtést átalakítják a szennyező fizet elv alapján tömegalapúvá.

Az államtitkár hangsúlyozta: fontos, hogy egységes szolgáltatási színvonal legyen az ország minden részén, de hozzátette, hogy az önkormányzatok önrendelkezési joga továbbra is megmarad a közszolgáltatásban.

Mit is jelenthet ez?

Magyarázatként olyasmit hallottam, hogy központosítják na számlázást, a lakosság felé, és a befizetések központi helyre mennek, és a Zrt. fogja kifizetni a szolgáltatóknak a szállítási díjakat.

Mit jelent ez a társasházaknak? Bonyolultabb számlázási rendszer jön, vagy talán végre kikerül a közös költségbál a szemétszállítási díj (jó lenne), megváltozik a kedvezményrendszer (egyedül élő kedvezménye, lásd: 2016. január 01-től az egyszemélyes háztartások a 385/2014 (XII.31.) Kormányrendelet előírásai szerint jogosultak kisebb (60 literes) szemétszállításra szolgáló edényzet, és ezáltal kedvezményes (50%-os) szemétszállítási díj igénybe vételére.

Kérdések, kérdések, csak bennünket nem tájékoztat senki és majd az utolsó pillanat után kapkodhatjuk a fejünket, hogy mi is a teendő.

Milyen problémákat fog felvetni a lakás és a nem csak lakáscélú ingatlanok díjfizetése (cég van bejegyezve a lakásba, stb.)

Megint csak kérdések, amire nem tudjuk a választ, de mi fogunk leginkább dolgozni vele, és most kezdődnek az éves beszámoló közgyűlések, ahol esetleg dönteni kéne a kérdésről!

Legyünk optimisták és várjuk ki a végét.

Kaplonyi György
MTOSzSz
elnöke

A társasház, mint olyan ..., fogalomtár

Minden amit a társasház fogalma takar, általános tájékoztató anyag, amit azért érdemes átolvasni, mert aktualizálva lett napjainkra
Korábban már készítettünk általános anyagot a közös képviselők nyilvántartásáról. A kezdeményezés folytatásaként Hajdú Sándor kollégánk, szintén a wwww.magyarország.hu oldal anyagát felhasználva, készített egy fogalomtárat a társasház vonatkozásában. Érdemes átnézni, mert a pillanatnyi jogszabályi helyzetnek megfelelően tartalmazza a fogalmakat.

Mindenkinek jó olvasását!


1.Társasház

A társasház a közös tulajdon speciális formája, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei (lépcsőház stb.) tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog. Alapításáról, szervezetéről és a társasházi tulajdon korlátairól szól ez a témakör.

A társasház létesítésének módjai
Az alapító okirat
Hogyan jön létre társasház?
A társasház ingatlanügyi hatósági nyilvántartása
A társasház létesítésének módjai
Társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.
A társasházi tulajdon lényege, hogy bizonyos épületrészek külön tulajdonban, mások pedig közös tulajdonban vannak, és használatuk a tulajdonostársak közötti megállapodás szerint valósul meg.
Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet létrehozni, ha abban legalább két önállóan bejegyezhető lakás, illetve lakás céljára nem szolgáló helyiség van, vagy alakítható ki. . Ez utóbbi azt jelenti, hogy a jövőben létesítendő épületekre is létesíthető társasház, amely ténylegesen csak akkor jön létre, amikor az építésügyi hatóság kiadta az épületre vonatkozó használatbavételi engedélyt.
A társasház létesítése a tulajdonosok által elfogadott alapító okirattal történik .
Gyakran előfordul, hogy a már meglévő épületet bővítik, átalakítják, tetőteret építenek be, hozzáépítenek, és így az épület alkalmassá válik a társasházi formára. Ebben az esetben a tulajdonostársak elhatározhatják társasház létrehozását, és alapító okirat aláírásával szerződhetnek erről.
A közös tulajdon társasháztulajdonná alakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja. Több épületből álló társasház esetén az egy vagy több épületben levő lakások tulajdonosainak többsége kérheti a bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a megmaradó társasház tulajdonosainak méltányos érdekét .
Az alapító okirat
Társasház alapító okirattal hozható létre, ez lehet két vagy többoldalú szerződés és egyoldalú nyilatkozat egyaránt. Nincs alapító okirat, ha az alapításra a közös tulajdon megszüntetésének eredményeként kerül sor, mert ilyenkor a bírósági határozat pótolja azt, ám a keresetlevélhez ettől függetlenül is mellékelni kell az alapító okirat, illetőleg az alapító okiratok tervezetét és a szükséges hatósági engedélyt .
Az alapító okiratban meg kell határozni:
1. a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
2. a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető - a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó - tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját,
3. a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását,
4. az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt,
5. a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt .
Az alapító okirat szigorú alakszerűséghez kötött, azt valamennyi tulajdonostársnak alá kell írnia és közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni .
Az alapító okirat módosításához valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, az alapítást és a módosítást az ingatlanügyi hatóságnak is be kell jelenteni .
Hogyan jön létre társasház?
A társasház az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre .
A bejegyzési kérelmet az alapító okirat aláírásától számított 30 napon belül kell benyújtani két eredeti és egy másolati példányban az ingatlanügyi hatósághoz .
Társasház felépítendő épületre úgy alapítható, hogy az épület engedélyezési záradékkal ellátott tervrajzának megfelelően a földrészlet tulajdonosa vagy valamennyi tulajdonostársa az alapítási szándékot alapító okiratba foglalja, és az előzetes alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára feljegyzik. A feljegyzett alapítás ténye kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez.
A feljegyzett alapítást követően a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzése a jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély alapján kérhető.
Ha a használatbavételi engedély eltér az építési engedélytől, a bejegyzés feltétele:
1. a változás szerint az alapító okiratot 60 napon belüli módosítása és
2. a szintenkénti alaprajznak a módosított alapító okirathoz történő csatolása .
A társasház ingatlanügyi hatósági nyilvántartása
A társasházat ún. tulajdoni törzslapon és különlapokon tartják nyilván. A társasház tulajdoni törzslapján a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket a földrészlettel együtt tüntetik fel. A tulajdoni különlapon a külön tulajdonban álló lakást és az ahhoz tartozó külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket a hozzájuk tartozó közös tulajdoni hányaddal együtt tüntetik fel .


2.Társasház szervezete
A társasház szervei
A közgyűlés hatásköre
A közgyűlés összehívása
A közgyűlés határozatképessége, határozathozatal
Határozathozatal közgyűlésen kívül
A társasház vezetése
A számvizsgáló bizottság
A könyvvizsgálatot és a gazdasági ellenőrzési feladatot ellátó személy
A közgyűlési határozatok bíróság előtti megtámadása
A társasház szerveinek törvényességi felügyelete
A társasház szervei
A társasháznak az alábbi szervei vannak:
1. közgyűlés;
2. közös képviselő vagy intézőbizottság;
3. számvizsgáló bizottság;
4. a könyvvizsgálatot és a gazdasági ellenőrzési feladatot ellátó személy.
A közgyűlés hatásköre
A társasházközösség legfőbb szerve, döntéshozó fóruma a tulajdonostársakból álló közgyűlés. Döntési jogköre elsősorban a közösségre, illetve a társasházi közös tulajdonra terjed ki. Emellett vannak olyan jogai is, amelyek a külön tulajdon egyes jogosítványait érintik.
A közgyűlés
1. dönt az alapító okirat módosításáról, a társasház megszüntetéséről,
2. dönt a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról,
3. dönt a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról,
4. dönt a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásáról,
5. dönt a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke, tagja), illetőleg a számvizsgáló bizottság elnöke, tagja (az ellenőrzési feladatot ellátó tulajdonostárs) ellen kártérítési per indításáról, illetőleg büntetőfeljelentés megtételéről,
6. dönt polgári jogi vita esetén permegelőző közvetítői eljárás kezdeményezéséről,
7. hatáskörébe tartoznak egyes szervezeti kérdések is, így a közös képviselő, az intézőbizottság tagjainak és elnökének, valamint a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztása, felmentése, díjazásuk megállapítása,
8. elfogadja, illetve módosítja a szervezeti-működési szabályzatot és - e szabályzat részeként - a házirendet , ,
9. megállapítja a társasház éves költségvetését és elfogadja az elszámolást,
10. dönt a számviteli szabályok szerinti beszámoló elfogadásáról,
11. kiadja a felmentvényt a közös képviselőnek, illetve az intézőbizottságnak, ha az éves elszámolást elfogadta (a felmentvény azt jelenti, hogy a közösség a képviselő ügykezelő tevékenységét elfogadta), továbbá
12. dönt minden olyan kérdésben, melyet a szervezeti-működési szabályzat nem utal a közös képviselő, az intézőbizottság vagy a számvizsgáló bizottság hatáskörébe.
A közgyűlés összehívása
A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban - jól látható helyen - ki kell függeszteni. Sürgős esetet - így különösen: a közös tulajdonban álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását - kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni. A tulajdonostárs által írásban meghatalmazott általános képviselőt a közgyűlésre minden esetben meg kell hívni.
A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés helyét és időpontját, a közgyűlésen elnöklő személy (levezető elnök), a jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet, részközgyűlés esetén az erre való utalást, valamint a megismételt közgyűlés időpontját, továbbá az eltérő határozatképességi szabályokra való figyelemfelhívást.
Rendkívüli közgyűlés bármikor összehívható. Kötelező a közgyűlést összehívni, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével kérik. Ha a kérést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra nem hívja össze a közgyűlést, azt a harmincadik napot követő 15 napon belül időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott tulajdonostárs a közgyűlést összehívhatja. A közgyűlés csak a meghirdetett napirendekben hozhat határozatot.
A közgyűlés határozatképessége, határozathozatal
Határozatképes a közgyűlés, ha azon a tulajdoni hányad több mint felével rendelkező tulajdonostárs jelen van. Ha a közgyűlés határozatképtelen, 15 napon belüli időpontra megismételt közgyűlést kell összehívni. A megismételt közgyűlés attól függetlenül határozatképes, hogy azon hányan vesznek részt, erre a meghívóban is fel kell hívni a figyelmet. A megismételt közgyűlés csak az eredeti, illetve, ha a határozatképtelenség a közgyűlés megtartása alatt következett be, a fennmaradó napirendben hozhat határozatot. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában is kitűzhető.
A társtulajdonosokat tulajdoni hányaduk szerint illeti meg a szavazati jog. A szervezeti-működési szabályzat rögzíti azt, hogy az egyes társtulajdonosak hány szavazatot adhatnak le.
A határozathozatal általában egyszerű szótöbbséggel történik, de a társasházi törvény például a következő esetekben eltérő szavazati arányt kér:
1. az alapító okirat megváltoztatásához - ha a törvény másként nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak ;
2. a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség akkor is gyakorolhatja, ha az alapító okirat erre irányuló módosításával csak a tulajdoni hányadok négyötödét képviselő tulajdonostárs ért egyet ;
3. a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához egyhangú határozat szükséges.
A közgyűlésen lezajlott eseményekről, meghozott határozatokról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ezt a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és két tulajdonostárs hitelesíti aláírásával. Minden tulajdonostársnak jogában áll a jegyzőkönyvbe betekinteni, és arról másolatot készíteni.
Határozathozatal közgyűlésen kívül
Az írásbeli szavazás és az eredmény megállapításának szabályait a szervezeti-működési szabályzat tartalmazza. A közgyűlésen kívüli határozati javaslatot a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke megküldi a tulajdonostársaknak, és felhívja őket, hogy írásban adják le szavazataikat. A szavazatok beérkezését követően a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke értékeli a szavazást és a meghozott határozatról írásban tájékoztatja a tulajdonostársakat.
A társasház vezetése
A tulajdonostársak döntésén múlik, hogy a társasháznak közös képviselője (egyszemélyi képviselete) vagy intézőbizottsága (testületi képviselete) van-e. A képviselő lehet természetes személy vagy jogi személy (társaság).
Nem lehet képviselő (vagy intézőbizottság elnöke, tagja), és nem láthat el társasház-kezelői, ingatlankezelői tevékenységet az,
1. aki büntetett előéletű,
2. aki ilyen tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
3. az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget,
4. üzletszerűen végzett társasház-kezelői, ingatlankezelői tevékenység esetén az, aki nem rendelkezik az e törvényben meghatározott szakképesítéssel és nem tesz eleget az e törvény szerinti nyilvántartásba vételre vonatkozó bejelentési kötelezettségének.
A közös képviselő (vagy az intézőbizottság) jogkörében eljárva köteles:
1. a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek,
2. minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében,
3. közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét és érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit, beszedni a külön jogszabályok alapján meghatározott szolgáltatások díját,
4. megőrizni az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott alapító okirat és szervezeti-működési szabályzat egy-egy példányát.
A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a közgyűlés határozata alapján társasház-kezelői tevékenységet is elláthat.
A hatlakásosnál nagyobb társasház közgyűlése a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke részére előírhatja a társasház-kezelői szakképesítés megszerzését, ha az a tulajdonostársak megbízása alapján a társasház kezelésével összefüggő feladatokat is ellátja. Az ilyen közgyűlési határozatban rendelkezni kell arról is, hogy a szakképesítés megszerzésével járó költség megfizetése - ha azt a közös képviselő nem vállalja - a tulajdonostársakat terheli.
A számvizsgáló bizottság
A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva:
1. bármikor ellenőrizheti a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság ügyintézését, havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát,
2. véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a következő évi költségvetést és az éves elszámolást, valamint a szervezeti-működési szabályzat által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat,
3. javaslatot tesz a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke és tagjai díjazására,
4. összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget.
A számvizsgáló bizottság tagjai közül választja meg elnökét; döntéseit szótöbbséggel hozza meg.
A könyvvizsgálatot és a gazdasági ellenőrzési feladatot ellátó személy
A társasházak gazdálkodásának szabályszerűségének és szakszerűségének biztosítása érdekében, ha a társasházközösség éves pénzügyi forgalma eléri vagy meghaladja a húszmillió forintot, vagy az alapító okirat szerint külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma eléri vagy meghaladja az ötvenet, a számvizsgáló bizottság, illetőleg az ellenőrzési jogkör gyakorlója feladat-ellátásának segítésére gazdasági ellenőrzést segítő személy vehető igénybe.
Ez a személy a számvitelről szóló törvény szerinti könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult szolgáltató vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és regisztrált személy lehet; továbbá megbízható olyan gazdálkodó szervezet, melynek tagja, alkalmazottja rendelkezik ilyen szakképesítéssel.
A gazdasági ellenőrzést segítő személy feladata a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján elkészített éves elszámolás és a következő évi költségvetési javaslat - éves közgyűlés elé terjesztett - tervezetének előzetes vizsgálata és véleményezése.
Betekinthet a közösség számviteli nyilvántartásaiba (pl. a pénzforgalommal kapcsolatos irataiba), a közös képviselőtől (az intézőbizottság elnökétől) és a számvizsgáló bizottság elnökétől, tagjaitól felvilágosítást kérhet.
A gazdasági ellenőrzést segítő személy köteles megvizsgálni a közgyűlés elé terjesztett éves beszámolót és a költségvetési javaslatot abból a szempontból, hogy azok jogszerűek-e, valós adatokat tartalmaznak-e, továbbá köteles a pénzügyi helyzetet elemezni.
A gazdasági ellenőrzést segítő személy tanácskozási joggal vesz részt a feladataival kapcsolatos közgyűlési napirendi pont tárgyalásán, amelyre őt kötelező meghívni. A gazdasági ellenőrzést segítő személy véleményéről és vizsgálatának eredményéről - ideértve azt is, ha tudomást szerez a közösség vagyonának várható jelentős csökkenéséről, illetve más olyan tényről, amely társasházi tisztségviselő felelősségre vonását vonhatja maga után - írásban köteles tájékoztatni a közgyűlést, amelyet a meghívóhoz mellékelni kell; az e körbe tartozó napirendi pontokról a vélemény csatolásának elmulasztása esetén érvényes közgyűlési határozat nem hozható.
A közgyűlési határozatok bíróság előtti megtámadása
Ha a társasházi közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba, vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását. Az erre irányuló kereset beadásának határideje a határozat meghozatalától számított hatvan nap. Ha a határozat bírósági felülvizsgálatát a jegyző a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 27/A. § (4) bekezdése szerinti - törvényességi felügyeleti eljárása keretében - keresetében kérte, a kereseteket bíróság a perek egyesítésével bírálja el.
A kereset benyújtására bármely társtulajdonos jogosult, az is, aki a határozat meghozatalában részt vett. A kereset beadásának általában nincs halasztó hatálya a határozat végrehajtására, a bíróság azonban indokolt esetben felfüggesztheti annak végrehajtását.
A társasház szerveinek törvényességi felügyelete
A társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági, hatósági eljárásnak van helye.
A törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház
1. alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,
2. működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak, és
3. működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak.
A közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke köteles a jegyzővel együttműködni, a jegyzőt a törvényességi felügyelet lefolytatásához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával, valamint a helyszíni ellenőrzés során a helyszínen is segíteni.
Ha a jegyző az ellenőrzés során az előbbiekben felsoroltak megsértését tapasztalja, a társasházat felhívja a működés törvényességének helyreállítására. Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon belül a működés törvényességét nem állítja helyre, a jegyző a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó bírósági kötelezés érdekében a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A pert a társasház ellen kell megindítani és a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint lefolytatni. A per a társasház címe szerinti járásbíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik.
A bíróság a jegyző keresete alapján
1. megsemmisítheti a közgyűlés jogszabályba, alapító okirat rendelkezéseibe vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütköző határozatát és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el,
2. a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívhatja a közgyűlést vagy arra a jegyzőt vagy a számvizsgáló bizottságot jogosíthatja fel, illetve
3. - ha a társasház működésének törvényessége a közös képviselő, illetve az intézőbizottság jogsértő magatartása miatt az előbbi két lehetőségnek megfelelően nem biztosítható - százezertől ötmillió forintig terjedő, a jogsértés súlyával arányos bírság megfizetésére kötelezheti a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét és tagjait.
A jegyző eljárásának részletes szabályait a jegyző társasházak feletti törvényességi felügyeletének eljárási szabályairól szóló 155/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet tartalmazza.
3.Közös tulajdon
Olyan jogközösség, amelyben a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott eszmei hányadrészek szerint több személyt illet meg. Szólunk a tulajdonostársak egymás közötti és külső jogviszonyáról, valamint a közös tulajdon megszüntetéséről.
4. Tulajdonostársak egymás közötti jogviszonyai közös tulajdonnál
A közös tulajdon fogalma
A közös dolog birtoklása és használata
A tulajdonostársak döntése nézetkülönbség esetén
A közös dolog hasznainak szedése és hasznosítása, költségviselés, kárveszély viselése.
Döntés a kiadásokról
A közös tulajdon fogalma
A dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő.
A tulajdonostársak belső jogviszonyai körében a következő fő kérdések merülnek fel:
1. a közös dolog birtoklása és használata;
2. a közös dolog hasznainak szedése és hasznosítása; és
3. a közös dologgal járó terhek és a kárveszély viselése.
A közös dolog birtoklása és használata
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére . Elvileg sem a birtoklás, sem a használat nincs megosztva a tulajdonostársak között, mindegyik egyformán jogosult rá, mégpedig az egész dologra nézve. Gyakorlatilag azonban a tényleges birtoklás és használat kérdésében a tulajdonostársak belső megállapodása (a közös tulajdonviszonyt "lebonyolító" szerződése) az irányadó. A dolog birtoklását és használatát a tulajdonostársak megoszthatják térben (pl. a telek egyik felét az egyik, másik felét a másik tulajdonostárs használja) vagy időben (pl. a nyaralót kéthetenként felváltva használják). Annak sincs akadálya, hogy a "használati arányok" a tulajdoni arányoktól eltérjenek. Ilyen esetben a nagyobb mértékű használat ellenértékéről (az ún. többlethasználati díjról) vagy ingyenességéről is rendelkezni kell. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a birtoklás és használat tényleges (természetbeni) megosztása egyáltalában nem jelenti a közös tulajdon jogi megosztását (ami a közös tulajdon megszüntetésével volna egyenlő).
A tulajdonostársak döntése nézetkülönbség esetén
A tulajdonostársak - ha eltérően nem rendelkeznek - szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog.
A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges
1. a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz;
2. az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz.
Ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti vagy a kisebbség jogi érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja (kisebbségvédelmi szabály). A megtámadásnak a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya; a bíróság a végrehajtást szükség esetén felfüggesztheti.
Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához.
Határozat hiányában a birtoklást, a használatot vagy a hasznosítás módját a bíróság bármelyik tulajdonostárs kérelmére a tulajdoni hányadoknak, a tulajdonostársak jogainak és a dologhoz fűződő jogi érdekeinek, valamint az okszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően szabályozhatja. (Ezzel kapcsolatban lásd: PK 8. szám.)
A közös dolog hasznainak szedése és hasznosítása, költségviselés, kárveszély viselése.
A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg.
A közös dologgal járó terhek viselése körében az egyik kérdés az, hogy milyen arányban viselik a tulajdonostársak a felmerülő kiadásokat, a másik pedig az, hogy ki jogosult dönteni a kiadásokról. A dologgal kapcsolatos kiadások, valamint a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek (pl. adófizetés, kötelező biztosítás stb.) tulajdoni hányaduk arányában terhelik a tulajdonostársakat. Ugyanilyen arányban viselik a kárveszélyt, illetve a dologban beállott kárt is.
Döntés a kiadásokról
Bonyolultabb a kiadásokról való döntés kérdése. A döntés szempontjából háromféle kiadás között kell különbséget tenni: az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges kiadások; a rendes gazdálkodás körébe eső kiadások; a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások. Abban a kérdésben, hogy egy kiadás melyik csoportba tartozik, a közfelfogás az irányadó.
Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.
Az állag megóvása és fenntartása megegyezik a karbantartás fogalmával, célja a dolog állagának azonos állapotban való megőrzése.
A tulajdonostársak - ha eltérően nem rendelkeznek - szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog.
A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges
1. a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz;
2. az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz.
A rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások közé azok a munkálatok, ráfordítások, beruházások tartoznak, melyek nem feltétlenül szükségesek, nem az állag romlásának, károsodásának elkerülését szolgálják, de növelik a dolog használhatóságát amellett, hogy nem vonnak maguk után aránytalan költekezést (például közművesítés).
A rendes gazdálkodás körét azok a kiadások haladják meg, melyek aránytalan kiadással járnak a dolog értékéhez, használatának jellegéhez, a gazdálkodáshoz és a dologból származó jövedelemhez képest (például új lakás kialakítása).
Ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a munkálat (kiadás) feltétlenül szükséges-e, a szótöbbséges határozathozatal és a kisebbségvédelem szabályai alkalmazhatók.
5.A közös tulajdon tárgyainak természetbeni megosztása
A tulajdonjog megváltása
A közös dolog értékesítése (árverési értékesítés)
További szabályok
A közös tulajdoni viszony nem egy kényszerközösség, annak sem a létrehozására, sem a fenntartására senkit nem lehet kötelezni. Ez következik a törvény azon szabályából, mely szerint a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis . Ugyanakkor a tulajdonostársaknak a megszüntetés egyes módjainak kizárására irányuló szerződése nem tekinthető e jogról való lemondásnak, így nem minősül semmisnek.
A tulajdonközösség megszüntetésének módjára nézve elsősorban a felek megállapodása az irányadó, ők elvileg bármilyen megszüntetési módot alkalmazhatnak, illetve többféle mód kombinációjában is megegyezhetnek.
A közös tulajdon megszüntetését a bíróság nem rendelheti el, ha a közös tulajdon megszüntetése alkalmatlan időre esik.
Ha a tulajdonostársak a megszüntetés módjában nem tudnak egyhangúlag megegyezni, bármelyikük kérelmére a bíróság dönt, nem választhat azonban olyan megszüntetési módot, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. A bíróság három fő megszüntetési mód között választhat, a törvény által megadott sorrendben:
A közös tulajdon tárgyainak természetbeni megosztása
A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani . Ez a közös tulajdon tárgyának fizikai megosztását (súly, mérték, darabszám, négyzetméter stb. szerint) jelenti, ami után az egyes részek a - most már volt - tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülnek. A természetbeni megosztásnak három akadálya lehet: a) a természetbeni megosztás nem lehetséges (a dolog oszthatatlan); b) lehetséges ugyan, de jelentős értékcsökkenéssel járna, vagy c) gátolná a rendeltetésszerű használatot . Emellett a megosztásnak lehet "jogi" akadálya is, pl. ingatlanok esetén a megosztáshoz szükséges hatósági engedély hiánya. Ha a megosztás során a tulajdoni arányok nem érvényesíthetők, a különbözet pénzbeli megtérítéséről kell gondoskodni.
A tulajdonjog megváltása
Ha a természetbeni megosztás egyáltalán nem vagy részben nem lehetséges, a magához váltás jöhet szóba. A tulajdonostársak közül egy vagy több érdekelt lehet abban, hogy az egész dolgon, vagy annak egy további - természetben megosztható - részén kizárólagos tulajdont szerezzen (mert benne lakik, azon vagy azzal gazdálkodik stb.). Ilyenkor a bíróság a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték (megváltási ár) fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, sőt emellett a teljesítő képességét és fizetési készségét is vizsgálni kell. Nincs szükség a beleegyezésre akkor, ha a bíróság a közös tulajdonú ingatlanrészt az abban lakó ("bennlakó") tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit . A bentlakás értékcsökkentő hatását rendszerint a bennlakó tulajdonostárs terhére kell figyelembe venni. .
Ez a közös tulajdon megszüntetésének leggyakoribb módja, mely az értékesítéssel való megszüntetési módok között elsőbbséget élvez az árveréshez képest.
Az ellenértéket a dolog forgalmi értékéből kiindulva, a megváltásra kerülő tulajdoni hányadrészre eső arány figyelembe vételével állapítja meg a bíróság.
A közös dolog értékesítése (árverési értékesítés)
Ha a közös tulajdon az előző módokon nem (vagy részben nem) szüntethető meg, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személyekkel szemben az ilyen értékesítés során is .
További szabályok
A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg.
Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy - ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti - részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.
Az ingatlanon fennálló közös tulajdon - ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak - az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete pótolja.
6. Tulajdonostársak külső jogviszonyai közös tulajdonnál
Elővásárlási, előbérleti, előhaszonbérleti jog
Rendelkezés a közös dologról
A közös tulajdon védelme
A tulajdonostársak külső jogviszonyai a tulajdonnal való rendelkezés és a tulajdon védelme körében keletkeznek. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet , így pl. dönthet az őt megillető birtoklási, használati, haszonszedési, hasznosítási jogosultságok gyakorlásáról, a tulajdoni hányad megterheléséről vagy biztosítékul adásáról stb., ehhez a többi tulajdonostárs hozzájárulása nem szükséges.
Elővásárlási, előbérleti, előhaszonbérleti jog
Ha azonban saját tulajdoni hányadát el akarja adni, bérbe vagy haszonbérbe kívánja adni, akkor a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat egy kívülállóval szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg . Ezek a jogok tehát csak a tulajdonostársak körén kívül álló személyekkel szemben gyakorolhatók, belső viszonyban a tulajdonostárs szabadon választhat, melyik társával köt szerződést. A kívülállótól kapott szerződési ajánlatot viszont teljes terjedelmében közölni kell a tulajdonostársakkal, és ha valamelyik az ajánlatot elfogadja, a szerződés vele jön létre. Ha többen is elfogadják az ajánlatot, közülük az eladó (bérbeadó) tulajdonostárs választhat. A termőföld elővásárlási, előhaszonbérleti jogát illetően a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény tartalmaz speciális szabályokat .
Ha az eladó számára nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosai is vannak, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azokkal szemben is az általános szabályok szerint áll fenn. Ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosok esetén a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a jogot szerzővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el.
A tulajdonostársak az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jogot az érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják. Ha közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki - akár másik tulajdonostárssal közösen - az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog egyedül őt vagy őket illeti meg. Ha több ilyen - egyedül fellépő - tulajdonostárs van, közülük a tulajdonos választ; az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog a választott tulajdonostársat illeti meg.
A külön jogszabályban biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostársat a Polgári Törvénykönyv alapján megillető elővásárlási jogot.
A tulajdonostárs az elővásárlási jogot végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja.
Rendelkezés a közös dologról
Ha nem egy tulajdoni hányad, hanem az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásáról, az egész dolog megterheléséről vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállalásról van szó, az ilyen rendelkezéshez a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges . Ha nincs egyhangúság, a hiányzó szavazatot a bíróság kivételes esetben, joggal való visszaélés megvalósulása esetén ítéletével pótolhatja. .
A közös tulajdon védelme
A külső viszonyok második csoportját a közös tulajdon védelme jelenti kívülállókkal szemben. A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet . Eszerint mindegyik tulajdonostárs önállóan is jogosult igénybe venni a tulajdonjog védelmének bármely polgári jogi eszközét, mégpedig a tulajdonjog egészére kiterjedően. Ha a közös dolog kikerül a tulajdonostársak birtokából, bármelyik tulajdonostárs követelheti a közös birtokba való visszabocsátást. A tulajdonostársak egymással szemben is jogosultak - a jogcímük szerint - birtokvédelemre.

7. Elidegenítési és terhelési tilalom
Elidegenítési és terhelési tilalom alapítása
Elidegenítési és terhelési tilalom joghatásai
Elidegenítési és terhelési tilalom alapítása
A rendelkezési joghoz mint a tulajdonjog egyik részjogosítványához kapcsolódik az elidegenítési és terhelési tilalom.
A rendelkezési jog korlátozása alapulhat szerződésen, bírósági határozaton vagy jogszabályon.
A jogszabályban vagy bírósági határozattal meghatározott személyek javára megállapított elidegenítési és terhelési tilalomra a szerződéssel létesített elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A rendelkezés jogának legtipikusabb korlátozását az elidegenítési és terhelési tilalom jelenti.
Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében a tulajdonos harmadik személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat alapíthat. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.
Az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint az elidegenítési tilalom az azzal biztosított jog megszűnésével megszűnik.
Elidegenítési és terhelési tilalom joghatásai
Az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezéshez a jogosult hozzájárulása szükséges. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés hatálytalan azzal szemben, akinek jogát a tilalom biztosítja. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés a tilalommal biztosított jog jogosultjának a rendelkezés jogosultjához intézett hozzájáruló nyilatkozatával hatályossá válik.
Az ellenérték fejében jogot szerző jóhiszemű személyek jogszerzését az elidegenítési és terhelési tilalom nem korlátozza.
Az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha a dolgon csak elidegenítési tilalom áll fenn, vagy ha a rendelkezés jogát a tilalom más módon korlátozza.
Ingatlanra bejegyzett vagy ingatlanon jogszabály vagy bírósági határozat alapján ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is fennálló elidegenítési és terhelési tilalom esetén a tulajdonjog változása vagy az ingatlan megterhelése az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata esetén jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.
Elidegenítési és terhelési tilalom fennállása nem zárja ki az elbirtoklással való tulajdonszerzést, ha az elbirtoklás feltételei egyébként fennállnak.
8. A tulajdon korlátozása a szomszédjogokkal
A tulajdon magánjogi korlátai
A szomszédjogok fogalma
A szomszédjogok általános szabályai
A szomszédjogok különös szabályai: a földtámasz joga
A szomszédjogok különös szabályai: a szomszédos telek igénybevétele
A tulajdon magánjogi korlátai
A tulajdon korlátai körében megkülönböztethetjük a magánjogi jellegű korlátokat, amelyek más meghatározott személyek (más tulajdonosok vagy egyéb alanyi jogosultak) magánérdekeit szolgálják, és a közjogi jellegű korlátozásokat, melyek mögött a közérdek húzódik meg. A tulajdon magánjogi korlátait jelentik a következőkben tárgyalt szomszédjogok is.
A szomszédjogok fogalma
A dolgok használata valamilyen módon és mértékben gyakran érint más személyeket is. Így pl. az ingatlan mint a földfelszín része körülhatárolása ellenére is kapcsolatban marad más, különösen a szomszédos ingatlanokkal. Ebből kifolyólag az ingatlanok egyébként rendeltetésszerű használata is együtt jár a szomszédos ingatlanokra való közvetett, sőt olykor közvetlen áthatásokkal. Minden ilyen szükségképpeni áthatás elvileg a szomszéd tulajdonjogának kizárólagosságába ütközik. Mivel azonban az ilyen helyzetek, szükségszerű áthatások kölcsönösek, az emberi együttélés fejlődése során kialakultak az ilyen ütközéseket kiegyenlítő szabályok. A szomszédjogok azok a jogi határok, amelyek között a szomszédok az egymás tulajdonosi érdekkörébe való szükségszerű áthatásokat tűrni kötelesek. Meg kell jegyezni, hogy bár a szabályozás történetileg a telektulajdonosok, illetve lakástulajdonosok mint szomszédok viszonyára modellezett, azonban kiterjed bármely dolog használatára és bárki más jogainak és törvényes érdekeinek a védelmére is, ha azokat a dolog használata sérti vagy jogtalanul zavarja.
A szomszédjogok általános szabályai
A Polgári Törvénykönyv általános, elvi jelentőségű szabályt, generálklauzulát alkalmaz: a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
Fontos, hogy a zavarás csak akkor tilos, ha szükségtelen. Ennek tartalmát a bírói gyakorlat határozza meg. Az is kiemelendő, hogy a szomszédok nem csak a telekszomszédok, hanem mások is lehetnek.
Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, aki a veszélyt előidézte, az eset körülményeihez képest
1. tiltsa el a veszélyeztető magatartástól;
2. kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére;
3. kötelezze megfelelő biztosíték adására.
A Polgári Törvénykönyv az általános szabályon kívül néhány nevesített helyzetet is szabályoz a következők szerint.

9. Lakás és telek vásárlása, eladása
Az ingatlan adásvételi szerződésének formai követelményei
Ingatlan adásvételi szerződés kötelező elemei
Mi minősül adásvételi szerződésnek?
Néhány fontos tanács
A jogi képviselő kiválasztása
A dokumentumok áttanulmányozása és átolvasása
Hogyan lehet kellően körültekintő a vevő?
Miben áll az eladó tájékoztatási kötelezettsége?
Melyek az ingatlan terhei és hogyan tehermentesíthető egy ingatlan?
Mit kell tudni a haszonélvezeti jogról?
A jelzálogjog
Elidegenítési és terhelési tilalom
Az adásvétel költségei
Az ingatlan adásvételi szerződésének formai követelményei
Az ingatlan (építési telek, lakás, ház, termőföld, stb.) értékesítésének legfontosabb formai követelményei:
1. az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés csak írásban érvényes , ;
2. a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséhez a szerződést ügyvédnek, jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, vagy közjegyzői okiratba kell foglalni .
Ezért óvakodjunk attól, hogy szóbeli megállapodást követően, illetve egymás közötti néhány papírra vetett sor alapján vételárat vagy vételárrészt fizessünk ki. Az ügyvéd vagy a közjegyző nem megdrágítja az eljárást, hanem annak megkerülhetetlen része, ellenjegyzésük nélkül a földhivatal (ingatlanügyi hatóság) nem fogja bejegyezni a vevő tulajdonjogát.
Ingatlan adásvételi szerződés kötelező elemei
A szerződés tartalmára vonatkozó előírások mindegyik esetben azonosak, amelyek közül csak a fontosabbakat emeljük ki, figyelemmel arra is, hogy ezeket az eljáró ügyvédnek, jogtanácsosnak vagy közjegyzőnek kell ellenőriznie: az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy az a felek akaratának és a jogszabályoknak megfelel .
Az adásvételi szerződésnek a tulajdonjog bejegyzéséhez egyebek mellett tartalmaznia kell:
1. a felek meghatározott adatait (magánszemély családi és utónevét, születési évét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi azonosítóját; statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét és statisztikai azonosítóját, valamint bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát);
2. az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) valamint a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot;
3. a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát;
4. a keltezés helyét és idejét;
5. több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon.
Mi minősül adásvételi szerződésnek?
A bíróság már egy minimális tartalmú megállapodást is érvényes adásvételi szerződésnek minősíthet. Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez elegendő, ha a szerződés tartalmazza:
1. a felek személyét;
2. az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánításukat;
3. az ingatlannak és az ellenszolgáltatásnak a megjelölését
Ezért fontos, hogy ne higgyük el, ha az ezeket az adatokat tartalmazó néhány sort velünk aláíratók azt állítják, hogy ez még nem adásvételi szerződés, hiszen az ennél sokkal hosszabb.
Arra is figyelni kell, hogy sohasem az számít, hogy mi a szerződés címe, elnevezése vagy a felek megnevezése, ugyanis minden esetben a jogügylet tartalma határozza meg a felek közötti jogviszonyt. Ha például bérleti szerződés cím szerepel, de a bérlő a megállapodás szerint tulajdonjogot vagy birtokot szerez, az adásvételi szerződésnek minősül. A leggyakoribb példa, hogy vételi jogot alapító vagy kölcsönszerződés "címén" adja el a tulajdonos - szándéka ellenére - az ingatlanát. A szerződéseket tehát nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell elbírálni
Néhány fontos tanács
Nem lehet minden eshetőségre felkészülni, de csökkentjük a csalás lehetőségét, ha három fontos szabályt betartunk:
1. megbízható jogi képviselőt választunk,
2. minden dokumentumot elolvasunk,
3. kellő körültekintést tanúsítunk.
A jogi képviselő kiválasztása
Nagyon lényeges, hogy megbízható jogi képviselőt válasszunk. A megfelelő ügyvéd kiválasztása - megbízhatósága és szaktudása miatt - nagyban elősegíti, hogy zökkenőmentesen bonyolódjon le az ingatlan vásárlása.
A vevő ragaszkodjon ahhoz, hogy a szerződést az általa megbízhatónak tartott jogi képviselő készítse el, vagy ha az eladó ügyvédje mellett döntenek a felek, az aláírás előtt mindenképpen nézesse át a szerződéstervezetet saját ügyvédjével, és a legapróbb változtatásokat is folyamatosan egyeztesse vele, mert egy szó is teljesen más értelmet adhat a szerződésnek.
Igyekezzünk olyan ügyvédet választani, aki vállalja, hogy a földhivatali (ingatlanügyi hatósági) eljárásban is segítségünkre lesz, mert ott még több olyan probléma felmerülhet, ami nem kapcsolódik az okiratszerkesztéshez. Sajnos egyre gyakrabban előfordul, hogy az ügyvéd a szerződésben kiköti, hogy csak annak elkészítésére vállalkozik, ezzel leszűkítve a kötelezettségeit és megnövelve a vevő kockázatát.
A dokumentumok áttanulmányozása és átolvasása
A dokumentumok áttanulmányozását mindig a tulajdoni lappal . kezdjük, amelyben megtalálhatjuk az eladó fontosabb adatait (a tulajdonos személye, az ingatlan megnevezése, főbb adatai, terhei, stb.). Mindig az aktuális tulajdoni lapot nézzük meg, ne elégedjünk meg a leggyakoribban hallott és a közigazgatásban is általában elfogadott harminc napnál nem régebbi állapottal. Az ingatlanon ugyanis akár a szerződés aláírásának napján is történhet változás, amely kizárhatja a tulajdonszerzést, vagy hosszas pereskedésre kényszerítheti a vevőt. A legkörültekintőbb ügyvédek még a szerződéskötés napján, vagy a vételár kifizetését megelőzően ellenőrizni szokták az ingatlan-nyilvántartási helyzetet.
A tulajdoni lap mellett fontos információkat tartalmaz társasház esetében a társasház alapító okirata is. Ebből tudhatjuk meg azt is, hogy például tartozik-e tároló vagy erkély a lakáshoz. Gyakran előfordul, hogy a lakásból is elérhető erkély az eladó tájékoztatása alapján a lakáshoz tartozik, és csak később derül ki, hogy ezt más is használhatja (közös tulajdonban van), vagy éppen a vevőknek nincs joguk ott tartózkodni. Természetesen ilyenkor az eladó megtévesztette a vevőt, és az eladó pereskedhet a vételár mérséklése vagy az eredeti állapot helyreállítása - a vételár teljes visszafizetése és a tulajdonviszonyok visszaállítása - érdekében. Jobb azonban az ilyen helyzeteket megelőzni, már csak azért is, mert a vevőnek kell a megtévesztést vagy tévedést bizonyítani, ami adott esetben lehetetlennek bizonyulhat.
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.
Gyakran előfordul, hogy a szerződéstervezet átolvasását követően a végleges szerződést már nem olvassa el a vevő, mivel elhiszi az eladó azon állítását, hogy azon már semmit nem változtattak. Az esetek döntő részében ez igaz is, de azért, hogy ne fordulhasson elő - akár véletlen elírás miatt - ennek ellenkezője, a szerződést az aláírása előtt mindig alaposan át kell tanulmányozni. Pár perc ráfordítással elkerülhető pár év pereskedés, vagy az ingatlan elvesztése.
Hogyan lehet kellően körültekintő a vevő?
Ingatlanon tulajdonjogot csak tulajdonostól, jelen esetben az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett személytől lehet szerezni. A kellő körültekintés éppen ezért főleg az eladóként fellépő személy azonosítása miatt fontos. Az ügyvédnek és a közjegyzőnek kötelessége a felek személyazonosságáról meggyőződnie, de az eladó iratainak megtekintését a vevőnek is ajánljuk. .
A hamis dokumentumok gyakori előfordulása miatt ezek megtekintésével nem mindig lehet kideríteni azt, hogy a tényleges tulajdonossal állunk-e szemben, de gyakran néhány kérdés vagy némi utánjárás elég lehet az azonosításra. Főként a nagyobb értékű ingatlanok esetében érdemes lehet például a bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyén felkeresni, felhívni a tulajdonost.
Miben áll az eladó tájékoztatási kötelezettsége?
A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről, így például az eladónak kötelessége, hogy az ingatlan lényeges tulajdonságairól és az azzal kapcsolatos fontos követelményekről, különösen az adásvétel tárgyát képező ingatlanra vonatkozó esetleges jogokról és terhekről tájékoztassa a vevőt.
Ha az eladó olyan lényeges körülményekről nem tájékoztatja a vevőt, amelyek ismeretében az nem vette volna meg a lakást, a vevő
1. a vételár mérséklését követelheti,
2. elállhat a szerződéstől, lásd pl.:
3. kártérítést követelhet.
Mindemellett a bírói gyakorlat szerint az ingatlan-adásvételi szerződés megkötése előtt az ingatlan-nyilvántartás adatai megtekintésének elmulasztása a vevő kockázata. A vevő nem kérhet kártérítést sem, ha az ingatlan-nyilvántartás megtekintésével meggyőződhetett volna a tényleges állapotról. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény kimondja, hogy senki sem hivatkozhat olyan bejegyzett jog, feljegyzett tény nem tudására, melyet az ingatlan-nyilvántartás tartalmaz. ,
Melyek az ingatlan terhei és hogyan tehermentesíthető egy ingatlan?
Ebben a leírásban csak a leggyakrabban előforduló terheket említjük meg. Elsődlegesen is arra kell figyelni, hogy mindig gondosan, és lehetőleg szakértői segítséggel nézze át a vevő a tulajdoni lapot, mert minden egyes bejegyzés feletti elsiklás milliókban mérhető károkat okozhat.
A vevőt a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért szavatosság terheli, és ennek megfelelően a vevő egyebek mellett tehermentesítést követelhet, az eladó költségére tehermentesítheti az ingatlant, elállhat a szerződéstől vagy kártérítést követelhet. Ez azonban nem jelent teljes biztonságot, ha vita alakul ki, lehet, hogy csak hosszas bírósági eljárást követően születik megoldás.
A bíróság előtt a vevőnek kell bizonyítania azt, hogy ő nem tudott a korlátozásról, teherről , ráadásul addig nem tud teljes biztonsággal nekilátni az ingatlannal kapcsolatos tervei megvalósításának, amíg folyik az eljárás.
Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő terhek lehetnek különösen:
1. haszonélvezeti jog,
2. jelzálogjog,
3. elidegenítési és terhelési tilalom, valamint
4. elő- és visszavásárlási, vételi, valamint eladási jog,
5. telki szolgalmi jog, végrehajtási jog, bányaszolgalmi jog, stb.
Mit kell tudni a haszonélvezeti jogról?
Amennyiben az ingatlant haszonélvezeti jog terheli, általában a haszonélvező is szerződő félként szerepel, aki ellenérték fejében lemond a haszonélvezeti jogáról. A haszonélvező hozzájárulása egyébként nem szükséges az adásvétel érvényességéhez, viszont holtig tartó haszonélvezet esetében élete végéig használhatja az ingatlant, lakhat abban. A haszonélvező haláláig vagy a haszonélvezeti jogról történő lemondásáig az új vevő a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a haszonélvező e jogokkal nem él . Ne higgyünk tehát az olyan kijelentéseknek, hogy "majd egy hónap múlva lemondok a jogomról, vedd meg nyugodtan a házat", mert akkor házunk ugyan lesz, csak éppen nem lakhatunk benne, és rajtunk kívül senki más nem fog megvenni egy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant. A vételárat vagy annak utolsó részleteit csak a haszonélvező lemondó nyilatkozata után fizessük ki.
A jelzálogjog
Az ingatlan-nyilvántartásból győződhetünk meg arról, hogy van-e jelzálog a megvásárolni kívánt ingatlanon. ,
Ha az ingatlant jelzálogjog terheli, a gyakorlat szerint az eladó vállalja, hogy az ingatlant meghatározott időn belül tehermentesíti, vagy a vevő az eljáró ügyvédnek adja át a tehermentesítéshez szükséges vételárrészt.
Mindenképpen foglaljuk bele a szerződésbe, hogy a terhek milyen összegűek és milyen módon, ki fogja teljesíteni őket. Ez azért is fontos, mert az ingatlan-nyilvántartásban szereplő összeg általában nem a jogügyletnek, hanem a bejegyzésnek az időpontjában fennálló tőketartozást tükrözi. A legtöbbször tehát azzal találkozunk, hogy például: 100 000 forint és járulékai erejéig terjed az évekkel korábban akár milliós összegű tartozás biztosítására bejegyzett jelzálogjog. Amennyiben az eladó nem vállalja az ingatlan tehermentesítését, a szerződés megkötése előtt mindig nyilatkoztatni kell a jelzálogjog jogosultját a fennálló tartozásról, hiszen az a bejegyzése óta csökkenhetett (pl. folyamatos, határidőben történő törlesztés következtében) vagy nőhetett (késedelmes befizetések, kamatok, stb. miatt). A jelzálogjog jogosultjának megkeresése általában az eladó, illetve az eljáró ügyvéd feladata.
Elidegenítési és terhelési tilalom
Az ingatlan tulajdoni lapján - főként a jelzálogjogok biztosítékaként - elidegenítési és terhelési tilalommal is találkozhatunk.
Az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezéshez a jogosult hozzájárulása szükséges. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés hatálytalan azzal szemben, akinek jogát a tilalom biztosítja. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés a tilalommal biztosított jog jogosultjának a rendelkezés jogosultjához intézett hozzájáruló nyilatkozatával hatályossá válik.
Az ellenérték fejében jogot szerző jóhiszemű személyek jogszerzését az elidegenítési és terhelési tilalom nem korlátozza.
Ingatlanra bejegyzett vagy ingatlanon jogszabály vagy bírósági határozat alapján ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is fennálló elidegenítési és terhelési tilalom esetén a tulajdonjog változása vagy az ingatlan megterhelése az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata esetén jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.
Az ingatlan-nyilvántartásban egyébként mindig szerepel az a jog is, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. A földhivatalnál (ingatlanügyi hatóságnál) is megismerhetők az ehhez kapcsolódó dokumentumok, ezért utána tudunk járni a pontos feltételeknek. Ezt lehetőleg csak ügyvédi, vagy más szakértői segítséggel tegyük, mert a feltételek megismerése azt jelenti, hogy tanulmányoznunk kell a tilalom alapjául szolgáló szerződéseket, határozatokat, illetve fel kell venni a kapcsolatot a jogosulttal.
Az adásvétel költségei
A Polgári Törvénykönyv alapján és a kialakult gyakorlat szerint:
1. az eladó viseli a birtokátruházással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket;
2. a dolog átvételének és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik.
A felek eltérhetnek a fenti költségviselési szabályoktól, és megállapodhatnak abban is, hogy az ügyvédet az egyik fél fizeti (ha valamelyik fél ragaszkodik a személyéhez). Azt fontos tudnunk, hogy az eladó nem kötelezhető az ügyvédi költség teljesítésére, a vevő pedig arra, hogy az eladó által kijelölt ügyvédnél készíttesse el a szerződést.
Az ügyvédi díj szabad megállapodás tárgya , a gyakorlatban jelenleg az ingatlan szerződési értékének 0,5 - 1,5 %-a körül mozog, azonban van olyan összeg, ami alatt az ügyvéd nem fogja elvállalni a szerződéskötést. Ha például egy 500 000 forintos építési telket vásárolunk, az egyébként 0,5 százalékért dolgozó ügyvéd nem fogja 2500 forintért elkészíteni a szerződést, hanem mondjuk 50.000 forintot fog kérni.
Ha közjegyzőt választunk, tudnunk kell, hogy a közjegyző az okirat elkészítéséért -jogszabályban rögzített összeget kérhet, amely az ügyértéktől függően tételesen meghatározza a díjat (pl. 5 000 000 forint feletti, de 10 000 000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 forint és az 5 000 000 forint feletti rész 0,5%-a) .

10. Ingatlan
Az ingatlant érintő kérdések kapcsán elsőként az ingatlanvásárlással foglalkozunk.
Az ingatlan szerzésének legáltalánosabb és a hétköznapi életben is a leggyakrabban előforduló esete az ingatlan tulajdonjogának vásárlással (adásvétel útján ) történő megszerzése.
Az ingatlan elidegenítésének elsődleges eszköze az adásvételi szerződés. Tekintettel arra, hogy az ingatlan átruházás minden esetben jelentős jogügyletnek minősül, az adásvételi szerződés megkötése szigorú tartalmi és formai és tartalmi követelményekhez kötött, például írásba kell foglalni . A XXV. számú Polgári Elvi Döntésnek megfelelően a következő tartalmi elemek szükségesek a szerződés érvényességéhez: a felek személyének megjelölés, az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilatkozat, az ingatlannak és az ellenszolgáltatás (vagy az ingyenesség tényének) megjelölése. A további, a felek megegyezéséből fakadó tények írásba foglalásának elmaradása nincs hatással a szerződés érvényességére akkor sem, ha a felek valamelyike lényeges kérdésnek minősítette megállapodásuk tárgyát.
Ugyanakkor ahhoz, hogy egy okirat ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson, meg kell felelnie bizonyos, törvény által megállapított kellékeknek, így például tartalmaznia kell a szerződő felek állampolgárságát, emellett például a tulajdonjog bejegyzésének közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.
Cikkünkben számos hasznos tanácsot kaphat az olvasó, amennyiben ingatlant szeretne vásárolni, így például megtudhatja, hogy miért van jelentősége a megfelelő - egy általunk ismert, megbízható- jogi képviselő kiválasztásának, miért kell az adásvételi szerződést részletesen, körültekintően áttanulmányozni, mielőtt azt aláírnánk.
Mindezeken túl érdemes megfelelően tájékozódni az eladó személyéről, körültekintően utána kell járni az ingatlant terhelő esetleges terheknek, mint például a haszonélvezeti vagy a jelzálogjog, az elidegenítési és terhelési tilalom, vagy a telki szolgalmi vagy a végrehajtási jog fennállásáról, hiszen rosszhiszemű eladó esetlegesen elhallgathatja a vásárló elől, hogy ingatlana nem tehermentes.

11. Ingatlan-nyilvántartás
Az ingatlan-nyilv

Változás a kéményseprést szabályzó jogaszbályokban

Változások történtek a kéményseprést szabályzó jogszabályokban, melyek a közös képviselőt is érintik
A változások szövege:

2015. évi CCXI. törvény
a kéményseprő-ipari tevékenységről1

2. §(12) A társasházi és lakásszövetkezeti lakóépületben lévő ingatlanok (6) bekezdés szerinti tulajdoni viszonyairól a tárgyév január elsejei állapot szerint a kéményseprő-ipari szerv felhívására a társasház közös képviselője, valamint a lakásszövetkezet elnöke nyilatkozik.
9. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
A törvényt az Országgyűlés a 2015. december 1-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2015. december 12.
401/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet
a kéményseprő-ipari szerv kijelöléséről
A Kormány a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Kormány a kéményseprő-ipari tevékenység ellátására kéményseprő-ipari szervként a hivatásos katasztrófavédelmi szervet jelöli ki.
2. § Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.


Az anyagot készítette: Hajdú Sándor

Újabb feladatot kaptak a közös képviselők, ami szinte végrehajthatatlan!

Az OTSZ változásával újabb feladat hárul a közös képviselőkre, amit szinte lehetetlen megtartani. Az OTSZ előírja, hogy a közös képviselő köteles gondoskodnia tűzvédelmi szabályok megismertetéséről, MEGTARTÁSÁRÓL és MEGTARTATÁSÁRÓL. Ez az utolsó kettőt hogyan gondolták?
Az év végével megváltozott az OTSZ!

Az alábbi változások lépnek életbe:

73/2015. (XII. 21.) BM rendelet
a beépített tűzjelző, illetve tűzoltó berendezések létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezésére irányuló hatósági eljárás részletes szabályairól
74/2015. (XII. 21.) BM rendelet
a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet és a körözési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlésről és a körözési eljárás lefolytatásának részletes szabályairól, valamint egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 63/2013. (XI. 28.) BM rendelet módosításáról
1. A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet módosítása
1. § A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 3. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
(A Szabályzatnak tartalmaznia kell:)
„k) a készítője nevét és elérhetőségét, valamint a készítő aláírását.”
2. § A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) A háromszintesnél magasabb és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületben, épületrészben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosa köteles
a) írásban kidolgozni az épületre, épületrészre vonatkozóan a tűzjelzés tartalmi követelményeit, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályait, a tárolásra vonatkozó előírásokat, a nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat, a tüzelő- és fűtőberendezések, továbbá az elektromos berendezések használatának előírásait, a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó szabályokat, a lakók, illetve az ott-tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatait, a tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírásokat, valamint
b) gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tűzvédelmi használati szabályokat a készítésére kötelezett a tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén átdolgozza, és naprakészen tartja.
(3) E szakasz alkalmazásában lakó- és üdülőegység a lakás, valamint a kereskedelemről szóló törvény szerinti szálláshelynek nem minősülő üdülő.”
3. § A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a következő 6. §-sal egészül ki:
„6. § A 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettséget legkésőbb 2016. március 31-ig kell teljesíteni.”

Szerintem az igazi gondot a szabályok betartatása fog gondot okozni, mivel eszköz nem áll hozzá rendelkezésre.

Fontos, hogy a Szabályzatokat 2016. március 31-ig el kell készíteni, ki kell rakni.

A megismertetés egyik módja lehet, hogy az éves beszámoló közgyűlésen napirendi pont lesz a szabályzat megismerése, és a szabályzatot érdemes kiküldeni a közgyűlési meghívóval egyidejűleg. Ezzel a megismertetés biztosított lesz.

A betartatására nincs ötletem. Mi van, ha valaki bejelenti, hogy a tárolóban sok anyag van, mit tud tenni a közös képviselő? Ötleteim nekem is vannak, de azok nem igazán tökéletesek, mert "kényszerítő eszköz" nem áll hozzá rendelkezésre. Ha a tulajdonos nem akarja kidobni az anyagait, akkor jogszerűen ez nem igazán megoldható. Mi lett volna, ha a jogszabályba azt írják bele, hogy minden TULAJDONOS, HASZNÁLÓ köteles betartani a Szabályzatban leírtakat és ha azt nem tartja be, akkor az illetékes HATÓSÁG (akinek eszközei vannak) jár el a szabálysértővel szemben!

Mindenkinek Sikerekben Gazdag Boldog Új Évet Kívánok és minél kevesebb hasonló jogszabályt!

Kaplonyi György
MTOSzSz elnöke

Kellemes ünnepeket!

Kellemes ünnepeket kíván az MTOSZSZ!


Áldott, békés karácsonyt és sikerekben gazdag boldog új évet kíván az MTOSZSZ!

MTOSzSz logó használati jogának visszavonása

MTOSzSz logó használati jogának visszavonása
Tisztelt Tagjaink!

Az MTOSzSz 2015. december 10-i elnökségi ülésén, az alapszabályzat II. fejezetének 5-6. pontjának megsértése miatt, előzetes személyes egyeztetés után, a Mantra Ker. és Szolg. Bt-től, illetve Lantosné Kert Mónikától megvonja az MTOSzSz logójának használati jogát.

A továbbiakban a Mantra kereskedelmi és Szolgáltató Bt. és a magánszemély tájékoztatóiban nem használhatja az MTOSzSz logóját, és jogszerűen nem hivatkozhat az MTOSzSz-re.

Budapest, 2015. december 11.

Kaplonyi György
MTOSzSz elnöke

Üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenység bejelentése, ellenőrzése, nyilvántartása

Üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenység bejelentése, ellenőrzése, nyilvántartása /forrás: magyarorszag.hu/
Egyre többször merül fel a kérdés, hogy hogyan történik a társasházkezelők nyilvántartása, bejegyzése. A www.magyarorszag.hu oldalról levettük az ide vonatkozó szabályokat. Az alábbiakban erről lehet részletesen tájékozódni!


Üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenység

1. A társasházkezelői tevékenység leírása
2. A társasházkezelői tevékenység megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei
2.1. A természetes személy társasházkezelőre vonatkozó anyagi jogi követelmények
2.2. A gazdálkodó szervezet társasházkezelőre vonatkozó anyagi jogi követelmények
3. A társasházkezelői tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások
3.1. A társasházkezelői tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel rendelkező hatóság
3.2. A társasházkezelői tevékenység bejelentése
3.2.1. A bejelentési kötelezettség célja
3.2.2. A bejelentés benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek
3.2.3. A társasházkezelői tevékenység felügyeletét ellátó hatóság feladatai a bejelentés alapján
3.2.4. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek
3.3. A szolgáltatási tevékenység nyilvántartása
3.4. A szolgáltató változás bejelentési kötelezettsége
3.5. Az üzletszerű társasházkezelői tevékenység végzésére irányuló szolgáltatás megszüntetése
3.6. Szolgáltatás-felügyeleti intézkedések
3.7. Jogorvoslatok
4. A szolgáltatási tevékenységre és az eljárásokra vonatkozó jogszabályok

1. A szolgáltatási tevékenység leírása
A társasházkezelői tevékenység olyan, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerinti önálló, üzletszerűen - nyereség elérése érdekében rendszeresen, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági tevékenység, amelynek keretében a társasházkezelő
1. a társasház adottságainak ismeretében - gazdasági elemzés alapján - ajánlatot készít az épület fenntartására vonatkozóan;
2. a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint szervezi az üzemeltetési és karbantartási feladatokat, irányítja és ellenőrzi a tervezett felújításokat;
3. a megbízási szerződés alapján javaslatokat dolgoz ki a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú épületrészek hasznosítása kérdéseiben.
A társasházkezelés a gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerében (TEÁOR'08) a 68 Ingatlanügyletek ágazatban a 68.3 Ingatlanügynöki, -kezelési szolgáltatás alágazaton belül a 68.32 Ingatlankezelés szakágazatba tartozik.

2. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei
Az üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenységet az folytathatja, aki teljesíti az alábbiakban részletesen bemutatott feltételeket.

2.1. A természetes személy társasházkezelőre vonatkozó követelmények
Az üzletszerűen végzett társasházkezelői szolgáltatási tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának feltétele természetes személy esetében, hogy:
1. rendelkezzen társasházkezelői szakmai képesítéssel;
2. büntetlen előéletű legyen;
3. a szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben ne álljon a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt;
4. köztartozásmentes adózó legyen;
5. olyan gazdálkodó szervezet személyesen közreműködő tagja, alkalmazottja vagy foglalkoztatottja, melynek tevékenységi köre az általa nyújtani kívánt, mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti ingatlankezelési szolgáltatásra is kiterjed.

2.2. A gazdálkodó szervezet társasházkezelőre vonatkozó anyagi jogi követelmények
Üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenységet olyan köztartozásmentes gazdálkodó szervezet folytathat, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja - rendelkezik a 2.1. pontban felsorolt feltételekkel, továbbá amelynek tevékenységi köre az általa nyújtani kívánt, mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti ingatlankezelési szolgáltatásra is kiterjed.

3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások

3.1. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel rendelkező hatóság
Az üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenység tekintetében
1. a bejelentés fogadásával,
2. a tevékenységet végzőkről való nyilvántartás vezetésével,
3. a szolgáltatási tevékenység ellenőrzésével, valamint
4. a szolgáltatási tevékenység felügyeletével
járó hatósági feladatokat ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságként - a Kormány kijelölése alapján - a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala látja el.

3.2. A szolgáltatási tevékenység bejelentése
Aki üzletszerűen kíván társasházkezelői tevékenységet folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni.

3.2.1. A bejelentési kötelezettség célja
A 2009-ben bevezetett bejelentési kötelezettség célja, hogy a rendkívül sok adminisztratív teherrel járó engedélyezési eljárás helyett egyszerűbb, gyorsabb, a hatósági ellenőrzésen és a szolgáltató felelősségén alapuló megoldással legyen biztosítható egyes tevékenységek hatósági ellenőrzése, valamint a szolgáltatásokat igénybe vevők védelme. Az üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenység esetében a jogalkotó úgy döntött, hogy a közérdek érvényesítése, sérelmének megakadályozása megfelelően biztosítható azáltal, hogy a hatóság a tevékenységre és a szolgáltatóra vonatkozó megfelelő információk birtokában hatékonyan képes ellenőrizni a szolgáltatót, valamint az általa folytatni kívánt tevékenységet.
A bejelentés ugyan közvetlenül nem feltétele a tevékenység megkezdésének, azaz a bejelentés nélkül az üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenység önmagában nem lesz jogellenes, a bejelentési kötelezettség elmulasztása azonban önállóan szankcionálandó jogszabálysértésnek minősül.
Ehhez hasonlóan, a bejelentés megtétele nem mentesíti a szolgáltatót a tevékenység megkezdésére, illetve folytatására jogszabályban meghatározott anyagi jogi követelmények teljesítése alól. Vagyis, ha a szolgáltató szabályszerű bejelentés ellenére jogellenesen végzi a társasházkezelői tevékenységet, a járási (fővárosi kerületi) hivatal a szolgáltatóval szemben felügyeleti jogkörében szankciókat alkalmazhat, végső soron akár törölheti is a szolgáltatót a szolgáltatók nyilvántartásából, és megtilthatja számára a szolgáltatási tevékenység folytatását.

3.2.2. A bejelentés benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek
Az üzletszerű társasházkezelői tevékenység megkezdésére és folytatására irányuló bejelentést írásban vagy személyesen szóban lehet benyújtani.
Az üzletszerű társasházkezelői tevékenység megkezdésére és folytatására irányuló, természetes személy által tett bejelentésben meg kell jelölni
1. a társasházkezelő nevét,
2. a társasházkezelő lakcímét,
3. a folytatni kívánt szolgáltatási tevékenység megjelölését,
4. a szolgáltatást nyújtó szakképesítését tanúsító bizonyítványának a számát, a kiállító intézmény megjelölését, a kiadás helyét és időpontját,
5. a szolgáltatást nyújtó munkáltatójának nevét és székhelyét,
6. a szolgáltatás nyújtása során használni kívánt nyelv (nyelvek) megjelölését,
7. a hatósággal való kapcsolattartás módját.
A szolgáltatást nyújtónak bejelentésében foglalt feltételek meglétét az alábbi okiratokkal kell igazolnia:
1. a szakképesítést tanúsító bizonyítvány hiteles másolata,
2. a harminc napnál nem régebben kiállított közokirat, amely szerint a szolgáltatást nyújtó köztartozásmentes adózó, kivéve, ha a szolgáltatást nyújtó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,
3. kilencven napnál nem régebbi cégkivonat,
4. egyéni vállalkozó munkáltató esetén az egyéni vállalkozók hatósági nyilvántartásba vételéről szóló igazolás hiteles másolata,
5. ha a munkáltató egyéb gazdálkodó szervezet, akkor a munkáltató vagy a foglalkoztató pecsétjével és cégszerű aláírásával ellátott, harminc napnál nem régebben kiállított igazolás.
Gazdálkodó szervezet esetében az üzletszerű társasházkezelői tevékenység megkezdésére és folytatására irányuló bejelentésben meg kell jelölni
1. a szolgáltató nevét,
2. a szolgáltató székhelyét,
3. a folytatni kívánt szolgáltatási tevékenység megjelölését,
4. a szolgáltatást nyújtó cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetén a hatósági nyilvántartásba vétel számát,
5. a szolgáltatást nyújtó tevékenységi körét,
6. a képviseletre jogosult személy - egyéni vállalkozó esetén a saját - nevét, lakóhelyét,
7. a gazdálkodó szervezet személyesen közreműködő tagja, alkalmazottja vagy foglalkoztatottja nevét, nyilvántartásba vételi számát,
8. a hatósággal való kapcsolattartás módját,
9. a szolgáltatás nyújtása során használni kívánt nyelv (nyelvek) megjelölését.
A szolgáltatást gazdálkodó szervezetnek bejelentésében foglalt feltételek meglétét az alábbi okiratokkal kell igazolnia:
1. a harminc napnál nem régebben kiállított közokirat, amely szerint a bejelentő köztartozásmentes adózó, kivéve, ha a bejelentő szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,
2. kilencven napnál nem régebbi cégkivonat,
3. egyéni vállalkozó esetében egyéni vállalkozók hatósági nyilvántartásba vételéről szóló igazolás hiteles másolatát.
A szolgáltatónak a bejelentéséhez - a bejelentés tartalmazó iratra felragasztva - kell mellékelnie az eljárásért fizetendő illeték megfizetését igazoló illetékbélyeget az eljárási illeték megfizetésének igazolásaként.
A bejelentés határozatlan időre szól, amely tényről a járási (fővárosi kerületi) hivatal a bejelentés alapján kiállított igazolásban tájékoztatja a bejelentőt.
Az üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges szakképesítés szabályozott szakmának minősül, így határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetén a szolgáltatási jogosultsággal összefüggésben a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó szabályok szerint fogadtatható el a tevékenységvégzéshez szükséges külföldön szerzett képzettség. Ehhez kapcsolódóan kiemelendő, hogy a társasházkezelői tevékenység az ún. előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozó szabályozott szakmák közé tartozik. Az előzetes bejelentést is a társasházkezelő szolgáltató lakóhelye (székhelye) - működési területe - szerint illetékes járási hivatalnál kell megtennie.

3.2.3. A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatai a bejelentés alapján
A járási (fővárosi kerületi) hivatal a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a 3.2.2. pontban meghatározott követelményeknek, és legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított nyolc napon belül,
1. ha a bejelentés megfelel a követelményeknek, és az eljárási illetéket megfizették, a bejelentést tevőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti;
2. ha a bejelentés nem felel meg követelményeknek, vagy a bejelentésre előírt eljárási illetéket nem fizették meg, és a szolgáltató nem részesült költségmentességben, a bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a szolgáltatót a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire.
Ha a bejelentés megfelel a követelményeknek, és az eljárási illetéket megfizették, a járási (fővárosi kerületi) hivatal igazolást küld, amely tartalmazza
1. az eljáró hatóság megnevezését, a bejelentés iktatási számát és ügyintézőjének nevét,
2. a szolgáltató nevét, valamint lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
3. a bejelentett szolgáltatási tevékenység megjelölését (üzletszerűen végzett társasházkezelés),
4. a bejelentés előterjesztésének napját, valamint
5. azt, hogy a bejelentés határozatlan időre szól.
Ha a bejelentő a bejelentésben foglaltak igazolására szolgáló dokumentumokat - természetes személy bejelentő esetében a szakképesítést tanúsító bizonyítvány kivételével - nem csatolja, akkor a hatóság a bejelentés feltételeinek megállapítása érdekében adatszolgáltatási kérelemmel fordul a nyilvántartást vezető hatósághoz.

3.2.4. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek
A bejelentési eljárásért általános tételű eljárási illetéket, azaz 3 000 Ft-ot kell megfizetnie a bejelentőnek.
Az illetéket a bejelentés benyújtásakor illetékbélyeggel a bejelentést tartalmazó iraton kell megfizetni.

3.3. A szolgáltatási tevékenység nyilvántartása
A bejelentéssel összefüggő eljárásban a szolgáltatás felügyeletét ellátó járási (fővárosi kerületi) hivatal a társasházkezelőt a bejelentés megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül hivatalból nyilvántartásba veszi, kivéve, ha a bejelentés alapján folytatott ellenőrzési eljárás keretében megállapította, hogy a szolgáltató nem felel meg a tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó anyagi jogi követelményeknek.
A járási (fővárosi kerületi) hivatal az üzletszerű társasházkezelői tevékenység végzésére jogosult, bejelentést tevő természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a szolgáltató neve, a szolgáltató lakcíme, a folytatni kívánt szolgáltatási tevékenység megjelölése, a nyilvántartásba vétel időpontja, valamint a nyilvántartási szám tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartásba való bejegyzésre és törlésre irányuló eljárás során okirati bizonyításnak van helye.
Az üzletszerű társasházkezelői tevékenységet folytató természetes személy szolgáltatásnyújtókról vezetett nyilvántartás a következő adatokat és a tevékenységgel összefüggő egyes tényeket tartalmazza:
1. a szolgáltató neve,
2. a szolgáltató lakcíme,
3. a folytatni kívánt szolgáltatási tevékenység megjelölése (üzletszerűen végzetttársasházkezelői tevékenység),
4. a szolgáltatási tevékenység során használt nyelv,
5. a tevékenység gyakorlására jogosító szakképesítésnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő azonosító száma, a bizonyítvány száma, a kiállító intézmény megjelölése, a kiadás helye és időpontja,
6. a nyilvántartásba vétel időpontja,
7. nyilvántartási szám.
A nyilvántartás az üzletszerű társasházkezelői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet alábbi adatait tartalmazza, amelyek nyilvánosak:
1. a szolgáltató neve,
2. a szolgáltató székhelye,
3. a folytatni kívánt szolgáltatási tevékenység megjelölése (üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenység),
4. cégjegyzékszám, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartási szám,
5. a képviseletre jogosult személy - egyéni vállalkozó esetén saját - neve, lakóhelye,
6. a szolgáltatási tevékenység végzésére igazolással rendelkező személyesen közreműködő tag vagy alkalmazott neve,
7. a szolgáltatási tevékenység során használt nyelv.
A nyilvántartás említett adatai - a tevékenység gyakorlására jogosító szakképesítés azonosító száma, valamint a bizonyítvány adatai kivételével - nyilvánosak.
A járási (fővárosi kerületi) hivatal az általa vezetett nyilvántartás nyilvános adattartalmát közzéteszi az interneten. Kérem, keresse az érintett járási hivatal honlapján!
A járási (fővárosi kerületi) hivatal hivatalból törli a nyilvántartásból a szolgáltatót, ha
1. a szolgáltató a szolgáltatási tevékenység megszüntetését bejelentette,
2. az adott szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt megtiltották számára a tevékenység folytatását, azaz ilyen tevékenység gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll,
3. a természetes személy szolgáltató meghalt,
4. a gazdálkodó szervezet szolgáltató
o ellen a bíróság felszámolási eljárást rendelt el; vagy
o társasházkezelőt a cégbíróság hivatalból törölte a cégnyilvántartásból, illetve egyéni vállalkozó esetén a hatósági nyilvántartásból.
A járási (fővárosi kerületi) hivatal ugyanakkor egy elkülönített nyilvántartást vezet azon személyekről, amelyek tekintetében az üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenység folytatását megtiltotta. A járási (fővárosi kerületi) hivatal az eltiltott szolgáltatókról szóló nyilvántartást is közzéteszi a honlapján. Kérem, keresse az érintett járási hivatal honlapján!

3.4. A szolgáltató változás bejelentési kötelezettsége
Az üzletszerű társasházkezelői tevékenységet folytató szolgáltató a bejelentést követően a bejelentésben foglalt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles bejelenteni a járási (fővárosi kerületi) hivatalnak. A járási (fővárosi kerületi) hivatal az adatváltozást a bejelentés alapján bejegyzi a nyilvántartásba. A járási (fővárosi kerületi) hivatal által vezetett nyilvántartás adataiban bekövetkezett változásokra vonatkozó bejelentési kötelezettségek teljesítésére a szolgáltatási tevékenység bejelentésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A járási (fővárosi kerületi) hivatal a tevékenység folytatásához szükséges adatokban bekövetkezett változást a szolgáltatónál évente legalább egy alkalommal ellenőrzi.

3.5. Az üzletszerű társasházkezelői tevékenység végzésére irányuló szolgáltatás megszüntetése

3.6. Szolgáltatás-felügyeleti intézkedések
Az üzletszerű társasházkezelői tevékenység ellenőrzése során a jogszabályi előírások megsértése esetén a járási (fővárosi kerületi) hivatal - hivatalból indított hatósági eljárásban - az alábbi jogkövetkezményeket állapítja meg:
1. ha megállapítja, hogy az üzletszerű társasházkezelői tevékenységet bejelentés nélkül végzik, ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta, bírságot szab ki, és
o ha a szolgáltató egyébként megfelel tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságra vonatkozó anyagi jogi feltételeknek, hivatalból nyilvántartásba veszi, vagy az adatváltozást a nyilvántartásba bejegyzi; vagy
o ha a szolgáltató nem felel meg tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságra vonatkozó anyagi jogi előírásoknak, az annak megkezdésére és folytatására való jogosultság megfelelő igazolásáig határozatban megtiltja az adott szolgáltatási tevékenység folytatását,
2. megtiltja a szolgáltatási tevékenység végzését annak a szolgáltatásnyújtónak:
o aki a hatósághoz olyan valótlan tartalmú kérelmet nyújtott be, melynek érdemi befolyása volt a kérelem elbírálására vagy a szolgáltatási tevékenység jogszerű végzésének az ellenőrzésére (a tiltásra okot adó körülmény megszüntetésétől számított 1 év időtartamra),
o aki a hatósági ellenőrzést akadályozza (a tiltásra okot adó körülmény megszüntetésétől számított 1 év időtartamra),
o aki az e rendelet szerinti nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkező változást legkésőbb a változástól számított 5 munkanapon belül a hatóság részére nem jelenti be és e kötelezettségének a hatóság felhívására sem tesz eleget (a tiltásra okot adó körülmény megszüntetésétől számított 1 év időtartamra),
o amelynek személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja, illetve foglalkoztatottja a tevékenység folytatásának feltételével már nem rendelkezik (a feltétel biztosításáig),
o akit gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek (a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól való mentesülés időpontjáig).
A bejelentési és változás bejelentési kötelezettség elmulasztásáért fizetendő bírság összege 50 000 Ft-ig terjedhet. Ha a szolgáltató ugyanazon szolgáltatási tevékenység tekintetében bejelentési kötelezettségét ismételten elmulasztja, a bírság összege a fenti bírságösszeg másfélszeresének megfelelő összeg, azaz 75 000 Ft.
A járási (fővárosi kerületi) hivatal az üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nyilvántartásba vett üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenységet végző személy büntetlen előéletű, és nem áll társasházkezelői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a járási (fővárosi kerületi) hivatal adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a társasházkezelő büntetlen előéletű-e, és társasházkezelői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. Ezen adatokat a járási (fővárosi kerületi) hivatal a hatósági ellenőrzés időtartamára; illetve üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenység gyakorlásának megtiltására irányuló eljárás jogerős befejezéséig kezeli.

3.7. Jogorvoslatok
A járási (fővárosi kerületi) hivatal szolgáltatásfelügyeleti hatáskörében hozott határozatai, valamint fellebbezéssel megtámadható egyéb döntései ellen a járási (fővárosi kerületi) hivatalnál előterjesztett, és a székhelye szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalhoz címzett fellebbezést lehet előterjeszteni.
A jogorvoslati eljárásért általános tételű eljárási illetéket kell megfizetnie a bejelentőnek. Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint.
Végzés elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni.
A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.
Az illetéket a jogorvoslati kérelem benyújtásakor illetékbélyeggel a kérelmet tartalmazó iraton kell megfizetni.
A másodfokú határozatok - és felülvizsgálattal megtámadható végzések - esetében pedig a közigazgatási ügyekben eljáró, az eljáró szerv székhelye szerint illetékes törvényszéken lehet felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni az első fokon eljárt járási (fővárosi kerületi) hivatal útján, de a döntést hozó hatóság elleni keresetlevélben.

4. A szolgáltatási tevékenységre és az eljárásokra vonatkozó jogszabályok
Az üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenység és az eljárásokra elsődlegesen vonatkozó ágazati jogszabályok:
1. a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény,
2. a társasházkezelő, az ingatlankezelő, az ingatlanközvetítő, valamint az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő szolgáltatói tevékenység üzletszerűen történő végzésének feltételeiről és a nyilvántartásba vétel részletes szabályairól szóló 23/2013. (VI. 28.) NGM rendelet,
3. az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 217/2009. (X. 2.) Korm. rendelet,
4. a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet,
5. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,
6. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény.

Az anyag időpontja: 2015. 12. 10.

Kaplonyi György
MTOSzSz elnöke

Amit a főmérő-mellékvízmérők közötti különbözetről tudni kell

Ezúton szeretettel meghívjuk az MTOSZSZ oldal tagjait a Fővárosi Vízművek Zrt. közös képviseletek és lakásszövetkezeti tisztségviselők számára rendezendő szakmai apjára, melyet 2015. október 15-én tartunk a Fővárosi ízművek Üzemviteli központjának Tisza-termében].

Figyelem! Az október 15-i rendezvényére minden hely betelt, azonban továbbra is érdemes az alábbi linken regisztrálni, hogy a soron következő szakmai napról a regisztrációban megadott elérhetőségein értesíteni tudja a Fővárosi Vízművek!

A szakmai nap témája: a társasházi főmérő és mellékvízmérők közötti fogyasztási különbözet
Program:
9.00-9.30 Regisztráció
9.30-9.40 Köszöntő Haranghy Csaba – vezérigazgató, Fővárosi Vízművek Zrt.

9.40-10.30 A mérők közötti fogyasztási különbözet okai, a vízmérleg szerepe a különbözet csökkentésében Bognár Péter – ügyfélszolgálati igazgató, Fővárosi Vízművek Zrt.

10.30-10.45 Szoftveres kockázatelemzés Nika Tamás – műszaki koordinátor, Fővárosi Vízművek Zrt.

10.45-11.00 Kávészünet a Duna teremben (Közben regisztráció a Fővárosi Vízművek kockázatkezelő programjába.)

11.00-11.10 A kávészünetben leadott kérdések megválaszolása

11.10-11.35 A szakmai szervezetek gyakorlati tapasztalatai Vass Ferenc – elnök, LÉTÉSZ

11.35-12.00 A szakmai szervezetek gyakorlati tapasztalatai Kaplonyi György – elnök, MTOSZSZ

12.00-13.00 Ebédszünet a Balaton teremben (Közben regisztráció a Fővárosi Vízművek kockázatkezelő programjába.)

13.00-13.30 A mérőleolvasásból eredő eltérés okai, megelőzési lehetőségek Szöllősi Csaba – vízértékesítési osztályvezető, Fővárosi Vízművek Zrt.

13.30-13.40 A távleolvasás szerepe a leolvasásból eredő eltérések kiküszöbölésében Nika Tamás – műszaki koordinátor, Fővárosi Vízművek Zrt.

13:40-13:55 Távleolvasás a gyakorlatban Tófalvi György – ügyvezető, Techem Kft.

13.55-14.10 Távleolvasás a gyakorlatban Vajda Gabriella – ügyvezető, Cardware Kft.

14.10-14.40 Belső hálózati hibák észlelése és azok felderítése
14.40-15.00 Kávészünet a Duna teremben (Közben regisztráció a Fővárosi Vízművek kockázatkezelő programjába.)

15.00-15.10 A kávészünetben leadott kérdések megválaszolása

15.10-15.50 A mérők típusaiból és beépítési helyzetükből eredő mérési eltérések Kálóczi László – osztályvezető, MKEH, Mechanikai mérések osztály (felkérés alatt)

15.50-16.00 A rendezvény zárása Bognár Péter – ügyfélszolgálati igazgató, Fővárosi Vízművek Zrt.

16.00-16.10 Sorsolás
A rendezvény ingyenes, de a terem korlátozott befogadóképessége miatt előzetes jelentkezés szükséges!

Figyelem! Az október 15-i rendezvényére minden hely betelt, azonban továbbra is érdemes az alábbi linken regisztrálni, hogy a soron következő szakmai napról a regisztrációban megadott elérhetőségein értesíteni tudja a Fővárosi Vízművek!


Regisztrációját leadhatja a www.vizmuvek.hu/szakmainap/regisztracio oldalon vagy a 06 1 465 2753-as telefonszámon. Regisztráció határideje: 2015. október 8., 16.00 óra
A rendezvény látogatói között a társasházak és lakásszövetkezetek számára értékes és hasznos nyereményeket sorsolunk ki.

Dátum: 2015. október 15. 9.00-16.10
Helyszín:

Fővárosi Vízművek Zrt. Üzemviteli Központ, Tisza-terem
1134 Budapest, Váci út 23-27. – bejárat a Váci út felől
Parkolásra a könyék utcáiban van lehetőség, felhívjuk azonban figyelmét arra, hogy telephelyünk fizetős parkolási övezetben található! Javasoljuk, hogy a rendezvény helyszínét a 75-ös vagy a 79-es trolibuszokkal, vagy az M3-as metróval (Dózsa György út) közelítsék meg.

Közeledik nemzeti ünnepünk augusztus 20.-a, melynek kapcsán, a középületen és utcákon megjelennek a lobogók.

Az ünnepi hangulat nélkülözhetetlen tartozékát, legfontosabb jelképünket a NEMZETI ZÁSZLÓT szeretnénk figyelmébe ajánlani rendkívül kedvező áron, kiiktatva a különféle kereskedelmi láncokat.
50 x 75 cm-es magyar nemzeti zászló 100 cm-es nyéllel: 990 Ft

70 x 100 cm-es magyar nemzeti zászló 150 cm-es nyéllel: 1890 Ft

100 x 150 cm-es magyar nemzeti zászló 200 cm-es nyéllel: 2590 Ft

50 x 75 cm-es koronás címeres zászló 100 cm-es nyéllel: 1990 Ft

70 x 100 cm-es koronás címeres zászló 150 cm-es nyéllel: 3990 Ft

100 x 150 cm-es koronás címeres zászló 200 cm-es nyéllel: 5490 Ft

Zászlóinkat kívánság szerint nyél nélkül is tudjuk biztosítani!

Vállaljuk továbbá:

- Zászlórudak szállítását, telepítését
- Kül- és beltéri zászlók gyártását, forgalmazását
- Egyedi és reklámzászlók készítését
- Asztali zászlók, molinók, pólók, sapkák és egyéb textíliák hímzését, nyomását
- Ajándéktárgyak, íróeszközök, érmék gravírozását
- Rendeljen akár nagyobb mennyiséget, mi 1 db termék postaköltségét számítjuk fel!
- Ha ajánlatunk felkeltette érdeklődését az alábbi elérhetőségek bármelyikén kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot.
ÉLJEN KÜLÖNLEGES AJÁNLATUNKKAL, RENDELJEN MOST!

Rendelési lehetőségek:
TEL: 0629/628-060
E-MAIL: poliform@poliform.hu

Új kormány rendelet lett elfogadva.

A kormány elfogadta a jegyző társasházak feletti törvényességi felügyeletének eljárási szabályairól szóló rendeletet.
A kormány elfogadta a 155/2015.(VI.25.) számú rendeletét a jegyző társasházak feletti törvényességi felügyeletének eljárási szabályairól.

A rendeletet az alábbi linkre kattintva tölthetik le.

"Gyakorlati megoldások az új Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek szerint" konferencia

Változtak az épületek tűzvédelmi követelményei – a változás Önt is érinti! Az MTOSZSZ tagjai ingyen vehetnek részt a konferencián!
Egyetlen ingatlanüzemeltetőnek, közös képviselőnek sem újdonság, hogy március óta új Országos Tűzvédelmi Szabályzat van érvényben, amely jelentősen módosította az épületekkel szemben támasztott tűzvédelmi követelményeket. Az új OTSZ-ben és a hozzá szervesen kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekben foglalt átalakuló kötelezettségek valódi jelentősége azonban csak a gyakorlati alkalmazás során kezd egyértelművé válni.

Júliusi konferenciánk résztvevői áttekintést kapnak az új tűzvédelmi előírásokról és tájékozódhatnak az új követelményeknek maradéktalanul megfelelő konkrét műszaki megvalósítási lehetőségekről.

Itt töltheti le a konferencia tájékoztatót és a jelentkezési lapot..

MTOSzSz 2014. évi beszámoló közgyűlése

Tisztelt tagjaink! A Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének 2014. évi beszámolója, éves közgyűlése lesz 2015. május 29-én 09.30-tól, Budapesten az "Ypsilon cafe" különtermében.
MEGHÍVÓ
A Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének beszámoló közgyűlésére
A közgyűlés időpontja: 2015. május 29. 0930
Regisztráció: 0915 –től,
A közgyűlés helye: 1143 Budapest, Stefánia út 1.
„Ypsilon cafe”, különterem
(Hungária krt. és a Stefánia út sarkán lévő étterem, kávézó)
NAPIRENDI PONTOK
1, Levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása,
2, Az Elnökség, FEB 2014. évi beszámolójának megvitatása, elfogadása,
3, A 2015. évi feladatok megvitatása, elfogadása,
4, 2015. évi költségvetés megvitatása elfogadása,
5, Elnökségi tag választása.
A Szövetség közgyűlése akkor határozatképes, ha azon a tagok legalább 50%+1 fő jelen van.
Amennyiben a közgyűlés nem lesz határozatképes,
akkor a megismételt közgyűlés időpontja 2015. május 29. 1000
Az ismétlő közgyűlés napirendje megegyezik az eredeti közgyűlés napirendi pontjaival. Az ismétlő közgyűlés a tagok létszámától függetlenül határozatképes!


Napirendekhez kiegészítő tájékoztató
1-es napirend: Tisztségviselőkre javaslat:
Levezető elnök: a Szövetség elnöke,
Jegyzőkönyvvezető: a Szövetség főtitkára,
Hitelesítők: két tag.

2-es napirend: A szövetség elnöke és elnöksége és a FEB beszámol a 2014-es év eseményeiről, a beszámoló anyaga a www.mtoszsz.hu oldalon megtalálható, továbbá az elektronikus levél mellékleteként megküldésre kerül.

3-as napirendi pont: 2015-ös feladati javaslat a www.mtoszsz.hu oldalon megtalálható.

4-es napirendi pont: A költségvetésben alapvetően csak a tagdíjakra számítunk. A vezetőség és a tagok saját költségükön, társadalmi munkában végzik munkájukat.

5-ös napirend: Egy elnökségi tagi hely megürült, a tagok közül kell egy főt választani, várjuk aktív tagjaink jelentkezését.

Tagjainkon kívül várjuk mindazon érdeklődők kollégákat, akik szintén részt akarnak venni az MTOSzSz munkájában.

Kaplonyi György
elnök

Hungarotherm/Reneo meghívó

Ezúton meghívjuk Önt a HUNGAROTHERM/RENEO (2015. április 15-19. Hungexpo) kiállításra,
Mely rendezvényen az SR-THERM Kft. is részt vesz. A török GASSERO kazángyártó kondenzációs kazánjait állítjuk ki.

A rendezvényre itt regisztrálhat.

A sikeres regisztrációt követően e-mailben kap egy pdf. dokumentumot, amely egyúttal a belépőjegy, rajta a belépéshez szükséges vonalkóddal.
Kérjük, hogy a dokumentumot nyomtassa ki, és hozza magával a kiállításra, amellyel a pénztárban való sorban állás nélkül, azonnal beléphet a területre.

Ez évi újdonság, hogy már nem csak a szakmai napokon, hanem a hétvégén is érvényes a meghívó!

Várjuk Önöket sok szeretettel a D pavilon 204 D2 standján:

Simkó Róbert

Fővárosi Vízművek leolvasási tájékoztatója

A Fővárosi Vízművek kiadta az éves leolvasási tájékoztatóját és a leolvasás ütemtervét. EZ a rendszer csak a meleg víz hődíjelszámolását fogja megnehezíteni, mivel nem lesz sűrített leolvasás, csak a tulajdonos jelentheti a vízóraállását. Tehát el kell gondolkodni a meleg víz hódíj elszámolása milyen sűrűséggel (ütemezéssel) legyen a későbbiekeben.
A teljes anyag a fórum oldalon, az általános témáknál megtalálható!

Kaplonyi György
MTOSzSz elnöke

Energiahatékony építés és felújítás 2015 Országos konferencia az épületenergetika jogszabályi és műszaki aktualitásairól

Konferencia az energiahatékony felújításról – kedvezményes részvételi díj
Ön az MTOSZSZ tagjaként 50 % kedvezménnyel (19900 Ft+áfa helyett 9950 Ft+áfa) vehet részt a 2015. március 5-én megrendezésre kerülő Energiahatékony építés és felújítás 2015 Országos konferencia az épületenergetika jogszabályi és műszaki aktualitásairól című rendezvényen, amelyen a társasházakat érintő jogi, műszaki és pénzügyi lehetőségekről is szó esik.

A rendezvény részletes programját és kedvezményes jelentkezési lapot a mellékletek között találja. Kérjük, a jelentkezési lapot kitöltve (postán, e-mailen vagy faxon) a következő elérhetőségekre küldjék vissza:

Fórum Média Kiadó Kft.
1139 Budapest, Váci út 91.
Tel.: (36-1) 273-2090
Fax: (36-1) 468-2917
forum-media@forum-media.hu

A rendezvény program listájának letöltése

A rendezvény kedvezményes jelentkezési lapjának letöltése.

Pályázzunk sikeresen, valósítsuk meg korszerűen 2015

2015. február 24-én a Társasházi Magazin című folyóirat, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének médiatámogatója lakhatási konferenciát tart Pályázzunk sikeresen, valósítsuk meg korszerűen 2015 címmel, amelyre szeretettel meghívjuk Önt.
Jelentkezés írásban: fax: 210-7963, e-mail: thmagazin@thmagazin.hu

Jelentkezési lap letöltéséhez kattintson ide


A pályázati kiírásokkal mindig lehetőséget kapnak a tulajdonosközösségek a fejlődésre, fejlesztésre, korszerűsítésre. A kérdés az, tudnak-e élni a lehetőséggel, a közös képviselőik minden ismeret birtokában vannak-e. A konferencia célja a tudásanyag átadása a hatékony és sikeres munkavégzés érdekében. A társasházi tulajdonosokat a közös képviselő munkájából a végeredmény érdekli, az pedig akkor lehet mindenki számára kielégítő, ha a képviselőnek megvan a kellő ismeretanyaga, tisztában van a legújabb változásokkal, finanszírozási lehetőségekkel, előírásokkal, ismeri a legfrissebb technológiákat és módszereket. A homlokzatszigetelés terén újabb és újabb anyagok, technikai megoldások jelentek meg, de ez éppúgy érvényes a megújuló energiaforrások alkalmazására, a fűtési rendszerekre és az okos mérés fejlődésére is. Az uniós szabványok hazai alkalmazása nehéz helyzet elé állítja a társasházakat is, időben fel kell készülni a változásokra, mert ahol csodára várnak, lehet, hogy pár év múlva gyalog mehetnek fel a tizedik emeletre.

A konferencia helyszíne: Hotel Benczúr – 1068 Budapest, Benczúr u. 35.

Megközelíthető: - A Nyugati pu.-tól a 4-6-os villamossal az Oktogonig, majd kisföldalattival a Bajza utcáig.
- A Munkácsy M. utcán séta a Benczúr utcáig.
- A Keleti pu.-tól a 78-as trolival három megálló, séta a Bajza utcán a Benczúr utcáig.
- A Déli pu.-tól a Deák térig a 2-es metróval, majd kisföldalattival a Bajza utcáig.
- A Munkácsy M. utcán gyalogosan a Benczúr utcáig.
- Parkolási lehetőség a kb. 200 méterre lévő városligeti parkolóban.

A rendezvény időpontja: 2015. február 24. 10.00 óra
A konferencia programja:
09.00 Regisztráció
10.00 Megnyitó: Kárpáti Ilona Mária, a Társasházi Magazin főszerkesztője, a konferencia háziasszonya

10.10 Pályázati program társasházak számára
Előadó: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője

10.40 Pályázzunk sikeresen!
Előadó: Mile Zoltán, az Opifex Mérnök Szövetkezet vállalkozási igazgatója

11.15 Társasházaknak szóló számla- és hitelajánlat
Előadó: Csizmadi Andrea, az UniCredit Bank Hungary Zrt. fiókigazgatója

11.45 Biztonságos homlokzatszigetelés az Austrothermtől
Előadó: Kluchina Sándor, az Austrotherm Kft. szigetelő-szakmérnöke

12.20 Ebédszünet
13.30 Felújítási tapasztalatok a társasházaknál
Felkért előadó: ÉMI Kht.

14.00 Otthon Melege Program kivitelezői szemmel, hasznos gyakorlati tapasztalatok a felújításban,
finanszírozásban és a zöldenergiában
Előadó: Horváth János, a Polaris-Nord Kft. projektmenedzsere

14.30 Kávészünet
15.00 Okos mérés az energiamegtakarítás jegyében
Előadó: Csoknyai Zoltán, a Techem Kft. értékesítési osztályvezetője

15.30 Liftüzemeltetés a rendeletváltozások ismeretében
Előadó: Kaplonyi György, az MTOSZSZ elnöke

16.00 A konferenciatotó eredményhirdetése, a nyeremények kiosztása

A konferencia alatt jogi tanácsadást tart dr. Tóth T. Zoltán, adatvédelmi információs pulttal vesznek részt szolgáltatók és vállalkozók, s válaszolnak a feltett kérdésekre

Jelentkezési lap letöltéséhez kattintson ide

Tájékoztató az Otthon Melege Pályázat előkészítéséhez

TÁJÉKOZTATÓ társasházi pályázati lehetőségről, 5-60 lakásos társasházak részére
Tisztelt Tulajdonosok, közös képviselők!

2015. január 07-én megjelent a Társasházak pályázati lehetőségének feltétel rendszere. A pályázaton részt vehet az 1947-ben és legkésőbb 2006. 12. 31-ig kiadott építési engedély alapján épült társasház, lakásszövetkezet. Pályázni önálló épületekkel lehet, vagy dilatációs határtól - dilatációs határig tartó épületrésszel lehet.

A támogatás módja eltér a korábbi pályázati rendszertől. A támogatást nem lakásonként ítélik oda, hanem a CO2kg/év megtakarítás arányában adják. Azaz az energetikai tanúsítvánnyal igazolt minden megtakarított CO2kg/év-re adják az alábbiak szerint:

- 750,- Ft/CO2kg/év homlokzati nyílászárók cseréjét és homlokzatok, záró födémek (alul-felül) hőszigetelését is megvalósító beruházások esetén,
- - 950,- Ft/CO2kg/év megújuló energiahasznosítást elősegítő beruházások esetén (napkollektor, napelem, stb.),
- 450,- Ft/CO2kg/év a fentiekbe nem tartozó beruházások esetén (szellőzés, meleg víz ellátó rendszer, fűtés, költségosztás, stb.),
- Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóépületek lakásonkénti kondenzációs gázkazán cseréjéhez további 150.000,- Ft támogatás igényelhető, lakásonként.

A támogatási rendszer még további szabályokat tartalmaz, ezek megtalálhatóak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján.

Mivel a rendszer nem lakásalapon, hanem a várható megtakarítások alapján adja a támogatást, ezért a pályázat elkészítése előtt el kell készíteni az épület energetikai tanúsítványát, amiből ezek az alapadatok kiszámolhatóak.

Példaként nézzük meg, hogyan alakulhat egy 30 lakásos társasház felújítási költsége, a korábbi évek pályázatainak alapján (megvalósult beruházásokat számoltunk át az új rendszerre):

Egy átlagos panellakást figyelembe véve, 30%-os megtakarítás garantálható az ablakcserékkel és a homlokzatok, födémek hőszigetelésével. Amennyiben további gépészeti munkák vannak (fűtéskorszerűsítés), akkor ez eléri, és meg is haladhatja a 40%-os megtakarítást.

Nézzük mit jelenthez ez pénzügyileg:
Ha a megtakarítás eléri a 350 GJ/éves mennyiséget, akkor a homlokzatszigetelésekre, ablakcserékre elérhető állami támogatás mértéke 450-550.000,- Ft/lakás.
A többi támogatási rész (megújuló energia, egyéb) számítása már összetettebb, és nagyon egyedi, általános példát nehéz hozni.

Nagyon sokan kérdezik, hogy milyen költségek merülhetnek fel egy pályázat készítése során? Sokszor kapnak ingyenes, azaz sikerdíjas ajánlatot a társasházak. A pályázati rendszer nem fogad el sikerdíjas szerződést, támogatási alapnak. Érdemes olyan pályázatírót felkérni aki, már tapasztalatokkal rendelkezik, díjai korrektek és megfelelő garanciát tud vállalni arra, hogy az általa elkészített pályázatot meg is lehet valósítani a tervezett költségvetéssel.

A fentiek alapján nézzük milyen költségeket kell megelőlegezni egy pályázat során, amíg el nem készül a felújítás? Természetesen az itt felsorolt árak egy pályázatíró társaság árait tartalmazzák irányárként (mivel a cikk nem a reklám helye ezért a társaság nem kerül megnevezésre), ettől ennek megfelelően eltérés lehetséges.

A pályázatról közgyűlésnek kell döntenie, az összes tulajdoni hányad 51%-nak kell elfogadnia a pályázaton való részvételt. Az első közgyűlés dönt arról, hogy belekezdenek-e a pályázatba. Itt kell eldönteni, hogy elkészítik a társasház kibővített energetikai tanúsítványát, ami alapján a pályázatban elérhető támogatás mértéke már kiszámítható. Ha az adatok megfelelőek, akkor egy következő közgyűlésen kell dönteni arról, hogy pályázik a társasház, itt kell meghatározni a kivitelezés költségeit, a várható támogatás mértékét, meg minden fontos adatot a pályázathoz. Ezek az adatok az energia tanúsítvány alapján készíthetők el.

Ezt követően a pályázat beadásra kerül, majd pozitív elbírálás estén (támogatás odaítélésekor) 120 nap áll rendelkezésre a kivitelező kiválasztására, a pénzügyi fedezet megteremtésére (önrész befizetése, hitelfelvétel. stb.)
A támogatási szerződést ez után lehet megkötni, és a szerződéskötéstől számított két éven belül kell a kivitelezést befejezni.

Milyen költségek merülnek fel, és mit kockáztat a pályázó társasház:

1, A társasház épületének energia tanúsítványát el kell készíteni, vagy ha már megvan, azt át kell dolgozni (mivel a felújítás miatt megváltozik).
Ennek költsége 15-20.000,- Ft/lakás, de kis lakásszámú társasház esetén egy minimum költséggel számolhatunk (kb. 125.000,- Ft). Ez nem a klasszikus energia tanúsítvány készítést jelenti, hanem a pályázati koncepció kialakításához kell.
2, Ha a számítások alapján a társasház közgyűlése megszavazza a pályázatot, akkor a megvalósítás műszaki leírását, dokumentációját kell elkészíteni, mely tartalmazza a kivitelezési munkák leírását, statikai szakvéleményt, stb.
Ennek költsége bruttó 20-25.000,- Ft/lakás lehet.
3, Pályázat beadása, költsége 20-65.000- Ft/társasház.
4, Odaítélt támogatás esetén a dokumentációk elkészítése, kivitelező kiválasztása (a közbeszerzési eljárás szabályai szerinti eljárás), támogatási szerződés előkészítése, megkötése, ennek díja 250-400.000,- Ft.
5, Kivitelezés műszaki ellenőrzése, a kivitelezési költség 2%-a.
6, Elszámolás az állam felé, dokumentációk leadása, költségelszámolás. Díja 4-es pontban már beszámolva.
7, Három éven keresztül a megvalósult beruházás nyomon követése, éves jelentések elkészítése, 20-50.000,- Ft/alkalom.

Amennyiben az energia tanúsítvány elkészülte után, mégis úgy döntenek, hogy nem pályáznak, akkor a költség csak lakásonként csak a tanúsítvány költsége lesz.

Összegezve: a 450-550.000,- Ft-os állami támogatás mellé, önerőként, 500-600.000,- Ft-ot kell hozzátenni. Ha ezt állami támogatott hitelből finanszírozza a társasház, akkor öt éves futamidővel, havi 8.700-9.500,- forintos törlesztéssel lehet számolni (minden támogatás kihasználása mellet – LTP, kedvezményes hitel), ennyivel nő a közös költség. Természetesen a felújítás következtében a fűtési költségek csökkenni fognak!

FIGYELEM! A számítások egy átlaglakásra készültek, amennyiben az Ön lakása kisebb, vagy nagyobb az átlagos lakásnál az Ön egyedi költsége több vagy kevesebb lesz! Továbbá a mérnöki munka költsége is változó lehet, mivel az egyes épületek estében több felmérésre, dokumentáció készítésre is szükség lehet.

Budapest, 2015. január 20.




Kaplonyi György
MTOSzSz elnöke

Lakóépületek tűzbiztonsága az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat által

„Lakóépületek tűzbiztonsága az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat által” elnevezésű országos konferencia az Országos Tűzmegelőzési Bizottság szervezésében

Jelentkezési lap letöltéséhez kattintson ide

Ssz.TémaFelelős/ElőadóIdőtartama
1.Regisztráció9:30-10:00
2.MegnyitóDr. Bérczi László
tű. dandártábornok
10:00-10:10
3.Az új OTSZ előzményei, általános bemutatásÉrces Ferenc tű. ezredes 10:10-10:40
4.Lakásszövetkezeti-társasházi tűzvédelmi belső szabályzat tematikájaCsepregi Csaba
(TSZVSZ)
10:40-11:20
5.Szünet11:20-11:40
6.Tűzoltó készülékek darabszámának meghatározásaSzabados László tű. alez. 11:40-11:50
7.Az új OTSZ használati szabályaiSándor Roland tű. alezredes11:50-12:10
8.Utólagosan elhelyezett hőszigetelő rendszerek helyszíni ellenőrzéseinek tapasztalatai Vágó Bálint
(ÉMI Nonprofit Kft.)
12:10-13:10
9.Konferencia zárásaDr. Bérczi László
tű. dandártábornok
13:10-13:25

Helyszín és időpont információ a regisztrációs lapon található!
Jelentkezési lap letöltéséhez kattintson ide

Pályázati lehetőség fog megnyílni a társasházak részére

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiadta a ZFR-TH/15 pályázati feltételrendszert, a az "Otthon Melege Program" keretében a "Társasházak energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása alprogramjára.
Az új pályázati rendszer anyagát a FÓRUM oldalnál lehet letölteni.

A pályázat maximálisan 50%-os állami támogatást tesz lehetővé az 1946 után épült, maximum 60 lakásos társasházak részére. Kérek mindenkit, hogy véleményét a fórum oldalon fejtse ki a pályázatról, annak pozitív és esetlegesen negatív részeiről.

Az MTOSzSz részéről mindenképpen pozitívumnak ítéljük meg a pályázati lehetőséget, azt, hogy elég az 50%+1 szavazat a pályázathoz, és hogy kibővültek az elszámolható költségek.

Negatívum maradt, hogy a bonyolító költsége nem elismert költség, pedig a pályázat sikeressége a pályázat bonyolítóján múlik!

Várjuk mindenki észrevételét!

Kaplonyi György
MTOSzSz elnöke

2015 - a társasházak, lakásszövetkezetek szemszögéből nézve.

Mit vártunk 2014-ben és mit kaptak a közösségek. Vártuk egész évben az energia- megtakarítást segítő PÁLYÁZAT kiírását, de hiába. Vártuk az egyre növekvő számú közös költség tartozóval szembeni eljárás eszközeinek megteremtését, sikertelenül. Vártuk a közmű szolgáltatók elszámolási feltételeinek javítását, egy-két esetet kivéve sikertelenül. És még sok mindent lehetne felsorolni.
Ezek után mit várhatunk 2015-ben? Természetesen a fentiekben való előrelépést, amelynek reményéről sem a lakásszövetkezetek vezetői, sem a közös képviselők nem mondhatnak le.

A lakóközösségek számára ebben az évben is az egyik legnagyobb probléma a nem fizetők kintlévőségeinek jelentős növekedése lesz. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a rendesen fizetők nyújtanak hitelt a nem fizetőknek, mivel a házak számláit ki kell fizetni, és azt csak a fizetők pénzéből lehet. Ismereteim szerint nincs Magyarországon olyan törvény, hogy az egyik tulajdonost kötelezik arra, hogy a másik helyett fizessen, de a gyakorlatban mégis ez történik.

Miért van ez így? Azért mert ebben az országban a nem fizetőkkel szemben nincs jogi eszköz a fizetés kikényszerítésére. Lehet mondani, hogy van fizetés meghagyási jogi intézkedési lehetőség és van végrehajtási stádium is. Csak hogy ezek zömében nem működnek.

A különböző felmérések szerint a nagy tartozók (több százezer forintosok) devizahitel elmaradásban is vannak. Lehetséges, hogy 2015-ben az állami közbelépés nyomán javul a helyzetük, de ez nem segít a közös költség megfizetése tekintetében. Így tovább növekednek a kintlévőségek.

Még rosszabb a helyzet, ha a hitelezők elárverezik a lakást, áron alul, veszteséggel. Ebben az esetben a tartozás veszteség a ház részére. Kérdés, meddig mehet ez így tovább - vagy a közösségeknek kell valamit kitalálniuk a helyzet súlyosságának csökkentésére.

Elszigetelten, de vannak lehetőségek. Bár a közös képviselők, még inkább a rendesen fizetők tábora hatalmas és az indulatok néha nehezen kezelhetők, nem tüntetés, vagy hasonló akciók szervezésére gondolok. Inkább a házi, SZMSZ-beli szabályok átgondolására.

A házak rendszerei (víz, fűtés, elektromos hálózat, stb.) a közösség tulajdonában vannak. Fenntartásuk, felújításuk, üzemeltetésük, a rendesen fizető tulajdonosok pénzéből valósul meg. A ház minden közműszolgáltató mellék-szolgáltatója, mert ha a ház rendszere nem működik, nincs szolgáltatás a lakások részére. Ebből levezethető, hogy aki nem működik közre a rendszer fenntartásában, ne vehesse igénybe annak szolgáltatásait. A legérzékenyebb pont az áramszolgáltatás szüneteltetése. Vannak működő példák jelentős eredményekkel. Könnyebb lenne, ha ezeket nem elszigetelten, hanem nagyobb közösségek területein (például kerület szintjén) lehetne alkalmazni. Azt azért nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a tartozók minimum két csoportba sorolhatóak. Egyrészt a jövedelemmel nem vagy nagyon alacsony jövedelemmel rendelkezők csoportja, akiknél a szolidaritás szempontjai szerint kellene eljárni. Másrészt ott vannak azok a lakók, akik tudnának fizetni, de nem akarnak. Az ő esetükben a szolgáltatás-szüneteltetés eredményre vezető módszer lehet.

A másik nagy kérdés a 2015. év tekintetében a Nemzeti Közműszolgáltató Vállalatok működési feltételeinek kérdése.
Itt egy működő rendszer átalakítása fog bekövetkezni. Ha megkérdezzük magunktól, hogyan minősítenénk a 20-25 év alatt kialakított szolgáltatói tevékenységet, finoman szólva sem lennénk elégedettek. Gondoljunk a szemétszállítási anomáliákra, vagy a vízfogyasztás mellék- és főóra szerinti elszámolására.

Az egyik nagy probléma az, hogy nem azok fizetik a díjat, akik fogyasztják. A másik, hogy ahány szolgáltató, annyi féle elszámolási rendszer működik. Miért és kinek jó ez a sokszínűség? Szerintem senkinek. De hogy a ház vezetésének nem jó, az biztos. Kétségtelen, hogy van, amit köbméterre, kilowattra, négyzetméterre, gigajoule-ra tulajdon hányadra, vagy személyek száma szerint érdemes, vagy kell kiosztani. De az is igaz, hogy a ház összetételének ismerete alapján ezt csak a vezetőség tudja jól megoldani. Nem várhatjuk a szolgáltatótól, hogy döntse el melyik díjfizetőre mekkora összeget számlázzon. Most amikor megalakulóban van a nemzeti közműszolgáltatás, jó lenne, ha a szabályok nem mellőznék a társasházak, lakásszövetkezetek szempontjait sem. Jó lenne, ha olyan szakemberekkel is konzultálnának, akik a közösség érdekei alapján foglalnak állást.

Mert van jó példa. Nem is kellene mindent kitalálni, csak a jól működő konstrukciókat kellene ésszerűen adaptálni a nem annyira jól működők helyébe. Példát is mondok rá. A Főtáv Zrt. elszámolási rendszere relatíve a legigazságosabb. A hőközpontban mért fogyasztás teljes mértékben ki van osztva az egyéni díjfizetőkre, vagyis a fogyasztókra. Ez egységesen működik a vízmelegítési és fűtési hődíjra. Ehhez egy dolog szükséges, az, hogy a ház vezetője tudja, ki mennyit fogyaszt. Ezt pedig vagy tudja a közös képviselő a rendelkezésére álló eszközök segítségével, vagy nem. De ha ő nem tudja, akkor senki sem. A 2016-tól ránk is érvényes EU előírás szerit csak mért fogyasztás számlázható a díjfizetőre. Az előkészítés utolsó évében járunk.

Az élen járók teszik a dolgukat. A Főtáv Zrt. 2015. első negyedévétől a már 2014. december 1-től érvényes új üzletszabályzat alapján működik. Ennek egyik legsarkalatosabb új pontja az internetes arányközlés kötelezővé tétele. Nyilvánvaló, hogy az átmeneti időszakban sok közös képviselőnek nehézséget jelent majd az új feltöltési módszer megtanulása. De ezután egyszerűbb lesz a munkánk. Kevesebb időt kell tölteni vele, csökken a papírfelhasználás, és kisebb költségek mellett lesz végezhető a feladat.

Azok a közös képviselők, vagy lakásszövetkezeti vezetők, akiknek nincs megfelelő szakmai hátterük az új feladatokhoz, számíthatnak az MTOSZSZ szakmai segítségére, vagy partnerei révén a konkrét feladatok elvégzésében is.

Gugyella János
MTOSzSz elnökségi tag

Célpontban az egészséges lakhatás 2014

2014. november 25-én a Társasházi Magazin című folyóirat, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének médiatámogatója lakhatási konferenciát tart
Jelentkezés írásban: fax: 210-7963, e-mail: thmagazin@thmagazin.hu

Jelentkezési lap letöltéséhez kattintson ide
Ha egészség van, minden van – szól a mondás, ezért igen fontos, hogy az a hely, ahol a legtöbb időt töltjük, ne veszélyeztesse az egészségünket. Az egészséges lakhatás számtalan összetevője közül elsőbbséget kell élvezniük a károsodás megelőzését biztosító modern épületgépészeti megoldásoknak, a tűzveszély és a fertőzések megelőzése érdekében pedig a központi szellőző tisztításának és a rovarmentesítésnek. Ha a kémény rejtett hibái nem derülnek ki, vagy helytelen a fűtés-korszerűsítés, életveszélyes helyzet állhat elő, de túlzás nélkül ez érvényes az elektroszmogra is. Az épületbiológiai értékelés fontos lépés a káros sugárzások felderítésére és megszüntetésére. A levegőcsere is létérdek, a tiszta levegő hiányának egészségromboló hatásai mindenki előtt ismertek, ezekre nyújt megoldást a zöldenergiás épületszellőzés. Házaink vizesedése nemcsak egészségtelen, de az épületet is károsítja, hosszú távú megoldást a nanotechnológia kínál. A pénzhiány, a vízelfolyás vagy más káresemény, esetleg a bérlő miatti idegeskedés szintén ártalmas, de ezekre is van gyógyír.

A konferencia helyszíne: Hotel Benczúr – 1068 Budapest, Benczúr u. 35.

Megközelíthető: - A Nyugati pu.-tól a 4-6-os villamossal az Oktogonig, majd kisföldalattival a Bajza utcáig.
- A Munkácsy M. utcán séta a Benczúr utcáig.
- A Keleti pu.-tól a 78-as trolival három megálló, séta a Bajza utcán a Benczúr utcáig.
- A Déli pu.-tól a Deák térig a 2-es metróval, majd kisföldalattival a Bajza utcáig.
- AMunkácsy M. utcán gyalogosan a Benczúr utcáig.
- Parkolási lehetőség a kb. 200 méterre lévő városligeti parkolóban.

A rendezvény időpontja: 2014. november 25. 10.00 óra
A konferencia programja:
09.00 Regisztráció
10.00 Megnyitó: Kárpáti Ilona Mária, a Társasházi Magazin főszerkesztője, konferencia háziasszonya

10.05 A kémények rejtett hibái és veszélyei
Előadó: Dr. Tóth Rudolf, a Fővárosi Kéményseprőipari Kft. műszaki igazgatója,
Kocsis Krisztián, osztályvezető

10.30 Pénzt vagy életet – mentsük meg mindkettőt modern épületgépészeti megoldásokkal!
Előadó: Szilágyi László, a Falcon Bestbau Kft. – Épületgépész Unió Szakmai Összefogás elnöke

11.00 Jogszabályi változások a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényben
Előadó: Bognár Péter, a Fővárosi Vízművek Zrt. ügyfélszolgálati igazgatója

11.30 Utólagos vízszigetelés nanotechnológiával

Előadó: Balogh István, a Bioekotech Hungary Kft. ügyvezetője

12.00 Praktika az új biztosítás – megint kifőztünk valamit
Előadó: Sáfár Éva, az Aegon Biztosító Zrt. lakásbiztosítási üzletágának termékmenedzsere

12.30 Ebédszünet
13.30 Hogyan végezzük helyesen a fűtés-korszerűsítést? Létezik-e jó költségmegosztás?
Előadó: Csoknyai Zoltán, a Techem Kft. értékesítési osztályvezetője

13.55 Baktériummentes szellőző és élősködőmentes lakóépület
Előadó: Mayer József, a CoolClean Kft. ügyvezetője, Veres Lajos, a Rovarstop Kft. ügyvezetője

14.20 Kávészünet
14.50 Szellőztetés zöldenergiával
Előadó: Tóth Imre, a Grox Hungária Kft. képviselője

15.15 Épületek biológiai értékelése – az elektroszmog veszélyei
Előadó: Molnár Mariann, a Spaceharmony Kft. ügyvezetője

15.35 A bérlők jogai – hátrányban a tulajdonos
Előadó: Dr. Tóth T. Zoltán ügyvéd

16.00 A konferenciatotó eredményhirdetése, a nyeremények kiosztása

A konferencia alatt jogi tanácsadást tart dr. Tóth T. Zoltán, adatvédelmi tanácsadást az MNS Védelem Kft., információs pulttal vesznek részt szolgáltatók és vállalkozók, s válaszolnak a feltett kérdésekre

Jelentkezési lap letöltéséhez kattintson ide

Konferenciameghívó - Európai társasházfelújítási módszereket ismerhet meg az Energia Klub októberi rendezvényén

Hogyan újítsuk fel társasházainkat? Tanuljon az Európai Unió által támogatott projektek tapasztalataiból, ismerje meg a legújabb brüsszeli módszereket! Az Energia Klub kétnapos nemzetközi konferenciát szervez Budapesten október 2-3. között a Radisson BLU Béke Hotelben (Teréz krt 43.) Épületfelújítás energiahatékonyan és megújulóenergia-rendszerek felhasználásával címen.
A konferencia célja:
Három projekt tapasztalatain keresztül információkat, eszközöket módszereket bemutatva támogatni a döntéshozókat, beruházókat a lehető legjobb megoldások megtalálása érdekében a társasházak, épületek felújításakor.

A rendezvény részvételi díja mindösszesen 12.000 forint!

Előzetes program:

Október 2.
9-17 óráig

Bevezetők és megnyitó:
Mario Dianisio European Commission Directorate-General for Energy

moderál: Olajos Péter 

Tervezz! Mit kell tennünk, hogy a felújítás jól elő legyen készítve?

LEAF  Társadalmi bevonást elősegítő eszköz az energiahatékonysági beruházások megindításának elősegítésére
Király Zsuzsanna  Energiaklub

PIMES tervezési módszertan  helyi adottságok és erőforrások figyelembevételével
Matolcsy Károly ÉMI

Győzz meg! Kikkel, hogyan kommunikáljunk a felújításról?

STACCATO Eszközök a lakókkal és a közösséggel való kommunikációhoz
Csikai Mária Energiaklub

Interaktív játék a résztvevőkkel. Találjunk meg egy társasházi felújítás érintettjeit és szedjünk össze üzeneteket számukra

Ruházz be! Mit, hogyan és miből újítsunk fel?

LEAF Akadályok a felújítás előtt és az Energia tanúsítvány
Tessa Clark  changeworks.org.uk

Elenőrizz! Vajon tényleg megéri?

STACCATO Megtakarítás, megtérülés és egyéb eredmények a  Staccato projektben
Ewald Singerland Ecofys

Finanszírozz! Hitelek és támogatások felújításra

STACCATO Finanszírozási típusok a STACCATO projektben és ESCO típusú beruházás az Észak-Amszterdami project helyszínen
Wilfred van der Plas ENECO

EBRD ELENA program
Alexander Linke/ Christian Oberleitner, KPC

Esti közösségi program: borkóstoló az ELdivO pincében.

Október 3.
9-14 óráig

Tanuljunk egymástól! workshop

Ismerjünk meg alaposan a már megvalósult felújítási projekteket, és tanuljunk tapasztalataikból.

Öt projektet ismerhetünk meg amelyek, mind társasházi felújítások. Az előadások szándékosan nem csak a sikerekről fognak szólni, hanem arról, hogy milyen buktatói voltak a beruházásoknak, milyen hibákat követtek el, milyen tapasztalatokra tettek szert.

Interaktív kiscsoportos konzultáció.

A napot szakmai összefoglaló zárja.

Kora délután buszokkal felkeressük az ÉMI új épületét Szentendrén, ahol bemutatják a zöld technológiával készült, közel zéró kibocsájtású megújuló energiát is használó tudásközpontot.

Részletes információk a faluhaz.eu oldalon.

A konferencia nyelve angol, ami mellett magyar szinkron tolmácsolást biztosítanak a szervezők.

MTOSZSZ-konferencia - A lakók otthontartása jelenti a legnagyobb gondot a társasházi gázfelülvizsgálatokon

A tulajdonosok megfelelő értesítése és otthontartása jelenti az egyik legnagyobb gondot a tízévente kötelező társasházi gázfelülvizsgálatok közben, amit a balesetek megelőzése érdekében – a szankciók hiányában is – a leghatározottabban ajánlott elvégezni – derült ki az MTOSZSZ csütörtöki ingyenes konferenciáján elhangzott előadásokból és észrevételekből. A gázfelülvizsgálatok menetéről Gotthard Béla, a Főgáz Földgázelosztási Kft. szolgáltatási osztályvezetője tartott előadást június 5-én, szövetségünk budapesti rendezvényén.
A hatályos jogszabályok alapján a társasházaknak tíz évente kell megrendelniük a gázcsatlakozó-vezetékek műszaki-biztonsági felülvizsgálatát. Az első ellenőrzést a hálózat használatbavételi engedélyének hatályba lépésétől, vagy a csatlakozóvezeték legutóbbi cseréjét követő 10. évben kell megrendelni.

A társasházaknak első körben, tavaly év végéig az 1981 előtt, vagy ismeretlen időpontban üzembe helyezett gázvezetékeit felülvizsgálatát kellett kérniük, a jövő évig pedig a 2005 előtt létesített rendszereket kell ellenőriztetni. A társasházi helyiségekben üzemelő berendezéseket, így például a kazánházakat a csatlakozóvezetékek felülvizsgálatával egyidejűleg kell felülvizsgáltatni.

A Főgáz Földgázelosztási Kft. a felülvizsgálat igénylésétől számított egy éven belül köteles elvégezni a helyszíni vizsgálatot. A társaság a felülvizsgálat előtt legalább 30 nappal levélben és elektronikus úton is értesítést küld a megrendelőnek (közös képviselet, lakásszövetkezet, vagyonkezelő).

Gotthard Béla előadásában a felülvizsgálatok közben használt fogalmakat is tisztázta. Ebből kiderült, hogy a társasházkezelőknek az épület úgynevezett gázcsatlakozó-vezetékeire és az azokhoz csatlakozó közös tulajdonú berendezésekre kell kérniük a felülvizsgálatot. Ezek a vezetékek a társasház telekhatárától a gázóráknál található főcsapig tartanak, míg a berendezések alatt a legtöbb esetben a közös tulajdonú gázkazánt kell érteni.

A felülvizsgálat csak akkor kezdhető el, ha a helyszínen a közös képviselő, vagy meghatalmazottja jelen van és az ellenőrzésben érintett minden helyiségbe biztosított a bejárás. A felülvizsgálatot segíti, ha a megrendelő be tudja mutatni az épület felülvizsgált gáztervét, ám ennek hiánya nem zárja ki az ellenőrzést.

Fontos tudni, hogy amennyiben a gázmérők a lakásokban vannak, úgy az ellenőrzést végzőknek mindegyik ingatlanba be kell jutniuk, a gázmérő előtti csapok jelentik ugyanis a társasházi csatlakozóvezeték végpontjait.

A társasház gázvezetékeinek ellenőrzését minden esetben a közterület felől kezdik és emeletről emeletre haladva folytatják. Amennyiben a tömörségvizsgálat eredménye nem megfelelő, vagy szivárgás állapítható meg, a vezeték minősítése „nem felel meg”, a vizsgálatot végzők minden esetben azonnal megszüntetik a gázszolgáltatást, az élet- és vagyonbiztonság védelme érdekében.

Élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetnek számít továbbá és ugyancsak a gázszolgáltatás szüneteltetésével jár, ha a szakemberek az égéstermék (füst) visszaáramlását tapasztalják, vagy nem megfelelő egy-egy nyílt égésterű gázkészülék levegőellátása, szellőzése, továbbá amennyiben nincs, vagy hiányos a kazánház karbantartási dokumentációja.

A gázt a tömörtelen vezetékszakaszba visszaadni a hiba kijavításáig nem lehet, a hibás társasházi vezetékek javítását, cseréjét a tulajdonosoknak kell fizetniük. A társasháznak emellett akkor is a zsebébe kell nyúlnia, ha a felülvizsgálat a tulajdonosok, vagy a közös képviselő hibájából meghiúsul, például a társasházkezelő a jegyzőkönyv elkészítése előtt elhagyja a helyszínt, vagy a szakemberek nem tudnak bejutni a szükséges lakásokba, helyiségekbe. A megrendelő hibájából meghiúsult felülvizsgálatok a lakóközösségeknek legalább húszezer forintjába kerülnek.

A Főgáz Földgázelosztási Kft. minderre tekintettel azt kéri a társasházkezelőktől, hogy értesítsék időben és megfelelően a tulajdonosokat a felülvizsgálatról. Gotthard Béla tájékoztatása alapján - ha minden feltétel adott - szakembereik egy óra alatt általában tíz lakást tudnak ellenőrizni, így a vizsgálat ennek megfelelő ideig tarthat. A szakember ugyanakkor elmondta, a nagyobb társasházakban, így például a többemeletes társasházakban lehetőség van arra, hogy akár lépcsőházanként ellenőrizzék a gázcsatlakozó-vezetékeket, így a vizsgálatok idejére nem kell több száz tulajdonos otthonmaradását leszervezni, csupán az egy-egy lépcsőházban lakókét.

A csatlakozóvezeték felülvizsgálatát egyidejűleg és teljes körűen kell elvégezni, a rendszer csak akkor minősíthető, ha minden részéhez biztosított a hozzáférés. Jegyzőkönyv csak akkor tölthető ki, a rendszer csak akkor minősíthető teljes körűen, ha a felülvizsgálat feltételei adottak.

Gotthard Béla előadásából kiderült, hogy a gázfelülvizsgálattal összefüggésben több kérdés is szabályozatlan, illetve pontosításra szorul jelenleg.

Az egyik ilyen terület a szankciók hiánya, aminek eredményeként jelenleg egyetlen társasházkezelő, vagy lakóközösség sem számíthat retorziókra, ha elmulasztják a tízévenkénti gázfelülvizsgálat megrendelését. Gotthard Béla szerint ettől függetlenül minden társasháznak ajánlott az ellenőrzések igénylése, hiszen az elöregedett társasházi gázvezetékek baleset- és életveszélyesek lehetnek. Egy személyi sérüléssel járó baleset esetében pedig a társasházkezelőt, illetve a tulajdonosokat is felelősség terhelheti, ha időben nem végeztették el az előírt felülvizsgálatot. A felülvizsgálattól függetlenül, gázszivárgás esetén az észlelőnek haladéktalanul bejelentést kell tennie, melyet a FŐGÁZ Földgázelosztási Kft Diszpécserközpontja fogad, az éjjel-nappal hívható 477-1333-as telefonszámon.

A jogszabályok arra sem térnek ki, hogy a gázóra nélküli, tehát átalánydíjas szolgáltatást igénybe vevő társasházi lakások esetében ki és milyen feltételekkel köteles megrendelni a felhasználói berendezés (tűzhely, bekötés, légellátás) felülvizsgálatát. A Főgáz Földgázelosztási Kft. belső szabályozása alapján megrendelés esetén, egyidejűleg végzi el a csatlakozóvezeték és a lakásokban található átalánydíjas felhasználói berendezések felülvizsgálatát.

A vonatkozó jogszabály előírása szerint az egyetemes szolgáltatásra jogosult az elosztói engedélyesnél köteles kezdeményezni a felülvizsgálatot, ugyanakkor a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal által regisztrált, felülvizsgálói jogosultsággal rendelkező gázszerelő is elvégezheti a felülvizsgálatot. Ebben az esetben a felülvizsgálat nem díjmentes, azt a társasházi lakóközösségnek kell finanszíroznia.

A társasházi gázcsatlakozó-vezetékek felülvizsgálata a Főgáz Földgázelosztási Kft-től az alábbi elérhetőségeken rendelhető meg:

FŐGÁZ Földgázelosztási Kft., Hálózati értékesítési osztály
1081, Budapest, II. János Pál pápa tér 20.
E-mail: foldgazelosztas@fogaz.hu
Honlap: www.foldgazelosztas.hu
Váradi Zoltán, a Gázhálózat Szerelő Plusz Kft. képviselője ugyanakkor hangsúlyozta, amennyiben egy társasház gázvezetéke felújítását tervezi, akkor célszerű a szolgáltató helyett egy szakcégtől segítséget kérni a tervezéshez és kivitelezéshez.

Gotthard Béla Váradi Zoltán szavaira reagálva elmondta, hogy a FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. Szolgáltatási Osztálya a felülvizsgálatot megelőzően vagy a felülvizsgálatot követően (hiba esetén) generálkivitelezőként vállalja a nem megfelelő állapotú csatlakozóvezetékek javítását, cseréjét. A szolgáltatás kapcsán a szükséges és elégséges beavatkozásra készül ajánlat, garanciavállalás mellett. Elérhetőség: gazszereles@fogaz.hu

Gotthard Béla MTOSZSZ-konferenciáján elmondott előadásának prezentációját ide kattintva olvashatja.
A témát érintő jogszabályokat pedig itt találhatja meg:

2008. évi XL. törvény a földgázellátásról
11/2013. (III. 21.) NGM rendelet 2. melléklet Műszaki Biztonsági Szabályzat
17/2013. (IV. 30.) NFM rendelet a földgáz rendszerüzemeltetők és egyetemes szolgáltatók által külön díj ellenében végezhető, valamint ingyenesen biztosítandó szolgáltatásokról
19/2012. (VII.20.) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról
29/2014. (IV. 3.) BM rendelet a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki javításával kapcsolatos mulasztások bejelentésének eljárási szabályairól
118/2014. (IV. 3.) Korm. rendelete a gáz csatlakozóvezetékek és a felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóság kijelölésről

Új fórum a gázfelülvizsgálat kérdéseiről és tapasztalatairól

Gázfelülvizsgálat címmel új fórumot indított szövetségünk megújuló honlapján, ahol a témát érintő valamennyi kérdésüket, véleményüket és tapasztalatukat megoszthatják. Kérjük, amennyiben még nem felhasználónk, töltse ki ingyenes regisztrációs felületünket és hozzászólásával segítse a társasházkezelők munkáját!
Tájékoztatjuk továbbá, hogy híreink között hamarosan beszámolunk az MTOSZSZ június 5-én tartott ingyenes konferenciájáról is, amelyen Gotthard Béla, a Főgáz Földgázelosztási Kft. szolgáltatási osztályvezetője és Váradi Zoltán, a Gázhálózat Szerelő Plusz Kft. képviselője adott tájékoztatást a társasházi gázfelülvizsgálatok szabályairól, menetéről. Az előadók prezentációit szintén ebben a beszámolóban találhatják majd.

Új fórumunkon számítunk valamennyi felhasználónk jó szándékú kérdéseire, észrevételeire és tanácsaira!

Jelenjen meg a szakma legjobbjai között

Szövetségünk megújuló honlapján lehetővé tette, hogy tagjai bemutatkozhassanak a nyilvánosság előtt: a főoldalon elérhetővé vált térkép segítségével mostantól bárki szabadon böngészheti az ország legmegbízhatóbb közös képviselőit.
Az MTOSZSZ a társasházkezelők védelme és a szakma társadalmi megítélésének javítása érdekében összegyűjti a legjobb közös képviselőket, akiknek megjelenési lehetőséget is biztosít. Kérjük, regisztráljon oldalunkon, majd - mindösszesen évente 2400 forintért - kérje tagsági felvételét, hogy az Ön vállalkozása is tagja lehessen ennek a kiemelt körnek.

A regisztrációt követően a Tagság menüpontban a Tagsági jelentkezés fül alatt kérheti felvételét az MTOSZSZ-be. Tagságát tagdíjbefizetését követően aktiváljuk. Kérjük, ez idő alatt a lehető legrészletesebben töltse ki Profilját, amelyet - tagsága elnyerését követően - a Profil menüpont Közzététel fülén hozhat nyilvánosságra.

Tagjainknak minden évben kiállítunk egy Tagsági igazolványt, amelyet elektronikusan elküldünk, vagy rendezvényeinken személyesen adunk át. Emellett tagjaink személyre szabott, az MTOSZSZ logójával ellátott névjegykártyát is igényelhetnek, száz darabonként nettó 5 ezer forintos áron.

Jelentkezzen tagnak még ma, és növelje vállalkozása sikerességét!

Ingyenes konferencia a gázfelülvizsgálatról

Szövetségünk június 5-én, csütörtökön 16 órától tartja soron következő ingyenes konferenciáját, amelynek témája a gázfelülvizsgálat szabályai, valamint az ahhoz kapcsolódó társasházkezelői feladatok.
Az MTOSZSZ rendezvényének ezúttal a Fővárosi Vízművek XIII. kerületi székháza ad otthont. Az eseményre a bejelentkezést követően regisztrálhat, ahol írásban is felteheti kérdéseit az előadóknak.
A Társasházkezelői Továbbképző Klub (TTK) ingyenes szakmai konferenciasorozatának következő vendégei a gázfelülvizsgálat kérdését járják körül. Az előadók: Gotthard Béla, a Főgáz Földgázelosztási Kft. szolgáltatási osztályvezetője és Váradi Zoltán, a Gázhálózat Szerelő Plusz Kft. képviselője. Az előadókat az Események menüpontban kérdezhetik.
Az ingyenes rendezvény helyszíne a Fővárosi Vízművek Tisza rendezvényterme (1134 Budapest, Váci út 23-27.).

Kérésre meghosszabbítható a távfűtés a fővárosban

A megszokottnál hidegebb időjárás miatt a FŐTÁV lehetővé teszi, hogy a társasházakban a fűtési időszak, vagyis május 15. után is fenntartsák, vagy visszakapcsolják a távfűtést.
A társaság erről szóló közleményében kifejti, a távfűtés ismételt bekapcsolásáért és leállításáért díjmentesen biztosítják a rendkívüli időjárás miatt.

A visszakapcsolást a társasházkezelőknek kell kezdeményezniük, illetve a közös képviselőknek kell kérniük eseti megrendeléssel azt is, ha a lakóközösség a távfűtés fenntartását szeretné csütörtök után.

Az ide vonatkozó jogszabály értelmében a távfűtési időszak szeptembern 15-től május 15-ig tart.

Portfolio-konferencia – Nehéz de lehetőségekkel teli a társasházkezelői szakma

Idén először vette napirendjére a társasházkezelői tevékenységet a Portfolio éves létesítményüzemeltetési konferenciája. A szerdai rendezvényen felszólalók elmondták, bár nehéz területnek tartják a társasházi gazdálkodást, az mégis rengeteg lehetőséget tartogat. A legnagyobb kihívások között említették a közösköltség-tartozások magas arányát és nehéz behajthatóságát, valamint a tulajdonosok alacsony fejlesztési hajlandóságát.
A Portfolio budapesti, Sofitel Hotelben rendezett konferenciáján Hunyady Attila, az Inhouse Társasházkezelő Zrt. vezérigazgatója elmondta, általános szemléletváltozásra van szükség a társasházak helyzetének javításához. Jelenleg ugyanis meglehetősen alacsony a közösköltség-fizetésihajlandóság és sokan még akkor sem törlesztenek, ha ezt egyébként anyagi helyzetük megengedné.

Hunyady Attila hangsúlyozta, míg a nyugdíjasok általában rendre fizetnek, addig tud olyan tulajdonosról, aki bár Porscheval jár, mégsem fizet. A tartozás pedig azért jelent különösen nagy problémát, mert a beruházásokat addig a társasház vagy a rendesen fizetők finanszírozzák az adósok helyett. Schneider István, a Schneider Energy Kft. kereskedelmi igazgatója érdekes példaként említette, hogy egy lakásszövetkezetben úgy próbálták meg elejét venni a tartozásoknak, hogy a zárt láncon érkező tévészolgáltatást is a közös költségek közé sorolták. Ebben az épületben 98 százalékos a fizetési hajlandóság - mondta. Máté Ferenc, a Home Management Kft. gazdasági igazgatója a tartozásokra megoldási javaslatként említette, ha a társasházi közösség jogi személyiségként működne, így el lehetne járni behajtás ügyben.

A konferencián felszólalók egyetértettek abban, hogy a költséghatékonyságnak és az alacsonyabb kiadásoknak nem feltétlenül a rezsicsökkentésből kellene fakadniuk. Hunyady Attila szerint a "rezsicsökkentés társasházi oldalról nehézkes, és hiú ábrándba üldözi azokat az embereket, akik kívülről várják a problémák megoldódását". Csonka Tibor, az OTP Business ügyvezető igazgatója szerint a hitelek megtérülésénél a rezsicsökkentés nem jó irány, és magánszemélyként nem az árat, hanem az elhasznált energiamennyiséget kellene csökkenteni.

A pénzintézet vezető munkatársa ugyanakkor szólt arról is, hogy a sok probléma ellenére úgy tűnik, közel a szemléletváltozás, hiszen a fiatalabbak kezdenek rájönni, társasházuk fejlesztésével lakásuk értékét is növelhetik. Csonka Tibor szerint ez annak is a következménye, hogy az új lakásépítkezés háttérbe szorult, ezért a meglévő épületek felújítására kell koncentrálni. A társasházi tulajdonosoknak fel kell ismerniük, hogy amennyiben van félretett pénzük, újítsák fel értéküket - hangsúlyozta.

A Portfolio konferenciájáról készült beszámolót itt olvashatja el, míg a társasházkezelést érintő részletes beszámolót a Pénzcentrum oldalán találja.

A társasházkezelés felé nyit a Portfolio konferenciája

Első alkalommal fordít kiemelt figyelmet a társasházkezelésre a Portfolio ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó konferenciasorozata, amelynek ezúttal a Sofitel Hotel Budapest ad otthont május 14-én, szerdán reggel 8 órától.
A fél évtizedes múltra visszatekintő konferenciasorozat részvevői megvizsgálják a társasházkezelői szektor sajátosságait, így például a piac összetételét, a verseny erősségét és a szereplők előtt álló legfőbb kihívásokat, valamint azok lehetséges megoldásait.

A Portfolio rendezvényén emellett az ingatlanüzemeltetés más területeit érintő előadások is elhangzanak. Egyebek mellett szóba kerülnek a leghatékonyabb energiabeszerzési módszerek, a műszaki üzemeltetés kihívásai, a bérlők megtartása, a távhő alkalmazásának előnyei, valamint a bankok tulajdonába került bedőlt és problémás ingatlanok sorsa.

A konferenciának az előkelő Sofitel Hotel Budapest ad otthont, az előadók között pedig az ingatlanüzemeltetői szakma jeles képviselői szerepelnek. A részvételi díj személyenként 29.000 forint + áfa, a szervezők a további jegyek árából kedvezményt biztosítanak!

A jegyzők jóhiszeműen ellenőrzik a társasházakat

Nem rontanak ajtóstól a társasházakba a jegyzők a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége (MTOSZSZ) rendezvényén elhangzott jegyzői tájékoztató alapján. Dr. Kasza Mónika, a ferencvárosi jegyzőség hatósági irodavezetője kiemelte, a jegyzők jóhiszeműen járnak majd el és alapvetően a feltárt hibák kijavítását kérik majd a lakóközösségektől és társasházkezelőktől.
Az április 25-én, a Lurdy Házban tartott ingyenes rendezvényünk vendége elmondta, hosszú időnek kell még eltelnie addig, amíg a jegyzők kialakítják a társasházak törvényességi felügyeletének megfelelő gyakorlatát. Kasza Mónika szerint elképzelhető, hogy ennek érdekében további jogszabály-pontosítások is születnek majd.

Hangsúlyozta, a jegyzőknek jelenleg számos nehézséggel kell szembenézniük. Ezek közé tartozik, hogy nincs adatbázisuk a társasházakról és az ott dolgozó közös képviselőkről, vagyis nem tudják, pontosan kiket is kell ellenőrzés alá vonniuk. Továbbá a legtöbb jegyzői irodában a személyi és anyagi feltételei sincsenek meg a társasházak ellenőrzésének. Kasza Mónika, a feladat nagyságának érzékeltetésére elmondta, csupán egyetlen társasház alapító okiratának és szervezeti működési szabályzatának összevetése a létrejöttekor hatályos jogszabállyal eltarthat egy munkanapig, amit még a különböző számlák és egyéb iratok ellenőrzése, valamint helyszíni szemle követ. Mindez nagy költséggel jár a jegyzőségeknek, hiszen az ellenőrzés közben ki kell kérni a tulajdoni lapot, iratokat, dokumentumokat kell másolni, és akár a perindítási költségét is fizetni kell.

Közölte, a IX. kerületben napi 2-3 beadványt kapnak, döntően a tulajdonosoktól, akik különböző egyedi, jellemzően elszámolási, vagy személyes szembenállásból eredő ügyben kérnek segítséget. Kasza Mónika hangsúlyozta, a társasházak jegyzői felügyelete nem vitafórum és nem közvetítői szolgáltatás, vagyis nem az ilyen ügyek kezelésére jött létre, hanem a közgyűlés határozatainak jogszerűségét hivatott ellenőrizni.
A jegyzők törvényességi felügyeletét tehát nem a közös képviselők ellen hozták létre, hiszen a társasházkezelők a legtöbb esetben csak végrehajtói a közgyűlési döntéseknek. Kasza Mónika szerint erre utal az is, hogy a bíróság a közgyűlés döntését semmisítheti meg a jegyző perindítása után. Kitért arra is, hogy a jegyzők a felügyelet bírósági útra terelése esetén nem rendelkeznek megkülönböztetett jogállással, hanem csak úgy perelhetik a társasházat, akár bármely természetes személy. A pereskedés azonban sokszor rendkívül hosszadalmas és költséges módja a problémák megoldásának, ezért a jegyzők alapvetően nem erre törekszenek majd, helyette felhívással fordulnak majd a lakóközösségekhez és a társasházkezelőkhöz tisztázva miként szüntethető meg és javítható ki egy-egy jogsértés.

Elmondta, a IX. kerületben 2014-ben összesen négy társasház számíthat hivatalból indított ellenőrzésre. Az érintett kezelőket levélben tájékoztatták és már be is kérték tőlük a hivatalos dokumentumokat. Kasza Mónika ezzel összefüggésben aláhúzta, a társasházkezelők egyik legnagyobb felelőssége, hogy minden rájuk bízott iratot gondosan őrizzenek meg eredeti példányukban, és azokat a hatóság kérésére minden esetben adják is át!

A ferencvárosi jegyzői hivatal irodavezetője szólt arról is, hogy a visszamenőleges törvénykezés elkerülése érdekében kizárólag a 2014 februárja után hozott közgyűlési határozatokra alkalmazzák majd a felügyeletből adódó lehetőségeiket. Vagyis a most indított ellenőrzések célja alapvetően a tapasztalatszerzés. Vendégünk szerint a következő időszakban egyebek mellett jó lenne tisztázni, hogy a felügyelet alá vont közösségek hova fordulhatnak jogorvoslatért, továbbá szabályozni azt is, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat és társasházkezelő cégeket miként ellenőrzik majd.

Kasza Mónika összességében tehát úgy vélekedett, hogy a jegyzői felügyelet semmiképp sem jelenthet veszélyt a tisztességesen dolgozó társasházkezelőkre, sőt a hibát vétő közös képviselőknek és lakóközösségeknek sem kell aggódniuk, mivel a hatóság célja nem a büntetés, hanem a problémák megoldása.

Kaplonyi György, az MTOSZSZ elnöke a fentiekkel összefüggésben hangsúlyozta, a társasházkezelők munkájuk átláthatóvá tételével védekezhetnek a leghatásosabban a jogtalan támadásokkal szemben. A KÖZÖSÜGYEK.HU internetes ügyintéző portál pedig ehhez biztosít megbízható, egyszerű és gyors segítséget, hiszen a honlapon a közös képviselők gond nélkül bemutathatják ügyfeleiknek saját munkájuk eredményeit, valamint a saját társasházukról szóló információkat, dokumentumokat és fényképet.

A szövetség vezetője arra bíztatott minden társasházkezelőt, hogy szakmai kérdésekkel forduljanak bátran az MTOSZSZ-hez, amely megújuló honlapján kész segítséget nyújtani mindenkinek!
Társasházi MagazinBLOCK 2000 Quadratus Kft.BLOCK 2000 Team Kft.