A társasház, mint olyan ..., fogalomtár

Minden amit a társasház fogalma takar, általános tájékoztató anyag, amit azért érdemes átolvasni, mert aktualizálva lett napjainkra

Korábban már készítettünk általános anyagot a közös képviselők nyilvántartásáról. A kezdeményezés folytatásaként Hajdú Sándor kollégánk, szintén a wwww.magyarország.hu oldal anyagát felhasználva, készített egy fogalomtárat a társasház vonatkozásában. Érdemes átnézni, mert a pillanatnyi jogszabályi helyzetnek megfelelően tartalmazza a fogalmakat.

Mindenkinek jó olvasását!


1.Társasház

A társasház a közös tulajdon speciális formája, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei (lépcsőház stb.) tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog. Alapításáról, szervezetéről és a társasházi tulajdon korlátairól szól ez a témakör.

A társasház létesítésének módjai
Az alapító okirat
Hogyan jön létre társasház?
A társasház ingatlanügyi hatósági nyilvántartása
A társasház létesítésének módjai
Társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.
A társasházi tulajdon lényege, hogy bizonyos épületrészek külön tulajdonban, mások pedig közös tulajdonban vannak, és használatuk a tulajdonostársak közötti megállapodás szerint valósul meg.
Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet létrehozni, ha abban legalább két önállóan bejegyezhető lakás, illetve lakás céljára nem szolgáló helyiség van, vagy alakítható ki. . Ez utóbbi azt jelenti, hogy a jövőben létesítendő épületekre is létesíthető társasház, amely ténylegesen csak akkor jön létre, amikor az építésügyi hatóság kiadta az épületre vonatkozó használatbavételi engedélyt.
A társasház létesítése a tulajdonosok által elfogadott alapító okirattal történik .
Gyakran előfordul, hogy a már meglévő épületet bővítik, átalakítják, tetőteret építenek be, hozzáépítenek, és így az épület alkalmassá válik a társasházi formára. Ebben az esetben a tulajdonostársak elhatározhatják társasház létrehozását, és alapító okirat aláírásával szerződhetnek erről.
A közös tulajdon társasháztulajdonná alakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja. Több épületből álló társasház esetén az egy vagy több épületben levő lakások tulajdonosainak többsége kérheti a bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a megmaradó társasház tulajdonosainak méltányos érdekét .
Az alapító okirat
Társasház alapító okirattal hozható létre, ez lehet két vagy többoldalú szerződés és egyoldalú nyilatkozat egyaránt. Nincs alapító okirat, ha az alapításra a közös tulajdon megszüntetésének eredményeként kerül sor, mert ilyenkor a bírósági határozat pótolja azt, ám a keresetlevélhez ettől függetlenül is mellékelni kell az alapító okirat, illetőleg az alapító okiratok tervezetét és a szükséges hatósági engedélyt .
Az alapító okiratban meg kell határozni:
1. a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
2. a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető - a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó - tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját,
3. a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását,
4. az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt,
5. a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt .
Az alapító okirat szigorú alakszerűséghez kötött, azt valamennyi tulajdonostársnak alá kell írnia és közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni .
Az alapító okirat módosításához valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, az alapítást és a módosítást az ingatlanügyi hatóságnak is be kell jelenteni .
Hogyan jön létre társasház?
A társasház az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre .
A bejegyzési kérelmet az alapító okirat aláírásától számított 30 napon belül kell benyújtani két eredeti és egy másolati példányban az ingatlanügyi hatósághoz .
Társasház felépítendő épületre úgy alapítható, hogy az épület engedélyezési záradékkal ellátott tervrajzának megfelelően a földrészlet tulajdonosa vagy valamennyi tulajdonostársa az alapítási szándékot alapító okiratba foglalja, és az előzetes alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára feljegyzik. A feljegyzett alapítás ténye kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez.
A feljegyzett alapítást követően a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzése a jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély alapján kérhető.
Ha a használatbavételi engedély eltér az építési engedélytől, a bejegyzés feltétele:
1. a változás szerint az alapító okiratot 60 napon belüli módosítása és
2. a szintenkénti alaprajznak a módosított alapító okirathoz történő csatolása .
A társasház ingatlanügyi hatósági nyilvántartása
A társasházat ún. tulajdoni törzslapon és különlapokon tartják nyilván. A társasház tulajdoni törzslapján a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket a földrészlettel együtt tüntetik fel. A tulajdoni különlapon a külön tulajdonban álló lakást és az ahhoz tartozó külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket a hozzájuk tartozó közös tulajdoni hányaddal együtt tüntetik fel .


2.Társasház szervezete
A társasház szervei
A közgyűlés hatásköre
A közgyűlés összehívása
A közgyűlés határozatképessége, határozathozatal
Határozathozatal közgyűlésen kívül
A társasház vezetése
A számvizsgáló bizottság
A könyvvizsgálatot és a gazdasági ellenőrzési feladatot ellátó személy
A közgyűlési határozatok bíróság előtti megtámadása
A társasház szerveinek törvényességi felügyelete
A társasház szervei
A társasháznak az alábbi szervei vannak:
1. közgyűlés;
2. közös képviselő vagy intézőbizottság;
3. számvizsgáló bizottság;
4. a könyvvizsgálatot és a gazdasági ellenőrzési feladatot ellátó személy.
A közgyűlés hatásköre
A társasházközösség legfőbb szerve, döntéshozó fóruma a tulajdonostársakból álló közgyűlés. Döntési jogköre elsősorban a közösségre, illetve a társasházi közös tulajdonra terjed ki. Emellett vannak olyan jogai is, amelyek a külön tulajdon egyes jogosítványait érintik.
A közgyűlés
1. dönt az alapító okirat módosításáról, a társasház megszüntetéséről,
2. dönt a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról,
3. dönt a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról,
4. dönt a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásáról,
5. dönt a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke, tagja), illetőleg a számvizsgáló bizottság elnöke, tagja (az ellenőrzési feladatot ellátó tulajdonostárs) ellen kártérítési per indításáról, illetőleg büntetőfeljelentés megtételéről,
6. dönt polgári jogi vita esetén permegelőző közvetítői eljárás kezdeményezéséről,
7. hatáskörébe tartoznak egyes szervezeti kérdések is, így a közös képviselő, az intézőbizottság tagjainak és elnökének, valamint a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztása, felmentése, díjazásuk megállapítása,
8. elfogadja, illetve módosítja a szervezeti-működési szabályzatot és - e szabályzat részeként - a házirendet , ,
9. megállapítja a társasház éves költségvetését és elfogadja az elszámolást,
10. dönt a számviteli szabályok szerinti beszámoló elfogadásáról,
11. kiadja a felmentvényt a közös képviselőnek, illetve az intézőbizottságnak, ha az éves elszámolást elfogadta (a felmentvény azt jelenti, hogy a közösség a képviselő ügykezelő tevékenységét elfogadta), továbbá
12. dönt minden olyan kérdésben, melyet a szervezeti-működési szabályzat nem utal a közös képviselő, az intézőbizottság vagy a számvizsgáló bizottság hatáskörébe.
A közgyűlés összehívása
A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban - jól látható helyen - ki kell függeszteni. Sürgős esetet - így különösen: a közös tulajdonban álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását - kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni. A tulajdonostárs által írásban meghatalmazott általános képviselőt a közgyűlésre minden esetben meg kell hívni.
A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés helyét és időpontját, a közgyűlésen elnöklő személy (levezető elnök), a jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet, részközgyűlés esetén az erre való utalást, valamint a megismételt közgyűlés időpontját, továbbá az eltérő határozatképességi szabályokra való figyelemfelhívást.
Rendkívüli közgyűlés bármikor összehívható. Kötelező a közgyűlést összehívni, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével kérik. Ha a kérést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra nem hívja össze a közgyűlést, azt a harmincadik napot követő 15 napon belül időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott tulajdonostárs a közgyűlést összehívhatja. A közgyűlés csak a meghirdetett napirendekben hozhat határozatot.
A közgyűlés határozatképessége, határozathozatal
Határozatképes a közgyűlés, ha azon a tulajdoni hányad több mint felével rendelkező tulajdonostárs jelen van. Ha a közgyűlés határozatképtelen, 15 napon belüli időpontra megismételt közgyűlést kell összehívni. A megismételt közgyűlés attól függetlenül határozatképes, hogy azon hányan vesznek részt, erre a meghívóban is fel kell hívni a figyelmet. A megismételt közgyűlés csak az eredeti, illetve, ha a határozatképtelenség a közgyűlés megtartása alatt következett be, a fennmaradó napirendben hozhat határozatot. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában is kitűzhető.
A társtulajdonosokat tulajdoni hányaduk szerint illeti meg a szavazati jog. A szervezeti-működési szabályzat rögzíti azt, hogy az egyes társtulajdonosak hány szavazatot adhatnak le.
A határozathozatal általában egyszerű szótöbbséggel történik, de a társasházi törvény például a következő esetekben eltérő szavazati arányt kér:
1. az alapító okirat megváltoztatásához - ha a törvény másként nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak ;
2. a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség akkor is gyakorolhatja, ha az alapító okirat erre irányuló módosításával csak a tulajdoni hányadok négyötödét képviselő tulajdonostárs ért egyet ;
3. a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához egyhangú határozat szükséges.
A közgyűlésen lezajlott eseményekről, meghozott határozatokról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ezt a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és két tulajdonostárs hitelesíti aláírásával. Minden tulajdonostársnak jogában áll a jegyzőkönyvbe betekinteni, és arról másolatot készíteni.
Határozathozatal közgyűlésen kívül
Az írásbeli szavazás és az eredmény megállapításának szabályait a szervezeti-működési szabályzat tartalmazza. A közgyűlésen kívüli határozati javaslatot a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke megküldi a tulajdonostársaknak, és felhívja őket, hogy írásban adják le szavazataikat. A szavazatok beérkezését követően a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke értékeli a szavazást és a meghozott határozatról írásban tájékoztatja a tulajdonostársakat.
A társasház vezetése
A tulajdonostársak döntésén múlik, hogy a társasháznak közös képviselője (egyszemélyi képviselete) vagy intézőbizottsága (testületi képviselete) van-e. A képviselő lehet természetes személy vagy jogi személy (társaság).
Nem lehet képviselő (vagy intézőbizottság elnöke, tagja), és nem láthat el társasház-kezelői, ingatlankezelői tevékenységet az,
1. aki büntetett előéletű,
2. aki ilyen tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
3. az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget,
4. üzletszerűen végzett társasház-kezelői, ingatlankezelői tevékenység esetén az, aki nem rendelkezik az e törvényben meghatározott szakképesítéssel és nem tesz eleget az e törvény szerinti nyilvántartásba vételre vonatkozó bejelentési kötelezettségének.
A közös képviselő (vagy az intézőbizottság) jogkörében eljárva köteles:
1. a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek,
2. minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében,
3. közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét és érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit, beszedni a külön jogszabályok alapján meghatározott szolgáltatások díját,
4. megőrizni az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott alapító okirat és szervezeti-működési szabályzat egy-egy példányát.
A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a közgyűlés határozata alapján társasház-kezelői tevékenységet is elláthat.
A hatlakásosnál nagyobb társasház közgyűlése a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke részére előírhatja a társasház-kezelői szakképesítés megszerzését, ha az a tulajdonostársak megbízása alapján a társasház kezelésével összefüggő feladatokat is ellátja. Az ilyen közgyűlési határozatban rendelkezni kell arról is, hogy a szakképesítés megszerzésével járó költség megfizetése - ha azt a közös képviselő nem vállalja - a tulajdonostársakat terheli.
A számvizsgáló bizottság
A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva:
1. bármikor ellenőrizheti a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság ügyintézését, havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát,
2. véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a következő évi költségvetést és az éves elszámolást, valamint a szervezeti-működési szabályzat által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat,
3. javaslatot tesz a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke és tagjai díjazására,
4. összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget.
A számvizsgáló bizottság tagjai közül választja meg elnökét; döntéseit szótöbbséggel hozza meg.
A könyvvizsgálatot és a gazdasági ellenőrzési feladatot ellátó személy
A társasházak gazdálkodásának szabályszerűségének és szakszerűségének biztosítása érdekében, ha a társasházközösség éves pénzügyi forgalma eléri vagy meghaladja a húszmillió forintot, vagy az alapító okirat szerint külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma eléri vagy meghaladja az ötvenet, a számvizsgáló bizottság, illetőleg az ellenőrzési jogkör gyakorlója feladat-ellátásának segítésére gazdasági ellenőrzést segítő személy vehető igénybe.
Ez a személy a számvitelről szóló törvény szerinti könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult szolgáltató vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és regisztrált személy lehet; továbbá megbízható olyan gazdálkodó szervezet, melynek tagja, alkalmazottja rendelkezik ilyen szakképesítéssel.
A gazdasági ellenőrzést segítő személy feladata a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján elkészített éves elszámolás és a következő évi költségvetési javaslat - éves közgyűlés elé terjesztett - tervezetének előzetes vizsgálata és véleményezése.
Betekinthet a közösség számviteli nyilvántartásaiba (pl. a pénzforgalommal kapcsolatos irataiba), a közös képviselőtől (az intézőbizottság elnökétől) és a számvizsgáló bizottság elnökétől, tagjaitól felvilágosítást kérhet.
A gazdasági ellenőrzést segítő személy köteles megvizsgálni a közgyűlés elé terjesztett éves beszámolót és a költségvetési javaslatot abból a szempontból, hogy azok jogszerűek-e, valós adatokat tartalmaznak-e, továbbá köteles a pénzügyi helyzetet elemezni.
A gazdasági ellenőrzést segítő személy tanácskozási joggal vesz részt a feladataival kapcsolatos közgyűlési napirendi pont tárgyalásán, amelyre őt kötelező meghívni. A gazdasági ellenőrzést segítő személy véleményéről és vizsgálatának eredményéről - ideértve azt is, ha tudomást szerez a közösség vagyonának várható jelentős csökkenéséről, illetve más olyan tényről, amely társasházi tisztségviselő felelősségre vonását vonhatja maga után - írásban köteles tájékoztatni a közgyűlést, amelyet a meghívóhoz mellékelni kell; az e körbe tartozó napirendi pontokról a vélemény csatolásának elmulasztása esetén érvényes közgyűlési határozat nem hozható.
A közgyűlési határozatok bíróság előtti megtámadása
Ha a társasházi közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba, vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását. Az erre irányuló kereset beadásának határideje a határozat meghozatalától számított hatvan nap. Ha a határozat bírósági felülvizsgálatát a jegyző a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 27/A. § (4) bekezdése szerinti - törvényességi felügyeleti eljárása keretében - keresetében kérte, a kereseteket bíróság a perek egyesítésével bírálja el.
A kereset benyújtására bármely társtulajdonos jogosult, az is, aki a határozat meghozatalában részt vett. A kereset beadásának általában nincs halasztó hatálya a határozat végrehajtására, a bíróság azonban indokolt esetben felfüggesztheti annak végrehajtását.
A társasház szerveinek törvényességi felügyelete
A társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági, hatósági eljárásnak van helye.
A törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház
1. alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,
2. működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak, és
3. működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak.
A közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke köteles a jegyzővel együttműködni, a jegyzőt a törvényességi felügyelet lefolytatásához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával, valamint a helyszíni ellenőrzés során a helyszínen is segíteni.
Ha a jegyző az ellenőrzés során az előbbiekben felsoroltak megsértését tapasztalja, a társasházat felhívja a működés törvényességének helyreállítására. Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon belül a működés törvényességét nem állítja helyre, a jegyző a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó bírósági kötelezés érdekében a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A pert a társasház ellen kell megindítani és a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint lefolytatni. A per a társasház címe szerinti járásbíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik.
A bíróság a jegyző keresete alapján
1. megsemmisítheti a közgyűlés jogszabályba, alapító okirat rendelkezéseibe vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütköző határozatát és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el,
2. a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívhatja a közgyűlést vagy arra a jegyzőt vagy a számvizsgáló bizottságot jogosíthatja fel, illetve
3. - ha a társasház működésének törvényessége a közös képviselő, illetve az intézőbizottság jogsértő magatartása miatt az előbbi két lehetőségnek megfelelően nem biztosítható - százezertől ötmillió forintig terjedő, a jogsértés súlyával arányos bírság megfizetésére kötelezheti a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét és tagjait.
A jegyző eljárásának részletes szabályait a jegyző társasházak feletti törvényességi felügyeletének eljárási szabályairól szóló 155/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet tartalmazza.
3.Közös tulajdon
Olyan jogközösség, amelyben a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott eszmei hányadrészek szerint több személyt illet meg. Szólunk a tulajdonostársak egymás közötti és külső jogviszonyáról, valamint a közös tulajdon megszüntetéséről.
4. Tulajdonostársak egymás közötti jogviszonyai közös tulajdonnál
A közös tulajdon fogalma
A közös dolog birtoklása és használata
A tulajdonostársak döntése nézetkülönbség esetén
A közös dolog hasznainak szedése és hasznosítása, költségviselés, kárveszély viselése.
Döntés a kiadásokról
A közös tulajdon fogalma
A dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő.
A tulajdonostársak belső jogviszonyai körében a következő fő kérdések merülnek fel:
1. a közös dolog birtoklása és használata;
2. a közös dolog hasznainak szedése és hasznosítása; és
3. a közös dologgal járó terhek és a kárveszély viselése.
A közös dolog birtoklása és használata
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére . Elvileg sem a birtoklás, sem a használat nincs megosztva a tulajdonostársak között, mindegyik egyformán jogosult rá, mégpedig az egész dologra nézve. Gyakorlatilag azonban a tényleges birtoklás és használat kérdésében a tulajdonostársak belső megállapodása (a közös tulajdonviszonyt "lebonyolító" szerződése) az irányadó. A dolog birtoklását és használatát a tulajdonostársak megoszthatják térben (pl. a telek egyik felét az egyik, másik felét a másik tulajdonostárs használja) vagy időben (pl. a nyaralót kéthetenként felváltva használják). Annak sincs akadálya, hogy a "használati arányok" a tulajdoni arányoktól eltérjenek. Ilyen esetben a nagyobb mértékű használat ellenértékéről (az ún. többlethasználati díjról) vagy ingyenességéről is rendelkezni kell. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a birtoklás és használat tényleges (természetbeni) megosztása egyáltalában nem jelenti a közös tulajdon jogi megosztását (ami a közös tulajdon megszüntetésével volna egyenlő).
A tulajdonostársak döntése nézetkülönbség esetén
A tulajdonostársak - ha eltérően nem rendelkeznek - szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog.
A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges
1. a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz;
2. az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz.
Ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti vagy a kisebbség jogi érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja (kisebbségvédelmi szabály). A megtámadásnak a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya; a bíróság a végrehajtást szükség esetén felfüggesztheti.
Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához.
Határozat hiányában a birtoklást, a használatot vagy a hasznosítás módját a bíróság bármelyik tulajdonostárs kérelmére a tulajdoni hányadoknak, a tulajdonostársak jogainak és a dologhoz fűződő jogi érdekeinek, valamint az okszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően szabályozhatja. (Ezzel kapcsolatban lásd: PK 8. szám.)
A közös dolog hasznainak szedése és hasznosítása, költségviselés, kárveszély viselése.
A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg.
A közös dologgal járó terhek viselése körében az egyik kérdés az, hogy milyen arányban viselik a tulajdonostársak a felmerülő kiadásokat, a másik pedig az, hogy ki jogosult dönteni a kiadásokról. A dologgal kapcsolatos kiadások, valamint a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek (pl. adófizetés, kötelező biztosítás stb.) tulajdoni hányaduk arányában terhelik a tulajdonostársakat. Ugyanilyen arányban viselik a kárveszélyt, illetve a dologban beállott kárt is.
Döntés a kiadásokról
Bonyolultabb a kiadásokról való döntés kérdése. A döntés szempontjából háromféle kiadás között kell különbséget tenni: az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges kiadások; a rendes gazdálkodás körébe eső kiadások; a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások. Abban a kérdésben, hogy egy kiadás melyik csoportba tartozik, a közfelfogás az irányadó.
Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.
Az állag megóvása és fenntartása megegyezik a karbantartás fogalmával, célja a dolog állagának azonos állapotban való megőrzése.
A tulajdonostársak - ha eltérően nem rendelkeznek - szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog.
A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges
1. a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz;
2. az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz.
A rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások közé azok a munkálatok, ráfordítások, beruházások tartoznak, melyek nem feltétlenül szükségesek, nem az állag romlásának, károsodásának elkerülését szolgálják, de növelik a dolog használhatóságát amellett, hogy nem vonnak maguk után aránytalan költekezést (például közművesítés).
A rendes gazdálkodás körét azok a kiadások haladják meg, melyek aránytalan kiadással járnak a dolog értékéhez, használatának jellegéhez, a gazdálkodáshoz és a dologból származó jövedelemhez képest (például új lakás kialakítása).
Ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a munkálat (kiadás) feltétlenül szükséges-e, a szótöbbséges határozathozatal és a kisebbségvédelem szabályai alkalmazhatók.
5.A közös tulajdon tárgyainak természetbeni megosztása
A tulajdonjog megváltása
A közös dolog értékesítése (árverési értékesítés)
További szabályok
A közös tulajdoni viszony nem egy kényszerközösség, annak sem a létrehozására, sem a fenntartására senkit nem lehet kötelezni. Ez következik a törvény azon szabályából, mely szerint a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis . Ugyanakkor a tulajdonostársaknak a megszüntetés egyes módjainak kizárására irányuló szerződése nem tekinthető e jogról való lemondásnak, így nem minősül semmisnek. [Lásd: EBH2011. 409.]
A tulajdonközösség megszüntetésének módjára nézve elsősorban a felek megállapodása az irányadó, ők elvileg bármilyen megszüntetési módot alkalmazhatnak, illetve többféle mód kombinációjában is megegyezhetnek.
A közös tulajdon megszüntetését a bíróság nem rendelheti el, ha a közös tulajdon megszüntetése alkalmatlan időre esik.
Ha a tulajdonostársak a megszüntetés módjában nem tudnak egyhangúlag megegyezni, bármelyikük kérelmére a bíróság dönt, nem választhat azonban olyan megszüntetési módot, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. A bíróság három fő megszüntetési mód között választhat, a törvény által megadott sorrendben:
A közös tulajdon tárgyainak természetbeni megosztása
A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani . Ez a közös tulajdon tárgyának fizikai megosztását (súly, mérték, darabszám, négyzetméter stb. szerint) jelenti, ami után az egyes részek a - most már volt - tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülnek. A természetbeni megosztásnak három akadálya lehet: a) a természetbeni megosztás nem lehetséges (a dolog oszthatatlan); b) lehetséges ugyan, de jelentős értékcsökkenéssel járna, vagy c) gátolná a rendeltetésszerű használatot . Emellett a megosztásnak lehet "jogi" akadálya is, pl. ingatlanok esetén a megosztáshoz szükséges hatósági engedély hiánya. Ha a megosztás során a tulajdoni arányok nem érvényesíthetők, a különbözet pénzbeli megtérítéséről kell gondoskodni.
A tulajdonjog megváltása
Ha a természetbeni megosztás egyáltalán nem vagy részben nem lehetséges, a magához váltás jöhet szóba. A tulajdonostársak közül egy vagy több érdekelt lehet abban, hogy az egész dolgon, vagy annak egy további - természetben megosztható - részén kizárólagos tulajdont szerezzen (mert benne lakik, azon vagy azzal gazdálkodik stb.). Ilyenkor a bíróság a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték (megváltási ár) fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, sőt emellett a teljesítő képességét és fizetési készségét is vizsgálni kell. Nincs szükség a beleegyezésre akkor, ha a bíróság a közös tulajdonú ingatlanrészt az abban lakó ("bennlakó") tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit . A bentlakás értékcsökkentő hatását rendszerint a bennlakó tulajdonostárs terhére kell figyelembe venni. [Lásd: PK 11. szám].
Ez a közös tulajdon megszüntetésének leggyakoribb módja, mely az értékesítéssel való megszüntetési módok között elsőbbséget élvez az árveréshez képest.
Az ellenértéket a dolog forgalmi értékéből kiindulva, a megváltásra kerülő tulajdoni hányadrészre eső arány figyelembe vételével állapítja meg a bíróság.
A közös dolog értékesítése (árverési értékesítés)
Ha a közös tulajdon az előző módokon nem (vagy részben nem) szüntethető meg, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személyekkel szemben az ilyen értékesítés során is .
További szabályok
A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg.
Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy - ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti - részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.
Az ingatlanon fennálló közös tulajdon - ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak - az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete pótolja.
6. Tulajdonostársak külső jogviszonyai közös tulajdonnál
Elővásárlási, előbérleti, előhaszonbérleti jog
Rendelkezés a közös dologról
A közös tulajdon védelme
A tulajdonostársak külső jogviszonyai a tulajdonnal való rendelkezés és a tulajdon védelme körében keletkeznek. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet , így pl. dönthet az őt megillető birtoklási, használati, haszonszedési, hasznosítási jogosultságok gyakorlásáról, a tulajdoni hányad megterheléséről vagy biztosítékul adásáról stb., ehhez a többi tulajdonostárs hozzájárulása nem szükséges.
Elővásárlási, előbérleti, előhaszonbérleti jog
Ha azonban saját tulajdoni hányadát el akarja adni, bérbe vagy haszonbérbe kívánja adni, akkor a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat egy kívülállóval szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg . Ezek a jogok tehát csak a tulajdonostársak körén kívül álló személyekkel szemben gyakorolhatók, belső viszonyban a tulajdonostárs szabadon választhat, melyik társával köt szerződést. A kívülállótól kapott szerződési ajánlatot viszont teljes terjedelmében közölni kell a tulajdonostársakkal, és ha valamelyik az ajánlatot elfogadja, a szerződés vele jön létre. Ha többen is elfogadják az ajánlatot, közülük az eladó (bérbeadó) tulajdonostárs választhat. [Lásd: PK 9. szám] A termőföld elővásárlási, előhaszonbérleti jogát illetően a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény tartalmaz speciális szabályokat .
Ha az eladó számára nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosai is vannak, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azokkal szemben is az általános szabályok szerint áll fenn. Ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosok esetén a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a jogot szerzővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el.
A tulajdonostársak az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jogot az érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják. Ha közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki - akár másik tulajdonostárssal közösen - az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog egyedül őt vagy őket illeti meg. Ha több ilyen - egyedül fellépő - tulajdonostárs van, közülük a tulajdonos választ; az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog a választott tulajdonostársat illeti meg.
A külön jogszabályban biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostársat a Polgári Törvénykönyv alapján megillető elővásárlási jogot.
A tulajdonostárs az elővásárlási jogot végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja.
Rendelkezés a közös dologról
Ha nem egy tulajdoni hányad, hanem az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásáról, az egész dolog megterheléséről vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállalásról van szó, az ilyen rendelkezéshez a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges . Ha nincs egyhangúság, a hiányzó szavazatot a bíróság kivételes esetben, joggal való visszaélés megvalósulása esetén ítéletével pótolhatja. .
A közös tulajdon védelme
A külső viszonyok második csoportját a közös tulajdon védelme jelenti kívülállókkal szemben. A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet . Eszerint mindegyik tulajdonostárs önállóan is jogosult igénybe venni a tulajdonjog védelmének bármely polgári jogi eszközét, mégpedig a tulajdonjog egészére kiterjedően. Ha a közös dolog kikerül a tulajdonostársak birtokából, bármelyik tulajdonostárs követelheti a közös birtokba való visszabocsátást. A tulajdonostársak egymással szemben is jogosultak - a jogcímük szerint - birtokvédelemre.

7. Elidegenítési és terhelési tilalom
Elidegenítési és terhelési tilalom alapítása
Elidegenítési és terhelési tilalom joghatásai
Elidegenítési és terhelési tilalom alapítása
A rendelkezési joghoz mint a tulajdonjog egyik részjogosítványához kapcsolódik az elidegenítési és terhelési tilalom.
A rendelkezési jog korlátozása alapulhat szerződésen, bírósági határozaton vagy jogszabályon.
A jogszabályban vagy bírósági határozattal meghatározott személyek javára megállapított elidegenítési és terhelési tilalomra a szerződéssel létesített elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A rendelkezés jogának legtipikusabb korlátozását az elidegenítési és terhelési tilalom jelenti.
Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében a tulajdonos harmadik személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat alapíthat. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.
Az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint az elidegenítési tilalom az azzal biztosított jog megszűnésével megszűnik.
Elidegenítési és terhelési tilalom joghatásai
Az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezéshez a jogosult hozzájárulása szükséges. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés hatálytalan azzal szemben, akinek jogát a tilalom biztosítja. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés a tilalommal biztosított jog jogosultjának a rendelkezés jogosultjához intézett hozzájáruló nyilatkozatával hatályossá válik.
Az ellenérték fejében jogot szerző jóhiszemű személyek jogszerzését az elidegenítési és terhelési tilalom nem korlátozza.
Az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha a dolgon csak elidegenítési tilalom áll fenn, vagy ha a rendelkezés jogát a tilalom más módon korlátozza.
Ingatlanra bejegyzett vagy ingatlanon jogszabály vagy bírósági határozat alapján ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is fennálló elidegenítési és terhelési tilalom esetén a tulajdonjog változása vagy az ingatlan megterhelése az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata esetén jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.
Elidegenítési és terhelési tilalom fennállása nem zárja ki az elbirtoklással való tulajdonszerzést, ha az elbirtoklás feltételei egyébként fennállnak.
8. A tulajdon korlátozása a szomszédjogokkal
A tulajdon magánjogi korlátai
A szomszédjogok fogalma
A szomszédjogok általános szabályai
A szomszédjogok különös szabályai: a földtámasz joga
A szomszédjogok különös szabályai: a szomszédos telek igénybevétele
A tulajdon magánjogi korlátai
A tulajdon korlátai körében megkülönböztethetjük a magánjogi jellegű korlátokat, amelyek más meghatározott személyek (más tulajdonosok vagy egyéb alanyi jogosultak) magánérdekeit szolgálják, és a közjogi jellegű korlátozásokat, melyek mögött a közérdek húzódik meg. A tulajdon magánjogi korlátait jelentik a következőkben tárgyalt szomszédjogok is.
A szomszédjogok fogalma
A dolgok használata valamilyen módon és mértékben gyakran érint más személyeket is. Így pl. az ingatlan mint a földfelszín része körülhatárolása ellenére is kapcsolatban marad más, különösen a szomszédos ingatlanokkal. Ebből kifolyólag az ingatlanok egyébként rendeltetésszerű használata is együtt jár a szomszédos ingatlanokra való közvetett, sőt olykor közvetlen áthatásokkal. Minden ilyen szükségképpeni áthatás elvileg a szomszéd tulajdonjogának kizárólagosságába ütközik. Mivel azonban az ilyen helyzetek, szükségszerű áthatások kölcsönösek, az emberi együttélés fejlődése során kialakultak az ilyen ütközéseket kiegyenlítő szabályok. A szomszédjogok azok a jogi határok, amelyek között a szomszédok az egymás tulajdonosi érdekkörébe való szükségszerű áthatásokat tűrni kötelesek. Meg kell jegyezni, hogy bár a szabályozás történetileg a telektulajdonosok, illetve lakástulajdonosok mint szomszédok viszonyára modellezett, azonban kiterjed bármely dolog használatára és bárki más jogainak és törvényes érdekeinek a védelmére is, ha azokat a dolog használata sérti vagy jogtalanul zavarja.
A szomszédjogok általános szabályai
A Polgári Törvénykönyv általános, elvi jelentőségű szabályt, generálklauzulát alkalmaz: a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
Fontos, hogy a zavarás csak akkor tilos, ha szükségtelen. Ennek tartalmát a bírói gyakorlat határozza meg. Az is kiemelendő, hogy a szomszédok nem csak a telekszomszédok, hanem mások is lehetnek.
Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, aki a veszélyt előidézte, az eset körülményeihez képest
1. tiltsa el a veszélyeztető magatartástól;
2. kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére;
3. kötelezze megfelelő biztosíték adására.
A Polgári Törvénykönyv az általános szabályon kívül néhány nevesített helyzetet is szabályoz a következők szerint.

9. Lakás és telek vásárlása, eladása
Az ingatlan adásvételi szerződésének formai követelményei
Ingatlan adásvételi szerződés kötelező elemei
Mi minősül adásvételi szerződésnek?
Néhány fontos tanács
A jogi képviselő kiválasztása
A dokumentumok áttanulmányozása és átolvasása
Hogyan lehet kellően körültekintő a vevő?
Miben áll az eladó tájékoztatási kötelezettsége?
Melyek az ingatlan terhei és hogyan tehermentesíthető egy ingatlan?
Mit kell tudni a haszonélvezeti jogról?
A jelzálogjog
Elidegenítési és terhelési tilalom
Az adásvétel költségei
Az ingatlan adásvételi szerződésének formai követelményei
Az ingatlan (építési telek, lakás, ház, termőföld, stb.) értékesítésének legfontosabb formai követelményei:
1. az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés csak írásban érvényes , ;
2. a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséhez a szerződést ügyvédnek, jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, vagy közjegyzői okiratba kell foglalni .
Ezért óvakodjunk attól, hogy szóbeli megállapodást követően, illetve egymás közötti néhány papírra vetett sor alapján vételárat vagy vételárrészt fizessünk ki. Az ügyvéd vagy a közjegyző nem megdrágítja az eljárást, hanem annak megkerülhetetlen része, ellenjegyzésük nélkül a földhivatal (ingatlanügyi hatóság) nem fogja bejegyezni a vevő tulajdonjogát.
Ingatlan adásvételi szerződés kötelező elemei
A szerződés tartalmára vonatkozó előírások mindegyik esetben azonosak, amelyek közül csak a fontosabbakat emeljük ki, figyelemmel arra is, hogy ezeket az eljáró ügyvédnek, jogtanácsosnak vagy közjegyzőnek kell ellenőriznie: az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy az a felek akaratának és a jogszabályoknak megfelel .
Az adásvételi szerződésnek a tulajdonjog bejegyzéséhez egyebek mellett tartalmaznia kell:
1. a felek meghatározott adatait (magánszemély családi és utónevét, születési évét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi azonosítóját; statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét és statisztikai azonosítóját, valamint bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát);
2. az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) valamint a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot;
3. a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát;
4. a keltezés helyét és idejét;
5. több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon.
Mi minősül adásvételi szerződésnek?
A bíróság már egy minimális tartalmú megállapodást is érvényes adásvételi szerződésnek minősíthet. Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez elegendő, ha a szerződés tartalmazza:
1. a felek személyét;
2. az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánításukat;
3. az ingatlannak és az ellenszolgáltatásnak a megjelölését [Lásd: XXV. számú Polgári Elvi Döntés]
Ezért fontos, hogy ne higgyük el, ha az ezeket az adatokat tartalmazó néhány sort velünk aláíratók azt állítják, hogy ez még nem adásvételi szerződés, hiszen az ennél sokkal hosszabb.
Arra is figyelni kell, hogy sohasem az számít, hogy mi a szerződés címe, elnevezése vagy a felek megnevezése, ugyanis minden esetben a jogügylet tartalma határozza meg a felek közötti jogviszonyt. Ha például bérleti szerződés cím szerepel, de a bérlő a megállapodás szerint tulajdonjogot vagy birtokot szerez, az adásvételi szerződésnek minősül. A leggyakoribb példa, hogy vételi jogot alapító vagy kölcsönszerződés "címén" adja el a tulajdonos - szándéka ellenére - az ingatlanát. A szerződéseket tehát nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell elbírálni [Lásd: EBH2000. 331.]
Néhány fontos tanács
Nem lehet minden eshetőségre felkészülni, de csökkentjük a csalás lehetőségét, ha három fontos szabályt betartunk:
1. megbízható jogi képviselőt választunk,
2. minden dokumentumot elolvasunk,
3. kellő körültekintést tanúsítunk.
A jogi képviselő kiválasztása
Nagyon lényeges, hogy megbízható jogi képviselőt válasszunk. A megfelelő ügyvéd kiválasztása - megbízhatósága és szaktudása miatt - nagyban elősegíti, hogy zökkenőmentesen bonyolódjon le az ingatlan vásárlása.
A vevő ragaszkodjon ahhoz, hogy a szerződést az általa megbízhatónak tartott jogi képviselő készítse el, vagy ha az eladó ügyvédje mellett döntenek a felek, az aláírás előtt mindenképpen nézesse át a szerződéstervezetet saját ügyvédjével, és a legapróbb változtatásokat is folyamatosan egyeztesse vele, mert egy szó is teljesen más értelmet adhat a szerződésnek.
Igyekezzünk olyan ügyvédet választani, aki vállalja, hogy a földhivatali (ingatlanügyi hatósági) eljárásban is segítségünkre lesz, mert ott még több olyan probléma felmerülhet, ami nem kapcsolódik az okiratszerkesztéshez. Sajnos egyre gyakrabban előfordul, hogy az ügyvéd a szerződésben kiköti, hogy csak annak elkészítésére vállalkozik, ezzel leszűkítve a kötelezettségeit és megnövelve a vevő kockázatát.
A dokumentumok áttanulmányozása és átolvasása
A dokumentumok áttanulmányozását mindig a tulajdoni lappal . kezdjük, amelyben megtalálhatjuk az eladó fontosabb adatait (a tulajdonos személye, az ingatlan megnevezése, főbb adatai, terhei, stb.). Mindig az aktuális tulajdoni lapot nézzük meg, ne elégedjünk meg a leggyakoribban hallott és a közigazgatásban is általában elfogadott harminc napnál nem régebbi állapottal. Az ingatlanon ugyanis akár a szerződés aláírásának napján is történhet változás, amely kizárhatja a tulajdonszerzést, vagy hosszas pereskedésre kényszerítheti a vevőt. A legkörültekintőbb ügyvédek még a szerződéskötés napján, vagy a vételár kifizetését megelőzően ellenőrizni szokták az ingatlan-nyilvántartási helyzetet.
A tulajdoni lap mellett fontos információkat tartalmaz társasház esetében a társasház alapító okirata is. Ebből tudhatjuk meg azt is, hogy például tartozik-e tároló vagy erkély a lakáshoz. Gyakran előfordul, hogy a lakásból is elérhető erkély az eladó tájékoztatása alapján a lakáshoz tartozik, és csak később derül ki, hogy ezt más is használhatja (közös tulajdonban van), vagy éppen a vevőknek nincs joguk ott tartózkodni. Természetesen ilyenkor az eladó megtévesztette a vevőt, és az eladó pereskedhet a vételár mérséklése vagy az eredeti állapot helyreállítása - a vételár teljes visszafizetése és a tulajdonviszonyok visszaállítása - érdekében. Jobb azonban az ilyen helyzeteket megelőzni, már csak azért is, mert a vevőnek kell a megtévesztést vagy tévedést bizonyítani, ami adott esetben lehetetlennek bizonyulhat.
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.
Gyakran előfordul, hogy a szerződéstervezet átolvasását követően a végleges szerződést már nem olvassa el a vevő, mivel elhiszi az eladó azon állítását, hogy azon már semmit nem változtattak. Az esetek döntő részében ez igaz is, de azért, hogy ne fordulhasson elő - akár véletlen elírás miatt - ennek ellenkezője, a szerződést az aláírása előtt mindig alaposan át kell tanulmányozni. Pár perc ráfordítással elkerülhető pár év pereskedés, vagy az ingatlan elvesztése.
Hogyan lehet kellően körültekintő a vevő?
Ingatlanon tulajdonjogot csak tulajdonostól, jelen esetben az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett személytől lehet szerezni. A kellő körültekintés éppen ezért főleg az eladóként fellépő személy azonosítása miatt fontos. Az ügyvédnek és a közjegyzőnek kötelessége a felek személyazonosságáról meggyőződnie, de az eladó iratainak megtekintését a vevőnek is ajánljuk. .
A hamis dokumentumok gyakori előfordulása miatt ezek megtekintésével nem mindig lehet kideríteni azt, hogy a tényleges tulajdonossal állunk-e szemben, de gyakran néhány kérdés vagy némi utánjárás elég lehet az azonosításra. Főként a nagyobb értékű ingatlanok esetében érdemes lehet például a bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyén felkeresni, felhívni a tulajdonost.
Miben áll az eladó tájékoztatási kötelezettsége?
A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről, így például az eladónak kötelessége, hogy az ingatlan lényeges tulajdonságairól és az azzal kapcsolatos fontos követelményekről, különösen az adásvétel tárgyát képező ingatlanra vonatkozó esetleges jogokról és terhekről tájékoztassa a vevőt.
Ha az eladó olyan lényeges körülményekről nem tájékoztatja a vevőt, amelyek ismeretében az nem vette volna meg a lakást, a vevő
1. a vételár mérséklését követelheti,
2. elállhat a szerződéstől, lásd pl.:
3. kártérítést követelhet.
Mindemellett a bírói gyakorlat szerint az ingatlan-adásvételi szerződés megkötése előtt az ingatlan-nyilvántartás adatai megtekintésének elmulasztása a vevő kockázata. A vevő nem kérhet kártérítést sem, ha az ingatlan-nyilvántartás megtekintésével meggyőződhetett volna a tényleges állapotról. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény kimondja, hogy senki sem hivatkozhat olyan bejegyzett jog, feljegyzett tény nem tudására, melyet az ingatlan-nyilvántartás tartalmaz. ,
Melyek az ingatlan terhei és hogyan tehermentesíthető egy ingatlan?
Ebben a leírásban csak a leggyakrabban előforduló terheket említjük meg. Elsődlegesen is arra kell figyelni, hogy mindig gondosan, és lehetőleg szakértői segítséggel nézze át a vevő a tulajdoni lapot, mert minden egyes bejegyzés feletti elsiklás milliókban mérhető károkat okozhat.
A vevőt a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért szavatosság terheli, és ennek megfelelően a vevő egyebek mellett tehermentesítést követelhet, az eladó költségére tehermentesítheti az ingatlant, elállhat a szerződéstől vagy kártérítést követelhet. Ez azonban nem jelent teljes biztonságot, ha vita alakul ki, lehet, hogy csak hosszas bírósági eljárást követően születik megoldás.
A bíróság előtt a vevőnek kell bizonyítania azt, hogy ő nem tudott a korlátozásról, teherről , ráadásul addig nem tud teljes biztonsággal nekilátni az ingatlannal kapcsolatos tervei megvalósításának, amíg folyik az eljárás.
Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő terhek lehetnek különösen:
1. haszonélvezeti jog,
2. jelzálogjog,
3. elidegenítési és terhelési tilalom, valamint
4. elő- és visszavásárlási, vételi, valamint eladási jog,
5. telki szolgalmi jog, végrehajtási jog, bányaszolgalmi jog, stb.
Mit kell tudni a haszonélvezeti jogról?
Amennyiben az ingatlant haszonélvezeti jog terheli, általában a haszonélvező is szerződő félként szerepel, aki ellenérték fejében lemond a haszonélvezeti jogáról. A haszonélvező hozzájárulása egyébként nem szükséges az adásvétel érvényességéhez, viszont holtig tartó haszonélvezet esetében élete végéig használhatja az ingatlant, lakhat abban. A haszonélvező haláláig vagy a haszonélvezeti jogról történő lemondásáig az új vevő a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a haszonélvező e jogokkal nem él . Ne higgyünk tehát az olyan kijelentéseknek, hogy "majd egy hónap múlva lemondok a jogomról, vedd meg nyugodtan a házat", mert akkor házunk ugyan lesz, csak éppen nem lakhatunk benne, és rajtunk kívül senki más nem fog megvenni egy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant. A vételárat vagy annak utolsó részleteit csak a haszonélvező lemondó nyilatkozata után fizessük ki.
A jelzálogjog
Az ingatlan-nyilvántartásból győződhetünk meg arról, hogy van-e jelzálog a megvásárolni kívánt ingatlanon. ,
Ha az ingatlant jelzálogjog terheli, a gyakorlat szerint az eladó vállalja, hogy az ingatlant meghatározott időn belül tehermentesíti, vagy a vevő az eljáró ügyvédnek adja át a tehermentesítéshez szükséges vételárrészt.
Mindenképpen foglaljuk bele a szerződésbe, hogy a terhek milyen összegűek és milyen módon, ki fogja teljesíteni őket. Ez azért is fontos, mert az ingatlan-nyilvántartásban szereplő összeg általában nem a jogügyletnek, hanem a bejegyzésnek az időpontjában fennálló tőketartozást tükrözi. A legtöbbször tehát azzal találkozunk, hogy például: 100 000 forint és járulékai erejéig terjed az évekkel korábban akár milliós összegű tartozás biztosítására bejegyzett jelzálogjog. Amennyiben az eladó nem vállalja az ingatlan tehermentesítését, a szerződés megkötése előtt mindig nyilatkoztatni kell a jelzálogjog jogosultját a fennálló tartozásról, hiszen az a bejegyzése óta csökkenhetett (pl. folyamatos, határidőben történő törlesztés következtében) vagy nőhetett (késedelmes befizetések, kamatok, stb. miatt). A jelzálogjog jogosultjának megkeresése általában az eladó, illetve az eljáró ügyvéd feladata.
Elidegenítési és terhelési tilalom
Az ingatlan tulajdoni lapján - főként a jelzálogjogok biztosítékaként - elidegenítési és terhelési tilalommal is találkozhatunk.
Az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezéshez a jogosult hozzájárulása szükséges. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés hatálytalan azzal szemben, akinek jogát a tilalom biztosítja. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés a tilalommal biztosított jog jogosultjának a rendelkezés jogosultjához intézett hozzájáruló nyilatkozatával hatályossá válik.
Az ellenérték fejében jogot szerző jóhiszemű személyek jogszerzését az elidegenítési és terhelési tilalom nem korlátozza.
Ingatlanra bejegyzett vagy ingatlanon jogszabály vagy bírósági határozat alapján ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is fennálló elidegenítési és terhelési tilalom esetén a tulajdonjog változása vagy az ingatlan megterhelése az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata esetén jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.
Az ingatlan-nyilvántartásban egyébként mindig szerepel az a jog is, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. A földhivatalnál (ingatlanügyi hatóságnál) is megismerhetők az ehhez kapcsolódó dokumentumok, ezért utána tudunk járni a pontos feltételeknek. Ezt lehetőleg csak ügyvédi, vagy más szakértői segítséggel tegyük, mert a feltételek megismerése azt jelenti, hogy tanulmányoznunk kell a tilalom alapjául szolgáló szerződéseket, határozatokat, illetve fel kell venni a kapcsolatot a jogosulttal.
Az adásvétel költségei
A Polgári Törvénykönyv alapján és a kialakult gyakorlat szerint:
1. az eladó viseli a birtokátruházással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket;
2. a dolog átvételének és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik.
A felek eltérhetnek a fenti költségviselési szabályoktól, és megállapodhatnak abban is, hogy az ügyvédet az egyik fél fizeti (ha valamelyik fél ragaszkodik a személyéhez). Azt fontos tudnunk, hogy az eladó nem kötelezhető az ügyvédi költség teljesítésére, a vevő pedig arra, hogy az eladó által kijelölt ügyvédnél készíttesse el a szerződést.
Az ügyvédi díj szabad megállapodás tárgya , a gyakorlatban jelenleg az ingatlan szerződési értékének 0,5 - 1,5 %-a körül mozog, azonban van olyan összeg, ami alatt az ügyvéd nem fogja elvállalni a szerződéskötést. Ha például egy 500 000 forintos építési telket vásárolunk, az egyébként 0,5 százalékért dolgozó ügyvéd nem fogja 2500 forintért elkészíteni a szerződést, hanem mondjuk 50.000 forintot fog kérni.
Ha közjegyzőt választunk, tudnunk kell, hogy a közjegyző az okirat elkészítéséért -jogszabályban rögzített összeget kérhet, amely az ügyértéktől függően tételesen meghatározza a díjat (pl. 5 000 000 forint feletti, de 10 000 000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 forint és az 5 000 000 forint feletti rész 0,5%-a) .

10. Ingatlan
Az ingatlant érintő kérdések kapcsán elsőként az ingatlanvásárlással foglalkozunk.
Az ingatlan szerzésének legáltalánosabb és a hétköznapi életben is a leggyakrabban előforduló esete az ingatlan tulajdonjogának vásárlással (adásvétel útján ) történő megszerzése.
Az ingatlan elidegenítésének elsődleges eszköze az adásvételi szerződés. Tekintettel arra, hogy az ingatlan átruházás minden esetben jelentős jogügyletnek minősül, az adásvételi szerződés megkötése szigorú tartalmi és formai és tartalmi követelményekhez kötött, például írásba kell foglalni . A XXV. számú Polgári Elvi Döntésnek megfelelően a következő tartalmi elemek szükségesek a szerződés érvényességéhez: a felek személyének megjelölés, az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilatkozat, az ingatlannak és az ellenszolgáltatás (vagy az ingyenesség tényének) megjelölése. A további, a felek megegyezéséből fakadó tények írásba foglalásának elmaradása nincs hatással a szerződés érvényességére akkor sem, ha a felek valamelyike lényeges kérdésnek minősítette megállapodásuk tárgyát.
Ugyanakkor ahhoz, hogy egy okirat ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson, meg kell felelnie bizonyos, törvény által megállapított kellékeknek, így például tartalmaznia kell a szerződő felek állampolgárságát, emellett például a tulajdonjog bejegyzésének közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.
Cikkünkben számos hasznos tanácsot kaphat az olvasó, amennyiben ingatlant szeretne vásárolni, így például megtudhatja, hogy miért van jelentősége a megfelelő - egy általunk ismert, megbízható- jogi képviselő kiválasztásának, miért kell az adásvételi szerződést részletesen, körültekintően áttanulmányozni, mielőtt azt aláírnánk.
Mindezeken túl érdemes megfelelően tájékozódni az eladó személyéről, körültekintően utána kell járni az ingatlant terhelő esetleges terheknek, mint például a haszonélvezeti vagy a jelzálogjog, az elidegenítési és terhelési tilalom, vagy a telki szolgalmi vagy a végrehajtási jog fennállásáról, hiszen rosszhiszemű eladó esetlegesen elhallgathatja a vásárló elől, hogy ingatlana nem tehermentes.

11. Ingatlan-nyilvántartás
Az ingatlan-nyilv