A közös költség behajtás anomáliái

A mai napon egy rövid interjút adtam az ATV-n, mivel egyes panel épületekben (Havanna lakótelep), PROXY használatával korlátozták a lift használatát. A közös költséggel tartozókat kizárták a lifthasználatból.
Szerintem ez a módszer nem követendő, indoklom is hogy miért!

Gyakorlatilag nem csak a tartozót korlátozzuk a közös tulajdon használatában, hanem minden tulajdonost kényelmetlen helyzetbe hozunk, azokat is, akik rendesen fizetik a közös költséget. Törekedni kell inkább azokra a megszorításokra, ha lehetséges, ami csak a tartozónak okoz kellemetlenséget a lakáshasználatban. Következetesen kell használni a jogi utat a behajtásban.

Mi lesz, ha az idős tulajdonos rosszul lesz, mentőt hív? Az orvos, vagy a mentős gyalog megy fel hozzá, mert a beteg nem tud lejönni elé a lifttel?

Ez nem is olcsóbb, mint a behajtási eljárás! A berendezést meg kell venni, az áramköltség, liftköltség megnő, mert a vendégekért le kell lifteznie a tulajdonosoknak, hamarabb tönkremegy a lift, nő a karbantartási költsége!
Mi lesz akkor, ha beszállok a liftbe és velem együtt be akar szállni a tartozó, én fogok vele vitatkozni, mint lakó, hogy nem használhatja a liftet?

A közös képviselő kötelessége, hogy a behajtás érdekében mindent megtegyen, és ehhez már jól használható törvényes eszközei is vannak. Továbbá lesznek olyan tartozások, melyeket soha nem fog megkapni a társasház, mivel ezek a tulajdonosok pénzügyileg tönkrementek. Itt csak a magáncsőd eljárás segíthetne, kiegészítve egy „családi magáncsőd” eljárással, ami azt jelentené, hogy a csődeljárásba be lehessen vonni mindenkit, aki a lakásban életvitelszerűen lakik.

A riportra felkészülés során készítettem egy kis statisztikát, ami nem reprezentatív, budapesti társasházakat tartalmaz, vegyesen (panel, tégla, házközponti fűtéssel, lifttel, stb.).

A következő eredményeket kaptam:

1, Átlagos közös költség: 13.148,- Ft/hó
2, Egy lakásra eső átlagkövetelés (bruttó, göngyölített követelés): 32.496,- Ft
3, Közös költség tartozás éves változása, ott ahol a követelés növekedett, ott az éves költségvetés 3,65%-át teszi ki az éves növekedés, ahol csökkent (több volt a befizetés, mint a közös költség előírás) a közös költség tartozás, ott a csökkenés az éves közös költség 1,97%-át tette ki.
4, A társasházak 64,52%-nál éves növekedés volt a közös költség tartozásban, 35,48%-nál csökkent a tartozás mértéke.
5, A tulajdonosok 10-15%-nak nincs közös költség tartozása, vagy túlfizetése van.
6, Egy havi közös költséget kitevő tartozással a tulajdonosok 45-55 %-a rendelkezik.
7, 100.000,- Ft alatti tartozása van a tulajdonosok 4-5%-nak.
8, 100.000-1.000.000,- Ft közötti tartozása van a tulajdonosok 0,5-1,5%-nak.
9, Egymillió forint feletti tartozással a tulajdonosok 1,5-3%-a rendelkezik.

A közös költség behajtásában a közös képviselő eredményesen és viszonylag gyorsan tud eredményesen fellépni az egy millió forintot nem meghaladó tartozások esetén. Az igen nagy tartozók esetében kicsi a megtérülés valószínűsége (15-20%).

A fennmaradó tartozók esetében törekedni kell az árverezésre, annak érdekében, hogy új tulajdonosa legyen a lakásnak, aki már nem fog tartozást felhalmozni.

A behajtási munka egy örök körforgás. Aki csak időszakosan tud fizetni (munkahelyi, egészségi, család vagy más problémák miatt) az sokszor visszaesőként, mindig újra halmozza a tartozását. A behajtás során rendezi tartozásait, majd újra nem fizet. Ezért a behajtási munkát következetesen és folyamatosan kell végezni.

Napjainkra már vannak cégek, akik ebben tudják segíteni a közös képviselő munkáját.

Ne felejtsük el, hogy a tulajdonosok gazdasági helyzete folyamatosan változik, ha minden tőlünk elvárhatót megteszünk, akkor is a közös költség 2%-nak megfelelő összegű közös költség tartozással (bevételi hiánnyal) fog rendelkezni a társasházak döntő része, ezzel mindig számolnunk kell. Ha nem lesz tartozás, akkor az óvatosságunk csak alapnövekedést fog eredményezni, nem pedig hiányt.

Kaplonyi György
MTOSzSz elnöke
Társasházi MagazinBLOCK 2000 Quadratus Kft.BLOCK 2000 Team Kft.