Tisztelt Kollégák!

Az éves beszámoló közgyűlés és a költségvetlés elfogadása nem tartható meg írásos közgyűlési határozattal.Sajnos. Most, ha minden úgy alakul, nyáron kell végigvinni egy közgyűlés sorozatot, mivel a vészhelyzet lejártát követő 90 napon belül meg kell  tartania a beszámoló közgyűléseket.

Felhívom mindenki figyelmét, hoyg ezen aközgyűlésen kell elfogadtatnia zokat a döntéseket, melyeket a vírusveszély idején hozott a közös képviselő, tehát érdemes erre egy külön napirendet szánni (ha voltak ilyen döntések).

Még egy fontos kérdés!

A számlázó rendszereket június 30-ig össze kell hozni a NAV rendszerével. Ezért jobb egy elektronikus számlázó rendszert használni. A kézi számla is működik, de az egy kicsit bonyolultabb lesz a jelentések miatt. Ez természetesen a számlát kiállító társasházakra is vonatkozik. A lakásszövetkezetetknek általában könyvelőjük van, és azok ezt tudni fogják. Ha meg tudjuk szervezni és szabad lesz rendezvényt tartani, egy tájékoztató rendezvényt fogunk tartani az alapítvánnyal.

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Kaplonyi György Úr!

 A társasház közös képviselője a tulajdonosok  érdeklődésére, hogy mikor lesz megtartva az éves közgyűlés, az alábbi tájékoztatást adta:

A vészhelyzet lejártát követően: „- A kis albetét számú társasházakban írásbeli közgyűléssel fogjuk lebonyolítani a szokásos közgyűlést. Az írásbeli anyagunk is mindig szerteágazó, egyértelmű és írásban bőven kifejtett szokott lenni, abszolút alkalmas arra, hogy a döntést mindenki otthon hozza meg, hogy az előző évi elszámolást illetve a 2020.évi tervet elfogadja e. Felmerülő kérdésekre a szokásos csatornákon válaszolunk. (Telefon, email).”

Szíves állásfoglalását kérem, hogy tekintettel a társasházi törvény 35. §. (1) bekezdésében és a 102/2020 Kormányrendelet 11. §. (1) bekezdésében foglaltakra jogszerűen jár-e el a közös képviselő, amikor a vészhelyzet megszűnése után  a  kisebb társasházaknál nem kívánja összehívni az éves közgyűlést, az előző évi beszámolót és a 2020. évi  költségvetést írásbeli szavazással akarja elfogadtatni?

Segítségét előre is megköszönve,

                                                         Üdvözlettel: Igaz Györgyné

Tisztelt Tagtársak, Kedves Kollégák!

A Duna Művészegyüttes néhány elszánt tagja, hogy egy kicsit felrázza a karanténi tespedést, és egy kis kultúrát csempésszen az egyre unalmasabbá váló kényszerűen lakásban töltött hétköznapokba, azzal keresett meg, volna-e fogadókészség - elsősorban gangos társasházakban - rövid, néhány perces táncelőadásra? 

Az előírásoknak eleget téve a gangos házban van elég hely a nézők közötti távolságtartáshoz.

Az előadást - talán nem is kell mondanom, hogy ingyenes felajánlásról van szó - előzőleg kiplakátolnánk. A plakát tervezését is vállalta a Művészegyüttes , 

A május 18-val kezdődő héten kezdenék az akciót.

Időpont egyeztetés érdekében kérem, érdeklődésükkel közvetlenül engem keressenek a patai@vicekft.hu e-mail címen!

üdvözlettel:
Patai Gábor

Tisztelt Kollégák!

A Vízmű kérésére kiraktuk ahírek oldalra a tömeges vízóra leolvasással kapcsolatos tájékoztatójukat!

https://mtoszsz.hu/articles/uj-felulet-a-vizmeroallas-tomeges-rogzitesere

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Kollégák!

Vészhelyzet van, emberek halnak és halhatnak meg!

Jelenlétet igénylő közgyűlés nem tartható meg. Amiről csak közgyűlésen szabaddönteni (beszámoló, költségvetés) arról írásos közgyűlési határozatban nem lehet dönteni, még ha tulajdonos kéri, akkor sem. Majd a járványt követő 90 napon belül kell agtartani ezeket aközgyűléseket. Cégek esetében most tolták ki a határidőt december 31-ig!

A Kögyűlés megtartása és utána írásos szavazás- nonszensz!

Szerintem el kell fogadni a helyzetet, alkalmazkodni kell, üzemeltetni a  társasházakat, a 2019-es költsdégvetés szerint kell működni 2020-ban.

Nem értem, hogy ez miért nem fogadható el? Szerintem sokan nem veszik  komolyan a vészhelyzetet, csak akkor fognak kapkodni és visszafelé mutogatni, ha nálunk is naponta több száz ember fog meghalni!

Örüljünk, hogy nálunk nem tombol a járvány, és ne adjunk lehetőséget arra, hogy el kezdejen tombolni!

Látom, hogy az emberek nem használnak maszkot, kesztyűt, tehát nem veszik komolyan a helyzetet. ha valaki nem tud maszkot venni, egy vékonyabb sálat is használhat! A minimális védelem is védelem, bármit is komunikáljanak a maszk viseléséről! 

Kérem erre mindenki figyeljen oda!

Kaplonyi György

Tisztelt Kaplonyi György!

Az Ön által leírt 102/2020 kormány rendelet értelmezésével egyetértek, egy kivétellel: "A tulajdonosi megekereséses szabályozásnak az a lényege, hogy nem közgyűlést kell tartani felhívásra, hanem írásos közgyűlési határozatot kell hozni közgyűlés helyett,...."

Az én véleményem szerint ebben az esetben meg kell tartani a közgyűlést (ebből a szempontból a rendelet nem írta felül a TH törvényt), de ezen a közgyűlésen határozat nem hozható, határozati döntés ezen közgyűlés után csak írásbeli szavazással hozható, az Ön által leírt könnyítésekkel is kiegészülve. Szerintem ez logikus és jó szabályozás.

Az előzőektől függetlenül szerintem hasznos lenne,ha esetleg közösen sikerülne "tisztába tennünk" az évi rendes beszámoló közgyűlés körüli szabályozás értelmezését. Véleményem szerint a rendelet megjelenésével egyértelműen csak a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül lehet és kell a közgyűlést megtartani. Tehát általános esetben a beszámolóról továbbra sem lehet közgyűlés tartásának mellőzésével írásban szavazni, csak abban a különleges helyzetben, ha a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak ezt írásban kérik.

Üdvözlettel:

Hegedűs László Péter

Tisztelt Kollégák!

Többen kérték, hogy próbáljuk eg ykicsit kifejteni a 102/2020-as kormányrendeletet,mivel amédiában ellentmondásos nyilatkozatok hallhatók.

A rendelet elég konkrétan fogalmaz, de azért vannak benne átgondolandó dolgok:

11. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a társasház – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem tart közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, ezen tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.

Tehát közgyűlést nem lehet tartani (?), csak akkor ha azt a tulajdonosok kérik az alábbiak szerint:

(2) Közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg, ideértve azon tárgykörökben való döntést is, melyekben azt a szervezeti-működési szabályzat vagy korábban hozott közgyűlési döntés kizárja. Az írásbeli szavazás módjára a szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait – ideértve az eredmény megállapítását is – a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke – a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül – írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.

(3) A veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő (intézőbizottság) fokozott felelősséggel köteles eljárni.

A társasházi törvény így fogalmaz:

40. § (1) Az e törvényben meghatározott eseteken kívül más közgyűlési határozat is meghozható írásban. Ebben az esetben a közgyűlési napirendre vonatkozóan a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke felhívásához mellékelt írásbeli határozati javaslatról - ha számvizsgáló bizottság működik, írásbeli véleményének ismeretében - a tulajdonostársak írásban szavaznak. (2)1
1 Lásd: 58. § (3).
 Az írásbeli szavazásnak és az eredmény megállapításának részletes szabályait a szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni. (3)2
2 Megállapította: 2010. évi CLXXVII. törvény 7. §. Hatályos: 2011. I. 2-től.
 Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a 19. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően írásban köteles közölni a tulajdonostársakkal. 

Tehát nem közgyűlés atrtása történik, hanem közgyűlési határozatot hoz a társasház írásban. Szerintem ezt nem írta felül a jogszabály, hanem bővítette, mert meghatározta, hogy e-mailben, elektrónikus úton is szabad határozatot hozni, még akkor is ha az SZMSZ-ban ez nem lett rögzítve. 

A tulajdonosi megekereséses szabályozásnak az a lényege, hogy nem közgyűlést kell tartanai felhívásra, hanem írásos közgyűlési határozatot kell hozni közgyűlés helyett, ez szerintem nem jelenti azt, hogy a közös képviselő ne kezdeményezhetne írásos közgyűlési határozatot. Rengeteg dolog előfordulhat, ami nem halasztható, DE:

(3) A veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő (intézőbizottság) fokozott felelősséggel köteles eljárni.

Tehát nem szabad még írásos közgyűlést sem kezdeményezni, ha nincs nyomós oka!

Várom akollégák véleményét, mivel én is félreértelmezhetek dolgokat!

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Kollégák!

Az alábbi linkre kattintva megismerhetik az elektronikus számlázással kapcsolatos legfontosabb dolgokat. A koronavírus miatt nagyobb szerepet kaptak az elektronikus számlák illetve az e-mailben megküldött számlák, ezért készítette az anyagot a NAV.

Az anyag tartalmazza az e-mailben megküldött számlák kezelésének módját is. A link a NAV oldalára navigál.

https://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa/Az_elektronikus_szaml20200416.html

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

A Kormány 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire, a 38. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

2. A társasházakra vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról

10. § A veszélyhelyzet ideje alatt a társasházak – a társasházakról szóló jogszabályoktól eltérően – az ezen alcímben foglaltak szerint működhetnek.

11. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a társasház – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem tart közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, ezen tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.

(2) Közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg, ideértve azon tárgykörökben való döntést is, melyekben azt a szervezeti-működési szabályzat vagy korábban hozott közgyűlési döntés kizárja. Az írásbeli szavazás módjára a szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait – ideértve az eredmény megállapítását is – a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke – a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül – írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.

(3) A veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő (intézőbizottság) fokozott felelősséggel köteles eljárni.

12. § A társasház működése körében, valamint az érintettek egymás közti viszonyaiban írásbeli nyilatkozatnak, közlésnek (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) minősül az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) tett nyilatkozat is, ha azonosítható

a) a nyilatkozattevő személye,

b) a nyilatkozat tartalma,

c) a nyilatkozat megtételének időpontja, és

d) a címzett személye.

13. § Az intézőbizottság abban az esetben is ellátja a feladatait, ha a feladatok ellátására képes tagok száma az eredetileg megválasztott taglétszámhoz képest – akár a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben rögzített minimumlétszám alá – csökken.

14. § (1) A közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából a közös képviselőt (intézőbizottságot).

(2) A közös képviselői (intézőbizottsági) megbízatását a közös képviselő (intézőbizottság) nem szüntetheti meg.

(3) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a  közös képviselő (intézőbizottság) az  új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb a  veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait – változatlan díjazás mellett – ellátni.

(4) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a (3) bekezdésben foglaltakon kívüli okból szűnik meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a veszélyhelyzet folytán nem képes ellátni a  feladatait, az  új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem képes eljárni, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti esetben az új közös képviselőt (intézőbizottságot) a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megválasztani.

15. § (1) A társasház szerveinek törvényességi felügyeleti eljárásában – a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó jegyzői felhívás közlését, valamint a jegyző és a fővárosi és megyei kormányhivatal egymással való kapcsolattartását ide nem értve – írásbeli közlésnek minősül az  írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) történő közlés is, ha azonosítható

a) a küldő személye,

b) a közlés tartalma,

c) a közlés megtételének időpontja, és

d) a címzett személye.

(2) A kizárólag személyes jelenléttel elvégezhető eljárási cselekmények nem folytathatók le. Ha ez  az eljárás további folytatásának akadálya, az  eljárás félbeszakad a  félbeszakadás okának elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig. A félbeszakadás megszűnésének napján az eljárás folytatódik, a határidők e naptól újra kezdődnek.

(3) A törvényességi felügyeleti eljárás során az iratokat elegendő egyszerű másolatban vagy szkennelve csatolni.

Tisztelt Viktória!

Megint csak azt tudom írni, hogy ami nem tartható be azt az intézkedést nemérdemes meghozni.
Ha az előző őrutasítást a közös képviselő adta ki, akkor az új felül is írhatja.
A társasház Szervezeti Működési Szabályzatában kell ezt a kérdést rendezni, mivel ott kell meghatározni a közös terület használatának rendjét.

Most gyakorlatilag a koronavírus ürügyén szeretnének egy régi sérelmüket rendezni, ez nem korrekt eljárás, a korrekt dolog az SZMSZ-ben történő rendezés lenne.

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Kedves Kaplonyi György!
Elnézést, hogy az elöbb rosszul írtam a nevét.
Nem láttam jól sajnos.
Köszönettel,
Viktória

Kedves Kaponyi György!

Nagyon köszönöm a gyors választ!

A Társasháznak van őrszolgálata és van egy olyan őrutasítás érvényben amit az elöző képviselet hozott (közgyűlés és Tulajdonosok megkérdőjelezése nélkül), ami úgy rendelkezik, hogy a szomszédos Társasházakból kiadott apartmanok vendégeit be kell engedniük.
Úgy gondoljuk, hogy a jelen helyzetben ez az őrutasítás nem helyénvaló, ezt szeretnék megszüntetni. Kell ehhez közgyűlési határozat vagy lehet ezt semmisnek tekinteni a jelenlegi járványhelyzetben?

Tudni illik üdülő területen vagyunk és nyáron van medencénk, ahova ez az őrutasítás szintén belépést engedélyez.. Ezért a mi Társasházunk semmilyen plussz térítést nem kap. A Társasház területe egyben van még (nincs kerítés mert korábban egy projekt volt) egy Magánkikötő területével és annak üzemeltetője adja ki ezeket a másik Társasházak apartmanjait, Mert van étterme és ott szolgáltat reggelit és ebédet stb. Tehát panzióztat.

De ez nem jó a Társasháznak. Különösképpen a jelenlegi helyzetben - úgy véljük tárva-nyitva hagyja a Társasházat. Tehát, hogyan lehetne ezt az őrutasítást érvényteleníteni a jelenlegi helyzetben, amikor kijárási korlátozás van?

Közönettell a fáradságos munkájukért,

Viktória

Tiszte Palotai Viktória!

A közös terület a társasház osztatlan közös tulajdona, hozhatnak ilyen határozatot, de hogy fogják betartani?
Például: csomagszállítás, mentők, rendőrök, orvosok.
Nem határozatokat kell hozni, hanem a koronavírussal kapcsolatos védőintézkedéseket kell betartani! Kesztyű, maszk használata, sűrű kézmosás, lakásajtó előtti rész fertőtlenítése, távolságtartás a lépcsőházban, stb. Ha ezt betartják ennek van értelme, egy tiltás, ami nem ellenőrizhető és maguk a tiltást hozok fogják elsőként megsérteni, annak nem sok értelme, és nem ösztönöz a valós védelem fokozására.

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Kaponyi Úr!

A társasházunk szeretné bevezetni, hogy a koronavirus idejere csak a tulajdonosok es azok hozzatartozoi jarhassanak be a Tarsashazba.

Ennek van jogi alapja? Megtehetjuk?

Koszonettel es jo egeszseget kivanva mindenkinek,

P. V.

Tisztelt Kolléga!

Felmondás esetén nem felhívásokat kell kiküldeni (de néhol ez is működik), hanem közgyűlést kell összehívni a felmondás és a közös képviselő választás miatt.
Ha ezen a főrumon megadja a társasház alap adatait biztosan lesz olyan kolléga aki jelentkezik a feladat ellátására és 90 napon belül megoldódik a probléma.
A dupla díjazást pedig a megbízási szerződésbe kell beépíteni és akkor nincs vele gond.

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Kaplonyi György úr!

Köszönöm szépen a válaszát, segítségét.

Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok!

Üdvözlettel.
Veres Ildikó

Tisztelt Kaplonyi Úr!

Több fórumon és találkozón találkozni a "kényszerképviselet" fordulattal és az azzal járó dupla megbízási díjjal.
Kérem ossza meg velünk ennek jogi alapját, illetve, hogy miért kellene a felmondási időn és 90 napon túl is egy társasház ügyeivel foglalkozni.
Kérdésem alapja, hogy idén több megbízási szerződést is felmondtunk, mert pl az érintett társasházakban akkora a közöny a saját ügyeik iránt, hogy nem kívántunk tovább együtt dolgozni a közösséggel. A felmondásra egyetlen tulajdonos sem reagált, az új közös képviselő választására szóló felhívásra sem reagált senki, de még a kényszerképviseletről történő tájékoztatást követően sem indult meg semmilyen kommunikáció annak ellenére, hogy az összes tájékoztatónk sikeresen kézbesítésre került.

Köszönettel,
Sipos Sándor

Tisztelt Veres Ildikó!

A társasházi törvény így fogalmaz:
43. § (1) A közös képviselő vagy az intézőbizottság jogkörében eljárva köteles: a) a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek,

Tehát a közös képviselő feladata segíteni a közgyűlésen a tulajdonosi döntéseket. Ettől függetlenül sok hasonlóan törvénytelen és a érthetetlen javaslat van. Az Ön által említettek törvénytelenek. ha ezt elfogadja a közgyűlés, akkor azt csak bírósági úton támadhatja meg egy tulajdonos, sikerrel.

Kaplonyi György

Tisztelt Kaplonyi György úr!

A mostani helyzet tükrében, tisztában vagyok vele, hogy a kérdéseim szinte abszurdnak tűnnek. Mégis, mint szakértő és potens személyiség válaszát szeretném kérni.

1). Az új k.képv. írásbeli megválasztása után, néhány hangadó egy ún. Etikai kódexbe akarja foglalni, hogy mindazon tul-ok, akik meghatalmazást adnak, v. azért, mert rendszeresen nem akartak/akarnak, v. - távollakás miatt - nem tudtak/tudnak megjelenni kgy-en fosztassék meg minden fajta szavazati jogától.
Jól gondolom, hogy ez törvénytelen, és a
közgyűlés semminemű, ilyen értelmű határozatot nem hozhat?

2). A kgy. hozhat-e olyan határozatot, hogy a tulajdonos közvetlenül nem, csak a SZVB-on keresztül fordulhat a k.képv-höz?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel.
Veres Ildikó

Tisztelt Kollégák!
Dr. Tóth Zoltán ügyvédúr készített egy anyagot (elérhetőségei: telefon: 06 1 413 1094; web: www.ttz.hu;, fax: 06 1 321 6069; 1011 Budapest, Iskola utca 18. 1/3;. email: iroda@ttz.hu), melyet egyben nem tudok felrakni az oldalra, így három hozzászólásban lesz benne a teljes anyag.

Első rész:
A TÁRSASHÁZI KÖZGYŰLÉSEK MEGTARTÁSÁRA jelenleg az alábbi jogi szabályozás vonatkozik:
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) 35. § (1) bekezdése szerint a Közgyűlést
szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés
megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott
időpontig, de legkésőbb május 31-éig meg kell tartani.
Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (2) bekezdése szerint a Kormány a veszélyhelyzetben
rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes
törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb
rendkívüli intézkedéseket hozhat.
A Kormány az Alaptörvény és az Országgyűlésnek a koronavírus elleni védekezésről szóló
2020. évi XII. törvénye alapján hatályosított, alábbi releváns rendelkezéseket alkotta meg:

Tisztelt Kollégák!
Dr. Tóth Zoltán ügyvédúr készített egy anyagot (elérhetőségei: telefon: 06 1 413 1094; web: www.ttz.hu;, fax: 06 1 321 6069; 1011 Budapest, Iskola utca 18. 1/3;. email: iroda@ttz.hu), melyet egyben nem tudok felrakni az oldalra, így három hozzászólásban lesz benne a teljes anyag.

Második rész:
71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet
3. § alapján a lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására az e rendeletben
meghatározott alapos indokkal1 kerülhet sor
8. § (1) bekezdése szerint e rendelet szerinti korlátozó intézkedések betartását a rendőrség
ellenőrzi, a katonai rendészet és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos
állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti bármely szerv bevonásával.
(2) E rendelet szerinti korlátózó intézkedések be nem tartása esetén a rendőr a Rendőrségről
szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) szerinti intézkedéseket és kényszerítő
eszközöket a szükségesség és arányosság követelménye betartásával az Rtv.-ben
meghatározott módon alkalmazhatja.
9. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 1. § (1) bekezdésétől eltérően

telefon: 06 1 413 1094 DR. TÓTH T. ZOLTÁN ÜGYVÉDI IRODA web: www.ttz.hu,
fax: 06 1 321 6069 1011 Budapest, Iskola utca 18. 1/3. email: iroda@ttz.hu
szabálysértést követ el, aki az e rendeletben meghatározott korlátozó intézkedést megszegi.
(2) A Szabstv. 11. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a
pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.
1* A társasházi közgyűlésen való megjelenés nem került a rendeletben felsorolásra.

Tisztelt Kollégák!
Dr. Tóth Zoltán ügyvédúr készített egy anyagot (elérhetőségei: telefon: 06 1 413 1094; web: www.ttz.hu;, fax: 06 1 321 6069; 1011 Budapest, Iskola utca 18. 1/3;. email: iroda@ttz.hu), melyet egyben nem tudok felrakni az oldalra, így három hozzászólásban lesz benne a teljes anyag.

Harmadik rész:
2020. évi XII. törvény a Járványügyi védekezés akadályozása néven új büntetőjogi tényállást
vezetett be.
A fenti rendelkezéseket figyelembe véve, úgy gondolom, hogy jelenleg közgyűlések
megtartása nem lehetséges, sőt, az összehívás vagy az azon való megjelenés akár
szabálysértés vagy adott esetben bűncselekmény is lehet.
Azt javasoljuk, hogy halaszthatatlan esetben éljenek a Tht. 40. § (1) bekezdésében biztosított
ÍRÁSBAN TÖRTÉNŐ HATÁROZATHOZATAL lehetőségével. Ebben az esetben a közgyűlési
napirendre vonatkozóan a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke felhívásához
mellékelt írásbeli határozati javaslatról - ha számvizsgáló bizottság működik, írásbeli
véleményének ismeretében - a tulajdonostársak írásban szavaznak. Az eljárás során
figyelembe kell venni a társasház szervezeti-működési szabályzatának ide vonatkozó
rendelkezéseit is.
Ajánlott az e-mail vagy más arra alkalmas technikai eszközzel való szavazás lehetőségének a
megfontolása ott, ahol - a hivataloknál, bíróságoknál már bevezetett - iratkarantén és
megfelelő fertőzés kockázatát minimális szintre csökkentő óvintézkedések megtétele nem,
vagy csak aránytalan nehézségek és/vagy költségek árán lenne lehetséges.
Budapest, 2020. március 31

Dr. Tóth Zoltán ügyvéd

Tisztelt kollégák!

Megjelent egy anyag a társasházakra vonatkozóan a vírushelyzetre. Az alábbi linken elérhető:
https://www.nnk.gov.hu/index.php/koronavirus-tajekoztato/597-tanacsok-tarsashazak-tarsashaz-kezelok-kozos-kepviselok-reszere-a-covid-19-jarvany-idejere

Az anyag itt nem fér el, így a hírek oldalra rakom fel a részletes anyagot!

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Kollégák!

A munkavégzéshez szükséges a lakhely elhagyási igazolása a munkáltatótól, vállalkozótól.
Segítségként itt adok egy mintát

IGAZOLÁS

LAKHELY ELHAGYÁS

A munkavállaló adatai:
A munkavállaló neve: ………………………………………..
Lakcíme: …………………………………………………..
Személyi igazolvány szám: ……………………………………


Munkáltató adatai:

Munkáltató neve: ……………………………….
Munkáltató székhelye: .......................................
Munkáltató telephelye:…………………………………….
Munkáltató adószáma: …………………………………………
Munkáltató cégjegyzékszáma / vállalkozói igazolvány száma: ………………………………………….
Munkahelyi vezető neve:………………………………………………………………..
Munkahelyi vezető beosztása:………………………………………………


A munkáltató nyilatkozata:

20…… év ………………….. hó ……………… naptól igazolom, hogy a fent nevezett munkavállaló a munkavégzés céljából hagyja el a lakóhelyét.

Indoklás:
……………………………………………munkakörben dolgozik.

…………………………………………..munkaidőben dolgozik.

Kelt:……………………………………………………………………………

……………………………………………………………………….
munkáltató cégszerű aláírása

Tisztelt Kollégák!

Várhatóan emberek halnak meg a vírusfertőzés következtében, ilyen körülmények között még írásos közgyűlés tartásai is felelőtlenség!
Továbbá, szerintem, az éves beszámolót rendes közgyűlésen kell megtartani, majd akkor ha eljön az ideje.
Sokan hívnak telefonon, hogy akkor most mi lesz?
Semmi, végezzük a dolgunkat és ha eljön az ideje megtartjuk a közgyűléseket. A beszámolókat el kell készíteni, elő kell készíteni a közgyűléseket és a napi biztonságos üzemeltetés biztosítása a legfontosabb feladatunk jelenleg!

Kérem, arra koncentráljanak, hogy az épületek takarítva legyenek a liftek, fűtés, meleg víz és szemétszállítás legyen biztosítva, a sürgős javítások el legyenek végezve.

Üdvözlettel!
Kaplonyi György

folyt.

Vigyázzanak magukra, szeretteikre és különösen a veszélyeztetett idősekre! Vigyázzunk egymásra!

Budapest, 2020. március 19.

Üdvözlettel: Zimán Enikő
Közös képviselő

Tisztelt kollégák, tulajdonosok!
A 2003. évi CXXXIII. Törvény (továbbiakban: Tht.) 33. § (1) bekezdés értelmében a közgyűlést a közös képviselő, vagy intéző bizottság hívja össze és a Tht. 35. § (1) bekezdése szerint a közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a Szervezeti Működési Szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31.-ig meg kell tartani.

Magyarország Alaptörvényének 53. cikke alapján a Kormány veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezen felhatalmazás alapján hozta meg a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (III.) szóló 46/2020. (III. 16.) Korm. rendeletet, melynek 4. §-a az alábbiak szerint rendelkezik: 4. § (1) Rendezvény helyszínén a résztvevők számától és a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Gyűlés helyszínén tartózkodás tilos.
(2) Nem minősül rendezvénynek a vallási közösség szertartása, továbbá a polgári házasságkötés és a temetés.

Fenti rendelkezés alapján tehát amíg a veszélyhelyzetet fennáll, addig létszámtól függetlenül tilos zárt és szabadtéri rendezvények tartása, az azon való megjelenés, mely előírás a társasházi közgyűlések tartására is irányadó.
Amennyiben a veszélyhelyzet fennállása okán az éves közgyűlés határidőben történő megtartása akadályba ütközik, ez természetesen törvényességi felügyeleti eljárást nem von maga után.

A korlátozás feloldásáig is lehetősége van a tulajdonosoknak arra, hogy halaszthatatlan esetekben – amennyiben erről a Szervezeti és Működési szabályzat rendelkezik - írásbeli szavazás útján hozzanak döntéseket,

Tisztelt Sipos Sándor!

A társasházi törvény egyértelműen úgy határozza meg, hogy a közös képviselő a közgyűlési határozatokat hajtsa végre. Ami a határozat végrehajtására utaló megfogalmazás az mind jó lehet. Egy közgyűlési határozat több feladatot is magába foglalhat.
A gyakorlat azt mutatja, hogy nemleges határozati javaslatokat nem érdemes kezdeményezni.
Egyszerű példa:
Határozati javaslat: A közgyűlés úgy dönt, hogy a pénzügyi helyzet miatt nem festi ki a lépcsőházat. Ilyenkor mit kezdünk a nem szavazatokkal? Ha a többség a határozati javaslatra nemmel szavaz az mit jelent? Ki kell festeni a lépcsőházat, vagy csak egyszerűen nem értettek egyet a határozattal és valami mást akartak? Tehát törekedni kell a szabatos fogalmazásra és az egyértelmű meghatározással. Ilyenkor mindegy, hogy hogy írjuk, megbízta a közös képviselőt, utasította a közös képviselőt, felhatalmazta a közös képviselőt, stb.
A képviseleti jog miatt és jobban szeretem azt a formulát, hogy a közgyűlés felhatalmazza a közös képviselőt, hogy ....

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Kaplonyi Úr!

Az EMMI tájékoztatója hasznos, de álláspontom szerint semmi köze a közgyűlések meg nem tartásához, elhalasztásához. A bejegyzést egyrészt azért tettem fel, mert szerettem volna ha a fórumozók nem másodkézből, hanem a hivatalos szöveget ismerik meg, másrészt nálunk már alakult ki olyan helyzet, hogy a rendeletre hivatkozással nem tartjuk meg az erre a hétre összehívott közgyűlést, mert álláspontom szerint jogszabálysértő lenne. Önnek igaza van, hogy az ember egészsége a legfontosabb, de például ma délelőtt már próbáltak rábeszélni, hogy "csak a mi közgyűlésünket tartsuk meg, csak hárman leszünk meghatalmazásokkal, kesztyűben, stb.". Azt hiszem azon tulajdonosok esetében, ahol az empátia és a logika nem működik, ott végső indokként a Kormány rendelete is hivatkozható.

Ami a megbízást illeti, Önnek igaza van, hogy "hülyén hangzik", hogy "A megbízó utasítja az ügyvédet, hogy nyerje meg a pert.", de az új Ptk. nem erről szól és álláspontom szerint a társasháznak/közgyűlésnek mint megbízónak van utasítási joga a közös képviselet irányában.
Szó szerint ezt mondja ki a Ptk: "6:273. § (1) A megbízott köteles a megbízó utasításait követni.".
Nyilván a hibás utasításra fel kell hívni a figyelmet, de az eredeti kérdésem nem is ez volt, hanem továbbra is kérem, hogy ha van ilyen jellegű tapasztalata, akkor ossza meg itt meg velünk az alábbi témában (eredeti kérdésem):

Van-e olyan bevált ("a bíróság próbáját is kiállt") határozat szövegezési forma, ami a legtöbb esetben használható. Nyilván vannak ökölszabályok (pl.: több kérdés egy javaslatban tilalma), de találkozott-e olyan formátummal, ami alapján a határozatok szövegezésnek többsége vagy egésze formalizálható. Azért kérdezem, mert az elmúlt években átvett társasházaknál többféle szövegezési és határozat számozási megoldást is láttam.

Köszönettel,
Sipos Sándor

Tisztelt Kollégák!

A fő oldalra feltettünk egy tájékoztatót amit az EMMI-től kaptunk.
Kérek mindenkit, hogy használja a tájékoztatás során!

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Sipos úr!

A közgyűlések leállítása nem kormányhatározat függő, hanem a közös képviselők felelősségtudatának kell olyan szintűnek lennie, hogy védik az ügyfeleiket. A kormányhatározat iránymutató, de nekünk arra kell gondolnunk, hogy a közgyűléseken igen magas az átlag életkor és nem tehetjük ki ügyfeleinket, alkalmazottainkat veszélynek. Egy közgyűlés nem ér annyit,hogy emberek haljanak meg miatta.

A közös képviselő a társasház nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Képviseleti joga van. Korábbi hozzászólására reagálva, jobb az a megfogalmazás, hogy a közgyűlés "felhatalmazza a közös képviselőt" valamire, ez lehet szerződés, munka megrendelés, bírósági képviselet, stb.

Kicsit óvatosan fogalmazzunk azzal, hogy "a közgyűlés utasítja a közös képviselőt", stb, mert a közös képviselőnek megbízási szerződése van és nem vállalkozási szerződése. Sokszor nem rajtunk múlik, hogy a feladat megvalósul vagy nem. Néha a tulajdonosok akadályozzák meg a közgyűlési feladatok végrehajtását.

Egy példa. A megbízó utasítja az ügyvédet, hogy nyerje meg a pert. Hülyén hangzik, nem?

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Kaplonyi Úr/Társasházkezelők!

Tegnap délután jelent meg a Magyar Közlöny 2020.évi 45.számában:

A Kormány 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelete az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (III.).
A 3. § tiltást mond ki a zárt helyen vagy a nem zárt helyen tartott "zenés, táncos rendezvények", és a 4. § külön veszi az egyéb rendezvényeket:
(1) Rendezvény helyszínén a résztvevők számától és a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Gyűlés helyszínén tartózkodás tilos.
(2) Nem minősül rendezvénynek a vallási közösség szertartása, továbbá a polgári házasságkötés és a temetés. (3) Sportrendezvény nézők nélkül, zárt körülmények között tartható meg.

Gondoltam jó ha a forrás alapján (is) tájékozódunk és nem kizárólag sajtótájékoztatók alapján.

Kaplonyi Úr! Kérem ossza meg véleményét az általam 2020-03-02 20:57:55-kor felvetett témában. Előre is köszönöm. Sipos Sándor

Tisztelt Kollégák!

Mi az alábbi tájékoztatást adtuk ki:
TÁJÉKOZTATÁS
ÜGYFÉLFORGALOM SZÜNETELTETÉSÉRŐL!

Tisztelt Ügyfeleink!
A koronavírus miatt kialakult epidémiás helyzet megköveteli, hogy gondosan járjunk el. Ügyfeleink között sok az idős ember és a krónikus beteg, akik igen komoly veszélynek vannak kitéve fertőzés esetén!

Összhangban a kormány intézkedéseivel (iskolabezárás), társaságunk is szünetelteti ügyfélforgalmát és nem tart közgyűlést 2020. március 16-tól (hétfőtől), minimum az iskolabezárások visszavonásáig.

Természetesen a társasházak üzemeltetését továbbra is nagy körültekintéssel folytatjuk és minden szükséges lépést megteszünk a folyamatos üzemeltetés biztosítása érdekében, csak a személyes ügyfélfogadás helyett áttérünk az elektronikus ügyintézésre.

Elérhetőek vagyunk az alábbi csatornákon:
- társsaházó honlapja (ha van),
- közös képviselő e-mail címe,
- közös képviselő telefonszámai,

Kérjük, elsődlegesen használják és figyeljék a "https:\\.......hu" oldalt (társasházi honlap). Regisztrációkor adják meg telefonszámukat, hogy közvetlenül elérhessük Önöket, ha bármilyen ügyintézésre lenne szükség.

A közös költség elmaradás miatti felszólításokat leállítjuk, mivel sok idős ember csekken fizeti a közös költséget és számukra nem ajánlott a lakásuk elhagyása. Természetesen a már folyamatban lévő ügyeket nem állítjuk le, de egyedileg vizsgálunk minden esetet!

Segítő együttműködésüket előre is köszönjük!

Intézkedéseinkkel védjük a társasházakban lakó tulajdonosok egészségét. Legjobb védekezés az óvatosság és az előrelátás!

Tehát nem tartunk közgyűléseket a fertőzésveszély megelőzése érdekében, alább addig, amíg az iskolák zárva lesznek,
Szerintünk fontosabb az emberek egészsége, mint egy közgyűlés megtartása.

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Hozzászólók, Kollégák!

Véleményem szerint a legegyszerűbb megoldás a nagyobb társasházakban a részközgyűlések tartása. Így csökkentve a létszámot, megtarthatóak a közgyűlések. A beszámoló anyagait amúgy is ki kell küldeni minden tulajdonosnak, s annak ismeretében mindenki eldöntheti, hogy ebben a helyzetben részt kíván-e venni a közgyűlésen.
A képviselet joga nem korlátozható, tehát egy meghatalmazott (érvényes meghatalmazással) törvényesen képviselheti azokat, akiktől meghatalmazást kapott.

Üdvözlettel:
Kormány Csaba

Tisztelt Kaplonyi Úr!
Tisztelt Hozzászólók!
A közgyűlések 100 főt elérő létszáma szerintem nem életszerű. 125 lakásos társasháznak is közös képviselője vagyok, egyszer fordult elő, hogy 73 fő jelent meg, még egy anno panelprogrammal kapcsolatban.
Azt tudom elképzelni, hogy a meghívóba bele lehetne írni, hogy mindenki saját felelősségére döntse el, hogy részt vesz, vagy sem, attól is függ, hogy hol tartják a gyűlést, mert lépcsőházban nehézkes egy méter távolságot tartani. A mozikba, ahol 99 jegyet adnak el a vetítésre, szintén eldöntheti mindenki, hogy vált jegyet, vagy sem.
Üdvözlettel:
Tasnádi Ferenc

Tisztet Kaplonyi György Úr!
Tisztelt MTOSzSz tagok!

Véleményem szerint a kormányintézkedés a 100-nál kisebb tulajdonosszámú társasházakat és a 100-nál kisebb tulajdonszámú lakásszövetkezeteket eleve egyáltalán nem érinti.

Nem érinti, nem befolyásolja a társasházkezelők, közös képviselők, Intéző Bizottságok. lakásszövetkezeti elnökök határidőit, tehát a beszámolókat el kell készíteni, s a tulajdonosoknak ki kell küldeni, akár már holnap. A közgyűlés zárt helyen az előzőekben vázolt esetekben a "zárlat" ideje alatt nem tartható meg, azaz nem hívható össze. Ezt a kiküldött anyag írásos részében, hivatkozva a kormányintézkedésre közölni kell a tulajdonosokkal.

Én a meghatalmazással való képviseletet és közgyűlés megtartást jogilag és morálisan is aggályosnak tartom még abban az esetben is, ha a meghatalmazó az egyes, előre ismert határozati javaslatok esetében nyilatkozik arról, hogy a meghatalmazottja miként szavazzon, mert egy ilyen megoldás lényegében írásbeli szavazás, amit a Tht. törvény nem tesz lehetővé. Abból nem lehet kiindulni, hogy úgysem szoktak eljönni még 50-en sem, nem hogy 100-an, mert ez végképp törvénytelen.

A működést - ezt példák sora bizonyítja - nem veszélyezteti, ha a közgyűlések az érintett társasházak és lakásszövetkezetek esetében 2020. május 31. után lesznek megtartva.

Tisztelettel Csarnogurszky István

Tisztelt Igaz Györgyné!

Nem vagyok jogász, nem volt még ilyen vírusveszély.
A társasházi törvény erre a közgyűlésre kötelezően előírja a rendes közgyűlést. Ha most zárlat lesz, ez maximum azt jelentheti, hogy meghosszabbodik a beszámolási időszak a zárlati idővel.
Hallottam már ötleteket, például nagy lakásszámú házaknál maghatalmazással megbíznának egyes tulajdonosokat, hogy képviseljék a tulajdonosat (lépcsőházanként, stb.), mintha küldött gyűlés lenne. Másik variáció, hogy kiküldik a beszámoló közgyűlés anyagát, a beszámolóval, meghívóval és ha véget ér a zárlat akkor tartják meg a közgyűlést.
Szerintem most kell belehúzni, mert ha jól tippelem, nálunk a járvány később fog beindulni, akár már csak május után, így a közgyűléseket le lehet zárni. Most még nem igazán indokolt a teljes zárlat. Ott ahol a társasházon belül meg tudják tartani a közgyűlést ott simán le lehet bonyolítani a beszámoló közgyűlést.

Várom a véleményeket!

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Kaplonyi György Úr!
Egy társasházi közös képviselettel és társasházkezeléssel üzletszerűen foglalkozó egyéni vállalkozó a kormány által kihirdetett vészhelyzetre tekintettel a közösségi médiában arról tájékoztatta az általa képviselt társasházak tulajdonosait, hogy a 2019 évi beszámoló közgyűléseket - számítva arra, hogy a kormány 2020.03.24-én meghosszabbítja a vészhelyzetet - "csak írásban fogja megtartani online ésképviselői postaládán keresztüli szavazás formájában." Közli továbbá, hogy nyáron, vagy tervezhető ifőben ha szükséges, a személyes konzultációt megtartja.
Szíves állásfoglalását kérem arra vonatkozóan, hogy megteheti-e ezt a közös képviselő? A kormány csak a 100 főnél nagyobb beltéri rendezvényeket tiltotta be. Nem sérti-e ez a gyakorlat a törvényességet és a jogbiztonságot?
Tisztelettel: Igaz Györgyné

Tisztelt Elnök Úr!

A gyöngyösi lakásunk februártól fizetendő közös költségével nem értettünk egyet ( 56 lakást érint, sok idős ember él itt, és bizony vannak lakók, akik kilakoltatás előtt állnaK), ezért felkerestem a Közös képviseletet..

Hivatkoztam a közgyülési jegyzőkönyvekre és elmondtam, hogy mindenkinek 1.500.-Ft-al kevesebb közös költséget kell fizetnie, mert a lépcsőházi festésre fizetett havi 500.-Ft fizetési kötelezettségünk decemberben - 7 hónap után - lejárt, és a havi 1.000.-Ft lépcsőházi ablakok cseréjére fizetett összeg pedig idén januárban - 56 hónap után - lejárt.
Közgyülési jegyzőkönyvek bizonyiják a tényeket a lejárati időkről..
Kaptam új igazolást, mely szerint kevesebb közös költséget kell fizetnünk.

Majd 2 hét múlva - február 26-án - Közgyűlést hívott össze a Közös képviselő, ahol 9-en megjelentünk az 56 lakásból, és megszavaztatta a többséggel, hogy folytatólagosan fizessük májusig tovább a havi 1.500.-Ft-al több közös költséget. Miért? Mert sokba kerülne az újbóli csekkek előállítása.
Egyedül csak én szavaztam ,NEM-el (Láttam a hiveit felkészitette).
Azt a Közgyülésen a képviselő elismerte, hogy hibázott, de addig csürte-csavarta a szót,( hivatkozott egyéb későbbi munkálatokra), hogy folytatolagosan fizessük tovább az 1.500.-Ft-ot: "Hiszen mindez 1 lakó miatt történik". Ledöbbentünk a Párommal. Miért baj , ha az 56 lakásból 1 észre vesz olyan hiányosságot, aminek nem szabadna előfordulnia?
Szerintünk a lejárt fizetési kötelezettségünket nem lehet folytatólagosan átvinni egy majdani kiadásra/sokra.

Tegnap felhívtam a Képviselőt, mert az általa elkészített Jegyzőkönyvben már egyhangú szavazást írt, amit a hitelesítők (az egyik elolvasás nélkül) is aláírtak.. Kérdezte a Képviselő, hogy akkor javitsa és beleírja a NEM szavazatom? A válaszom: Igen, javitsa a jegyzőkönyvet.

Tisztelt Elnök Úr! Szeretném, ha elmondaná a véleményét.
Köszönöm szépen!
Üdvözlöm:
Korbács Greskó Joli

Tisztelt Fehér úr!

Szerintem alapvetően téves úton jár. Amint megválasztják a közös képviselőt, Ő képviseli társasházat, ezt a jogát senki nem vonhatja el még a tulajdonosok sem. Ha ennyire ragaszkodni akar a pontos jogi normákhoz, akkor a saját megbízási szerződését a közös képviselő írja alá!
Nem tudom mi a célja a törvények következet félreértésével, túlmagyarázásával. Ha nem tetszik a közös képviselő kezdeményezze a leváltását, ha ehhez a tulajdonosok nem járulnak hozzá, lehet hogy Ön lát valamit rosszul.
Azt tapasztaltam, ha valaki a törvényességre hivatkozva túlmagyarázza a törvényi helyzetet annak valami más oka van, amit nem akar közvetlenül megfogalmazni.

Üdvözlettel!

kaplonyi György

Tisztelt Kaplonyi György!
Bonyolult jogi helyzetbe ütköztem, szívesen veszek bárki részéről tanácsot.
Kettős állampolgár 1/1 tulajdonosa egy társasházi lakásnak, viszont nincs bejelentkezve, nem is rendelkezik lakcím kártyával. Külföldre távozott és állítólag elhunyt. A fia rendelkezik lakcím kártyával ebbe a lakásba, de nem tulajdonos,
közös alap tartozása van bőven és kiadta valamilyen lényeknek a lakást, akik malacot tartanak az erkélyen és félelemben tartják a többi lakót. Sorban pattanok le a jegyzőről, rendőrségről, közjegyzőről, nem tudom mit lehetne tenni az ilyenek eltávolítására, ill. a tartozás behajtására.
Tisztelettel:
Tasnádi Ferenc
közös képviselő

Tisztelt Elnök Úr!
A társasházakról szóló törvény alábbiak szerint szabályoz.
28. § (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz:
d) a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról;
e) a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásáról, valamint a közös képviselő vagy az intézőbizottság részére a jóváhagyás megadásáról;
Szerintem nem véletlenül szabályoz külön pontban a törvényalkotó, külön határozatban szükséges dönteni a közös képviselő megbízási díjáról.
A költségvetésben az éves közös képviselői díj szerepel (az albetétenkénti havi összeg szorozva 12-vel, esetleg még az előző évről áthúzódó összeg is módosíthatja), míg a megbízási szerződésben az albetétenként havi díj van meghatározva.
A megbízásnál a közgyűlésnek ki kell jelölni azokat a tulajdonostársakat, akik a határozat alapján aláírják a megbízási szerződést.
A Ptk. szerint a szerződés módosításának leggyakoribb és legáltalánosabb esete a szerződés közös megegyezéssel való módosítása. Ahogy a szerződés megkötéséhez a felek egybehangzó akarata szükséges, úgy a szerződés is módosítható a felek egybehangzó megállapodásával. A szerződő felek lényegében a szerződés bármely tartalmi elemét megváltoztathatják közös megegyezéssel.
A szerződésmódosítást olyan alakban kell megtenni, amelyben a felek a szerződést kötötték. Ha a felek megegyezése vagy jogszabály úgy rendelkezik, hogy a szerződés csak meghatározott formában (általában: írásban) érvényes, akkor a szerződésmódosítás lényeges elemei is csak e formában érvényesek.
A fentiek alapján szerintem a megbízási díj módosításáról a közgyűlésnek külön határozatban kell döntést hozni, és ez alapján a szerződés módisítását a kijelölt tulajdonostársaknak aláírnia.
Várom szíves véleményét.
Tisztelettel:
Fehér János

Tisztelt Kollégák!

Ha a koronavírus miatt betiltják a gyülekezést, akkor nem lehet közgyűlést tartani, ha csak az iskolákat zárják be az még nem akadálya a közgyűlésnek.
A gyülekezés betiltása miatti időkiesés szerintem eltolja beszámolási határidőt, vagy valamilyen intézkedés lesz rá, vagy nem.

Majd kiderül, de most meg kell tartania közgyűléseket, nem érdemes várni, hogy mi lesz.

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Csernogorszky István!

Sajnálom téved, mindenki annyi meghatalmazással vehet részt a közgyűlésen, ahányat megkapott. Jogszerűen ezt nem lehet korlátozni, sajnos.
Természetesen mindenki leírhatja a véleményét, a vélemény szabad én is tévedhetek, sajnos előfordul az is.
De a törvények azok azért vannak, hogy következetesen betartsuk még ha nem is igazán örülünk neki.

Amikor a társasházi törvény változtatásairól tárgyaltunk a Kormánnyal, próbáltuk egy-két korlátozást beépíteni (ügyvéd, jogtanácsos ellenjegyzése keljen a meghatalmazásokra, mert szabálytalanok a meghatalmazások, stb) mind elutasították az alaptörvényre és a PTK-ra hivatkozva.

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Fehér János!

Ha a közös képviselő díjazása a költségvetési sorban, közös költségben szerepel és a költségvetést elfogadták, akkor a közös képviselő díját is elfogadták. Ha Ön nem ért egyet a közös képviselő díjazással vagy akármilyen más költségvetési tétellel (takarító, liftügyelet, stb), akkor ezt a költségvetés megbeszélése során kell jeleznie. A közös képviselő díjazása nem külön napirendi pont,hanem a költségvetés része.

Nem gondolja jól, hogy külön határozatban kell a közös képviselő díját megszavazni.

Üdvözlettel!

kaplonyi György

Tisztel Kaplonyi Úr!
Igen nagy dilemmába kerültünk az évi rendes közgyűlések megtartását illetően, az un. koronavírus tekintetében.
Természetesen készülünk - a törvényes kötelezettségünknek eleget téve /mint rendesen/ - minden társasházunkon a maradéktalan tájékoztatására, a beszámolók megtartására.
Azonban mi történik, ha a „gyülekezést” vagy az iskolák csoportos látogatását (ahol a közgyűléseket tartjuk) korlátozzák a közeljövőben?! Mit tehetünk a törvény maradéktalan betartására; mit tehetek, ha nem szeretném veszélyeztetni ügyfeleink, kollégáim, sem családjaink egészségét?!
Ön szerint hová fordulhatunk állásfoglalásért, ha ez az eddig elképzelhetetlen helyzet bekövetkezne?!
Köszönöm megtisztelő válaszát!
Üdvözlettel: Megyeri Leontina Ildikó

Tisztelt Kaplonyi Úr! Tisztelt MTOSzSz tagok!
Amennyiben ez egy vitafórum, akkor a véleményemet szeretném elmondani. Az SzMSz-ben lehet szabályozni azt, hogy ki és hány eseti meghatalmazással jelenhet meg a közgyűlésen. Mi több ez szükséges is, mivel a társasházak esetében, melyek nem tartoznak az új Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó fejezete alá, nincs tiltva, hogy a tisztségviselők meghatalmazással jelenjenek meg a közgyűlésen, így szerezve támogatást elképzeléseiknek a közgyűléssel. A főszabály az, hogy egy természetes személy csak egy eseti meghatalmazással vehet részt a közgyűlésen, s a tisztségviselők (IB tagjai, társasházkezelő, közös képviselő, Számvizsgáló Bizottság elnöke és tagjai), valamint a társasházzal üzleti (anyagilag direkt módon érintett) kapcsolatban álló személyek egyáltalán ne lehessenek eseti meghatalmazottak. Ezt a korlátozást ki kell terjeszteni az általános meghatalmazásokra is azzal a különbséggel, hogy ott lakásra vonatkozik, tehát 2 tulajdonostárs gyermek meghatalmazhatja a tulajdonostárs szülőt, testvért.

Tisztelettel Csarnogurszky István Kálmán

Tisztelt Elnök Úr!

A korábbi válasza szerint:
„A társasház közös képviselőjének megbízási díját a közgyűlés határozza meg, ez általában a megbízási szerződésekben szerepel, így e miatt a szerződést nem kell minden évben módosítani, elég a közgyűlési határozat.
Ezt az összeget az éves költségvetés, közös költség elfogadásakor szokták meghatározni.”

Ez számomra azt jelenti, hogy a közgyűlés dönt (önálló határozatban), hogy XY társasházkezelőt ettől és ettől az időponttól X forint megbízási díj illeti meg, ennek összegét jogosult számlázni.
A gyakorlatban azt tapasztaltam, hogy csak a költségvetés soraiban szerepel az emelt közös képviselői díj, és nincs róla tájékoztatás sem.
Jól gondolom, hogy külön határozatban kell a közös képviselői díj emeléséről dönteni?

Köszönettel várom válaszát.

Fehér János

Tisztelt Olasz Judit!

A PTK szerint nem lehet korlátozni a képviseleti jogot.
Már támadtuk minden lehetséges fórumon, de lepattantunk, mivel ez alapjog. A tulajdonosok felelőssége nagy, hogy kinek adnak meghatalmazást. Talán egy levél minden tulajdonosinak, hogy akit megbíztak a nevükben így szavazott, ezzel ... ezt és ezt tette a közgyűlésen és működésképtelenné teszik a társasházat, talán ez segíthet.
A levél után meg kell keresni a meghatalmazó tulajdonosokat, hogy vonják vissza a meghatalmazásukat. Nekünk egyszer sikerült így rendezni a dolgokat, nem gyors, de egyszer már működött.

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Kaplonyi György Úr!
Társasházunkban, amit eddig társaságunk kezelt,sőt ügyvivőként még kezel is - a számvizsgáló bizottság egyik tagja, vagy az egyik tulajdonostárs (mikor melyik ér rá) rendszeresen a két lépcsőházas épület egyik lépcsőházának lakóitól begyűjtve a meghatalmazásokat - leszavazza a közgyűlések napirendi pontjai, ellehetetlenítve a közgyűlés megtartását. Többek között e miatt is mondtunk le a közös képviseletről, mert nincs együttműködés a számvizsgáló bizottság és a közös képviselet között.
Kérdésem az lenne, hogy az SZMSZ-ben lehet-e szabályozni az egy résztvevőnek adható meghatalmazások számát?
Megköszönve mielőbbi válaszát: Olasz Judit

Tisztelt Kollégák!

Az alapítvány anyagi beadásra kerültek a bíróságra, amint bejegyzik, jelezzük és kezdjük (folytatjuk) a munkát!

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Fehér János!

A társasház közös képviselőjének megbízási díját a közgyűlés határozza meg, ez általában a megbízási szerződésekben szerepel, így e miatt a szerződést nem kell minden évben módosítani., elég a közgyűlési határozat.
Ezt az összeget az éves költségvetés, közös költség elfogadásakor szokták meghatározni.
Egy fura jogi helyzet, hogy a közös képviselő megbízási szerződését nem a tulajdonosok írják alá, hanem a közös képviselő. Ezt az ellentmondásos helyzetet (a megbízó és a megbízott is a közös képviselő) azzal szoktuk megoldani, hogy a megbízást mindig a közgyűlés fogadja el, így a közgyűlési határozat alapján készül a megbízási szerződés, és mivel a közgyűléshez tartozó anyag, így a közgyűlés hitelesítői írják alá, hoyg a közgyűlés valóban elfogadta a megbízási szerződést. Kicsit körülményes de így történik a megbízás.. Kicsit körülményes de így pontos.

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Igaz Györgyné!

Egyéni vállalkozó is laklámázhat munkavállalót a feladatok elvégzésére, ezt nem kell a megbízási szerződésben rögzítenie. A munkavállaló megfelelő szabályok betartása mellett képviseli az egyéni vállalkozót.

Ha nem alkalmazott, hanem alvállalkozó, akkor annak igénybevételét, vagy mint lehetőséget rögzíteni kell a közös képviselő megbízási szerződésében.

Mindkét esetben a megbízott teljes mértékben felel a munkavállalóért és az alvállalkozóért, úgy mintha Ő végezte volna el a munkát. Tehát övé az anyagi felelősség, azt nem tudja kikerülni.

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Kaplonyi György Úr!
Kérdésem az, hogy az Alapítvány megalakult.
Ha igen mi a számlaszáma, hogy rendezni tudjam a tagdíjamat.
Várom megtisztelő válaszát. Mórocz Lajosné

Tisztelt Elnök Úr!

Kérdésem, jól gondolom-e hogy a társasházkezelő megbízási díjának módosításáról a közgyűlésnek határozattal kell rendelkeznie, és meg kell jelölni azt a tulajdonostársat, aki a a megbízási szerződésmódosítást aláírja.

Köszönettel várom válaszát.

Fehér János

Tisztelt Kaplonyi György Úr!
Társasházunk szakképesítéssel rendelkező egyéni vállalkozóval kötött megbízási szerződést a közös képviselői és társasházkezelői feladatok ellátására. Egy idő után azt vették észre a tulajdonosok, hogy a megbízási szerződésben meghatározott feladatok jelentős részét egy barátjaként megnevezett személy látja el. Ő végzi a könyvelést is. Mivel az egyéni vállalkozónak nincs irodája, csak telefonon érhető el, sok esetben ott is csak a barátja érhető el. Legutóbb már az éves beszámoló közgyűlésre is őt küldte maga helyett, mely a tulajdonosok rosszallását váltotta ki, hiszen ezzel a személlyel a társasház nincs szerződéses jogviszonyban, és álláspontjuk szerint jogosultsága sincs - mint harmadik személynek - a tulajdonosok adataiba, a társasház irataiba betekinteni.
Szíves álláspontját szeretném kérni arra vonatkozóan, hogy nem sérti e ez a társasházkezelő egyéni vállalkozó által alkalmazott gyakorlat a törvényi előírásokat, az adatkezelési szabályokat? Jogszerű e az ily módon folytatott társasházkezelés? Az egyéni vállalkozó a megbízási szerződés létrejötte előtt nem tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy személyesen nem ő fogja ellátni a megbízási szerződésben vállalt feladatokat.
Ha a társasházkezelés során kárt okoz a közös képviselő a háznak, kit terhel a kártérítési felelősség?
Szíves válaszát várva, üdvözlettel: Igaz Györgyné

Tisztelt Korbacs Gresko Joli!

A társasházak felügyeleti szerve a városi jegyző, hozzá tud fordulni a társasház szabálytalan üzemeltetése miatt.

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Elnök Úr! Korábban irtam, hogy a Társasházunkban (Gyöngyösön) a tisztségviselők, SZVB tagok közös költségét 5-6 eFt-al csökkenti havonta a Közös képviselő közgyülési határozat és szerződéskötés nélkül..Kérdeztem, hogy rendben van ez igy? Mert ez törvénytelen. Sajnos én ezt észrevettem ( számviteles, könyvelői múltammal) Azt látom, hogy igy biztosítja a nélkülözhetetlenségét. Az 56 lakásos Társasházból általában kevesen jönnek el a közgyülésre, most februárban is csak 9-en voltunk. Ha szólnék, akkor ellenem forditaná a szomszédokat. Mit tegyek? Igy csak nyelni tudok egy nagyot. Tisztességes társasházi képviselő mások kárára ilyet nem tehetne meg...
Köszönöm a válaszát,
Üdvözlettel .Korbácsné Greskó Joli

Tisztelt Lakatos Éva!

Közgyűlésen új napirendi pontot nem lehet felvenni. Csak akkor lehetséges ez, ha minden tulajdonos jelen van a közgyűlésen és elfogadja az új napirendi pontot.
Annak érdekében, hogy ez a napirendi pont törölhető legyen bíróságon kell megtámadni a közgyűlési határozatot, vagy egy újabb közgyűlésen kell dönteni újra az ügyben.

Azért azt is meg kell vizsgálni, hogy ha volt olyan napirendi pont hogy karbantartási, felújítási munkák egyeztetése és a költségvetés megvitatása, akkor lehet, hogy ez nem is új napirendi pont,hanem a kiírt napirendi ponton belüli döntés. Ezt azért körbe kell járni, mert így is kicsit erőltetettnek tűnik.

Ha nem hoznak egy újabb "rendezett" határozatot vagy nem támadják meg ezt a döntést, akkor ebből a problémából egy nagy gumicsont lesz, amit évek nyaggathatnak eredmény nélkül.

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Korbacs Greskó Judit!

Szerintem a kérdése hangvételéből is érződik, hogy jól sejti, ez törvénytelen. Az SZVB díjazásáról közgyűlésnek kell dönteni, az érvényes adózási szabályok betartása mellett. Hogy fog "őrködni" a társasház törvényes működése felett, ha már maga is szabályt sért.

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Szeretnek tanacsot kerni. A TARSASHAZUNK Szamvizsgalo Bizottsag Vtagjainak a kozos koltseget csokkentheti e a kozos kepviselo a tevekenysegukert ugy , hogy nincs kozgyulesi szavazat es szerzodest sem kot veluk. Igy az SzVB tagoknak adokotelezettseguk nincs., havi 5-6 eFt-al kevesebb kozos koltseget fizetnek. Rendben van ez igy? Varom a segitsegeteket! Koszonom szepen! Korbacs Gresko Joli

Tisztelt Koplonyi György!
Az éves elszámoló közgyűlésen egy lakó felvette, az egyik tulajdonos, hogy a kaputelefont modernizálni kellene, és ezért árajánlatát felmutatva a közös képviselő , napirendi pontba vette ezt a témát. Ez nem egy előre tervezett költség volt, ezért a közös képviselő célbefizetéssel kívánja megvalósítani a kaputelefonok cseréjét. A 16 tulajdonosból 5 en voltak jelen melyből 3 mellette, 2 ellene szavazott, és így elfogadottnak tekintik a célbefizetést. Kérdésem az lenne, hogy mikor és milyen esetekben indokolt a célbefizetés, mert véleményem szerint ez jogtalan jelenen állapotban.. A társasház számláján van annyi pénz, amiből a közüzemeket, illetve nem várt hirtelen kiadást fedezzen a társasház. Megjegyzem a kaputelefonok jelenleg is működnek, csak modernebb, elegánsabb eszközt kíván egy újonnan érkezett tulajdonos..
Előre is köszönöm válaszát
Üdvözlettel
Lakatos Éva számvizsgáló az adott társasházban

Tisztelt Kaplonyi Úr!

Az alábbi két témában kérem véleményét, tapasztalatát.
1. Az elmúlt hónapokban több, rosszul, de már működő társasházat vettünk át. A rendbetételük megindult, de az FMH-t követő végrehajtási eljárásban több személyes adat kell mint az azt megelőző szakaszban. Szeretném megtudni, hogy mi a menete, illetve jogaszályi háttere a BM Adatnyilvántartóból (KEK KH vagy akármi is most a neve) a társasházi követelés érvényesítése érdekében történő személyes adatok lekérésének.
2. Van-e olyan bevált ("a bíróság próbáját is kiállt") határozat szövegezési forma, ami a legtöbb esetben használható. Nyilván vannak ökölszabályok (pl.: több kérdés egy javaslatban tilalma), de találkozott-e olyan formátummal, ami alapján a határozatok szövegezésnek többsége vagy egésze formalizálható. Azért kérdezem, mert az elmúlt években átvett társasházaknál többféle szövegezési és határozat számozási megoldást is láttam.

Például egy téma két eddig látott változatban:
"1/2020 (III.2.) határozat: A XY Társasház közgyűlése utasítja a közös képviseletet, hogy 2020. április 1-ig XX Forint értékben rendelje meg a ... munkálatokat a következő műszaki tartalommal...."
"1/2020.03.02 határozat: A közgyűlés felkéri a közös képviseletet ellátó XYZ céget, hogy 2020. április 1-ig XX Forint értékben rendelje meg ... munkálatokat."

Nyilván nincs gond, amíg valaki meg nem támad egy határozatot, de azt követően már minden egyes hitelesített, jegyzőkönyvezett szónak még nagyobb súlya van.

Köszönettel, Sipos Sándor

Tisztelt Juhász József Úr!
A tárgybeli ügyben érkezett megkeresésével kapcsolatban az Innovációs és Technológiai
Minisztérium energetikai szakterülete részéről a következőkről tájékoztatom.
A központi fűtés tekintetében az egyedi mérésre vonatkozó irányelvi rendelkezéseket a
központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló 189/1998. (XI. 23.) Korm. rendelet 4/A.
§-a tartalmazza, amely 2015.06.07-től hatályos.
„4/A. § Az üzembentartó köteles - ha az költséghatékony és műszakilag kivitelezhető - a
fűtés, valamint a meleg víz elszámolására épületrészenként hiteles fogyasztásmérő berendezés
vagy költségmegosztó felszereléséről gondoskodni.”
Tehát a rendelkezés szerint a társasháznak/lakásszövetkezetnek gondoskodni kell a mérés
kiépítéséről vagy költségmegosztó eszközök felszereléséről, amennyiben az költséghatékony
és műszakilag kivitelezhető. (Ezen feladok elvégzését továbbá a mérés vagy költségmegosztás
kiépítését erre szakosodott szabadpiaci vállalkozásoktól lehet megrendelni.)
Innovációs és Technológiai Minisztérium
Energiagazdálkodási, Atomenergia és Bányászati Főosztály

Tisztelt Somhegyi István!

Attól, hogy azt állítják, hogy a jó Isten szerint ez elfogadott SZMSZ, attól még ez nincs elfogadva, nem lehet hatályba léptetni, mert nem Isteni adomány az SZMSZ, hanem egy törvény által meghatározott rendben elfogadott működési leírás..

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Kaplonyi Úr
Elnézését kérem de egy korábban (2020.02.24-.) feltett kérdésre (lásd alább) szeretnék visszatérni.
Kérdés: „„Társasházunk írásbeli szavazást tartott 2019 decemberben az SZMSZ módosításáról.
Szavazás eredménye.
összes tulajdoni hányad : 20,000
írásbeli szavazatot leadott 12,457 össz th 62 %
egyirányú igen szavazat 8,914 össz th 45%
nem szavazat 2,046 össz th 10 %
tartózkodás: 1,495 össz th 7%
Kérdés: Ezzel az írásbeli szavazási eredménnyel jogszerűen hatályba léphet-e az új SZMSZ vagy új szavazást kell elrendelni, figyelembe véve , hogy a Társasházi Törvény 42 paragrafusa által biztosított - 60 napos - megtámadhatósági időszak alatt senki nem tett bejelentést””

Szerintem, a kérdésre egyértelmű választ kaptunk Önöktől::
Válasz: „”- Ebben az eseti egyedben pedig az alap a 100%, és az igeneknek el kellet volna érni az 50%+1-t, azaz a 10.001 szavazatot. Az SZMSZ-t nem fogadták el.-„”
AZONBAN egy lakótárs a kerületi önkormányzat jogi osztályhoz fordult, ahol azt a szóbeli tájékoztatást kapta hogy a leírt szavazati arány mellett is hatályba lépett az SZMSZ mert::
1, 60 napon belül nem támadta meg senki a határozatot
2, nem lehet a társasházat jogbizonytalanságban tartani.
Kérdés: helyes-e a jogi osztály álláspontja, hogy érvénybe lépett az SZMSZ

Válaszát előre is köszönöm
Somhegyi István

Tisztelt kérdező! ( 2020-02-24 13:20:57)
Én Kaputelefon szerelő vagyok. A nevek ki írásával nincs semmiféle adatvédelem " ebben igaza van Kaplonyi úrnak hiszen csak abból ki indulva, hogy például a Váradi János név legalább 15 ember viseli az én tudomásom szerint, és még hányan akikről nem tudok. Azzal hogy ki írunk egy nevet a kaputelefon név táblára azzal csak egy irányt adunk az ügyfélnek, arra nézve hogy egy olyan nevű ember ott lakik azon a hívó számon, de közel se biztos az hogy az a nevű ember valóban az akit keres az ügyfél. Tehát ezért sem adatvédelem megsértéséről beszélhetünk hiszen kinek az adatáról beszélünk? senkiéről se.
Váradi János

Köszönöm Választ!

Tisztelt Léber György!

A tulajdonos nevének kiírása egy tájékoztató anyagban nem vet fel adatvédelmi kérdést problémát. A tulajdonos mindazon adatait,melyet a társasházi törvény előírásai szerint tartanak nyilván nem okoz adatvédelmi incidenst. Ez csak a dolgok eltúlzása.
inkább arra kell ügyelni, hogy a kaputelefon kódot úgy adjuk meg, hogy azt ne lássa a többi tulajdonos, de ha ez már így ment ki az sem végzetes hiba.
Sajnos sokan túllendülnek, amikor lóra ülnek. Ezért is érdemes elkészíteni az adatkezelési tájékoztatót, szabályzatot a társasházra, hogy ilyen esetekben rendezett legyen a kérdés.
Ha egy tulajdonos nem akarja a nevét kiírni a kaputelefonra, akkor lakásszámot lehet kiírni, de ez sem jellemző, csak az albérlős lakások esetében szokták kérni.
A közös képviselő a földhivatal által nyilvántartott adatokat kezelheti, mely nyilvános. Ez pedig a nevet is tartalmazza.

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Kaplonyi György!
Néhány hónappal ezelőtt áttvett társasházban a kaputelefon javítására került sor és a lakások száma és a kód mellé kiírásra került a tulajdonosok neve is, természetesen ez korábban is így volt!
A javítás után néhány nappal egyik tulajdonos jelezte , hogy személyiségi jogait sértettem a neve kiírásával. Természetesen mindenféle hatósággal fenyegetőzve. Mivel nem találtam erre vonatkozó hivatkozás , fordultam Önhöz, vagy akár a többi fórumozó kollégához. Van e valami szabályozás a kérdést illetőleg. Segítséget köszönöm!
Üdvözlettel Léber György!

Tisztelt Somhegyi István!

Az SZMSZ-t az összes tulajdonos legalább 50%+1 tulajdoni hányaddal kell elfogadni. Ha ezt nem érik el az igen szavazatok, akkor a közgyűlés a napirendi pontot (SZMSZ) nem fogadta el.

Sokfajta szavazási szabály van, de a társasházi törvény egyértelműen fogalmaz, ne akarjunk más szabályok szerint dönteni. A tartózkodás is beletartozik a szavazatok közé, ami nem támogatja egyik döntést sem, de a szavazók számát, és az arány számítás alapját megemeli.

Ebben az eseti egyedben pedig az alap a 100%, és az igeneknek el kellet volna érni az 50%+1-t, azaz a 10.001 szavazatot. Az SZMSZ-t nem fogadták el.

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Besenyi-Molnár Mónika!

Szerintem a tulajdonosoknak teljes körű betekintési joguk van, ezt megakadályozni nem szabad.
Az, hogy egyes tulajdonosok okosak az természetes, okosabbak még a szakembereknél is.
Ha már a változásoknál tartunk, akkor az elmúlt 10 évben a tulajdonosok, lakók egyre agresszívebbek lettek, követelődzőbbek, a kérem és a legyen szíves kifejezéseket nem ismerik és nem is igazán érték.

Sajnos a társadalomban egy ilyen változás figyelhető meg. Én évente 75-100 közgyűlésen veszek részt és látom ezeket a változásokat.

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Badár Lászlóné!

Alapvetően igaza van. Sokszor olyan kérdések jönnek amik nagyon alapvető dolgokra kérdeznek rá.
Kérem, hogy ne felejtse, hogy ezen a fórumon olyan közös képviselők is megjelennek, akik csak a saját házukat kezelik, vagy csak 1-2 társasházat, továbbá lakók is kérdeznek.

A társasház kezelés olyan komoly változásokon ment át az elmúlt 15 évben, hogy az ritka a szakmák között. Gyakorlatilag a szemünk láttára fejlődik ki a profi társasházkezelés. Még most alakulnak ki sztenderdek, eljárásmódok, stb. A régi gyakorlatot követők lassan rádöbbennek, hogy elmúlt az az idő amikor követték a közös költség befizetéseket, kifizették a számlát és nem volt több dolguk. Ez az idő elmúlt, de a közös képviselők (főleg a kis házakban) még mindig így működnek.

Azért örülök a hozzászólásának. Remélem felráz egy-két embert.

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Közös képviselők!
Isten bizony elképedek, azon a bátorságon, hogy hogyan mertek néhányan betölteni ilyen fontos, felelősségteljes, nagy ismeretet és gyakorlatot igénylő feladatkört?! A kérdésekből ítélve, alapvető törvényi előírásokkal sem vagytok tisztában!, Ez aztán a bátorság! Ezért van ott a szakma, ahol van! Az OKJ képzésen vizsgázni kell minden más mellett a
a törvényből is, így fel sem merülhetne itt olyan kérdés, amelyre a Kaplonyi urtól vártok választ! A számvizsgáló bizottság tevékenysége ugyanez!
Ezzel a hozzászólásommal biztos sokatokban elégedetlenséget robbantok ki, ám legyen! Elsősorban komoly szakmai kérdésekben keressük itt a tanácsot és a választ, nem pedig alapvető szakmai ismeret hiányokból adódó kérdésekben!
Üdvözlettel: Kata

Tisztelt Kaplonyi Úr,
Társasházunk írásbeli szavazást tartott 2019 decemberben az SZMSZ módosításáról. Szavazás eredménye.
összes tulajdoni hányad : 20,000
írásbeli szavazatot leadott 12,457 össz th 62 %
egyirányú igen szavazat 8,914 össz th 45%
nem szavazat 2,046 össz th 10 %
tartózkodás: 1,495 össz th 7%
Kérdés: Ezzel az írásbeli szavazási eredménnyel jogszerűen hatályba léphet-e az új SZMSZ vagy új szavazást kell elrendelni, figyelembe véve , hogy a Társasházi Törvény 42 paragrafusa által biztosított - 60 napos - megtámadhatósági időszak alatt senki nem tett bejelentést
Válaszát előre is köszönöm
Somhegyi István

Tisztelt Kaplonyi Úr!

Egy társasház két tulajdonosa (az egyik volt SZB elnök, a másik még régebbről volt közös képviselő) szeretné a 2019. év könyvelését, banki és pénztárbizonylatait, pénztárjelentéseit, számláit tételesen leellenőrizni. A jelenlegi SZB tagok mindent tételesen leellenőriztek és rendben találtak. A két tulajdonos arra hivatkozik, hogy nekik ehhez törvényi joguk van, valamint, hogy az SZB tagok nem értenek hozzá. Az igaz, hogy az SZB egyik tagjának sincs mérlegképes könyvelői végzettsége (van köztük pénzügyi szakember), de nekem - a közös képviselőnek - igen, regisztrált, vállalkozói szakon.
Kérdésem: törvényesen jár-e el a két tulajdonos? Válaszát - esetleg törvényi hivatkozással - előre is köszönöm.

Üdvözlettel:
Besenyi-Molnár Mónika

Tisztelt Szabó Gábor!

A közös képviselő, társasházkezelő díja a két fél megállapodásának függvénye. A feladatok mennyisége nem ugyanaz minden háznál, mivel van ahol lift van, ház központi fűtés, stb, Így a díjtételek nem egységes.

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Bruner Erzsébet!

Nem a közös képviselő határozza meg a közgyűlés megtámadásának határidejét, hanem a társasházi törvény, 60 napban. A 60 nap nem jogvesztő hatályú, ha valaki nem vett részt a közgyűlésen akkor a 60 nap a határozat tudomására jutásától számít, de ezt igazolni kell.

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Kaplonyi Úr!

Egy rövid kérdésem lenne:
A közös képviselő díjazását tekintve van-e valamilyen konkrét útmutató, rendelkezés, bármi, ami meghatároz valamit a juttatás mértékére, illetve a kifizetés módjára vonatkozóan? (PL. A közös képviselet díja - ugyanúgy, mint a közös költség -, tárgyhavi kifizetésű?....)

Köszönettel:
Szabó Gábor

Tiszteletem!

A közös képviselő a közgyűlési határozatok megtámadási határidejét a közgyűlés
napjában határozta meg, ezzel szinte lehetetlenné téve a határozat megvétózását. És erről nem is tudtunk. Annyira abszurd.
Ez így törvényes?
Szíves válaszukat előre is köszönöm.
Bruner Erzsébet

Tisztelt Skarufa Jánosné!
Érdekes kérdést tett fel, mivel az LTP egy befektetett pénzeszköz, így értelemszerűen oda kellene kerülnie. Különösen azért is, mert ez egy zárt végű befektetés volt eddig, aminek kötött volt a felhasználása és állami támogatást kamatot is tartalmazott..
A kérdés azért érdekes, mert a befizetés célja a felújítási alap képzés, amit alapvetően a kötelezettségek közé kellene tenni a szabályok szerint.
A jogszabály így fogalmaz:
(3) A lakásszövetkezet − mint önálló jogi személy − tulajdonában lévő, közösen használt eszközök (épületrészek) felújítása céljára kapott (járó) külön hozzájárulást végleges pénzeszköz átvételként kell elszámolni. A még fel nem használt összegeket kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként, egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél kötelezettségként kell kimutatni.
Kicsit fura de úgy lehet tekinteni, hogy a felújítási alap "felhasználásra" került, mivel egy zárt végű befektetésbe került, aminek szabályozott az elszámolása, ha állami támogatást kapott, akkor különösen.
Tehát amikor lejár az LTP akkor a tőke visszakerül a felújítási körbe, a kamat és az állami támogatás a helyére. De ezt csak akkor kell így kimutatni, ha az év zárás előtt kiutalják összeget, de felhasználás a beszámoló fordulónapja után történik. Amennyiben a felhasználás az év vége előtt megtörténik, akkor egyből felhasznál felújítási befizetésként kell kezelni.
Szerintem ezt túlbonyolították, nagyon céges megközelítést adtak a dolognak és a lakásszövetkezeti lakók ezt nem igazán értik.
Például az egyszerűsítést célozta az a társasházaknál, hogy a hitelfolyósítást bevételként lehet könyvelni, nem kell azonnal kötelezettségként könyvelni. Ezt a kötelezettséget sem értették a lakók, nem tudom hogyan értik a fenti szövetkezeti könyvelést.
Szerintem jobb lett volna, ha ezeket a felújítási összegeket egy önálló alapként kellene nyilvántartani. Lehet, hogy ez lesz a jövő,

Tisztelt Mácsay Zsuzai!

Az SZVB semmilyen körülmények között nem veheti át a közös képviselő feladatait. Ezt kizárja a feladatkörük. Az SZVB ellenőriz, hogyan fogja ellenőrizni azt, amit Ő intézett? Ha bármit intéz is a felelősség a közös képviselőé, ezt át nem ruházhatja, át nem adhatja.
Az SZVB-nek ellenőrzési és véleményezési joga van. Természetesen a közös képviselő együttműködik az SZVB-vel és figyelembe veszik javaslataikat, de feladatot nem adhatnák egymásnak ez igaz oda és vissza is!

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Kaponyi György Úr!

Köszönöm szépen a gyors válaszát, nagyon sokat segített nekem.
Azt szeretném még kérdezni, hogy az SZVB átveheti-e a közös képviselettől a műszaki dolgok intézését.
Értem ezalatt például, hogy ha elromlik az úszókapu, akkor az SZVB hívja ki a szerelőt, ő tárgyal vele és ő állapodik meg az árban is, ő veszi át a munkát.
Majd a számlát 2 SZVB tag aláírásával engedélyezi a közös képviselőnek, hogy kifizetheti.

Előre is köszönöm a válaszát!

Lakásszövetkezetünk 2017.01.01-től felújítási alapot képzett, ami úgy került meghatározásra, hogy az addigi közös költséget 2000 Ft-al megemeltük és ezen összeget terveztük félre tenni. 2017. évben ez 58 lakás*12 hónap * 2000 FT= 1.392.000 Ft 2017.év végén LTP szerződést kötöttünk és 2017 november és december hónapban 100.000 Ft-ot már be is fizettünk. A lakók teljes befizetését mi adott évi bevételként számoltuk el.
A 479/2016 (XII.28) kormányrendelet 33. § (3) szerint: A lakásszövetkezet - mint önálló jogi személy − tulajdonában lévő, közösen használt eszközök (épületrészek) felújítása céljára kapott (járó) külön hozzájárulást végleges pénzeszköz átvételként kell elszámolni. A még fel nem használt összegeket kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként, egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél kötelezettségként kell kimutatni.
A felújítási alapba fizetett pénzt, ha a fenti jogszabályt helyesen értelmezzük, nem lehetett volna bevételek közé tenni, hanem a kötelezettségek között kell kimutatni, egyszeres könnyvitel révén le kellett volna vonni a bevételek közül és átvezetni kötelezettségek közé 2018-ban további 5 LTP-t kötöttünk, illetve a korábban kötött egyet is fizettük így 2018.12.31-én 949.853 Ft volt lekötve az LTP-ben. 2018-ban az alapszabályba az került 03hóban nem fix összeget fizetnek a lakók a felújítási alapba, hanem a tárgyévi eredményt helyezik oda, tehát itt lényegében nem volt fix összegű befizetés a felújítási alapba ( mivel nem született döntés, hogy mikor ezért majd csak idén tesszük be). 2019-ben úgy döntött a közgyűlés, hogy pontosan annyi összeg kerül havonta a közös költségből a felújítási alapba, mint amennyit az LTP-kbe befizetünk. Vagyis idén amit befizetnek erre a célra azt le is kötjük. Fentiek alapján a kérdés az, hogy ha a lakók felújítási alapba fizetnek és LTP-be helyezik akkor is kotelezettségek között kell kimutatni. Köszönöm

Tisztelt Mácsay Judit!

Ha a közgyűlés a beszámolót nem szavazza meg és nem intézkedik az elutasítási ok megszüntetésére, akkor nem tud költségvetést a következő évre érdemben elfogadni.

Az Ön által "feltárt" dolgok még nem jogos követelések. Ezek akkor lesznek jogos követelések, ha szakember is átnézte a beszámoló és a költségvetést, és Ő állapítja meg a hibákat. Ha az SZVB-ben van mérlegképes könyvelő, Ő tud segíteni.
Ha nincs ilyen szakemberük, akkor a társasházi törvény lehetővé teszi, hogy külsős szakembert bízzanak meg a beszámoló és az éves költségvetés felülvizsgálatával.
A dolgokat összefüggéseiben kell vizsgálni, és az Ön által leírtakat át kellene nézni. Ezért érdemes szakemberre bízni a felülvizsgálatot.

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Kaponyi György Úr!

Febr. 25-én lesz közgyűlés a 72 lakásos társasházunkban. A 2019 évi gazdasági beszámolót és a 2020 évi gazdasági tervet kell megszavazni a tulajdonosoknak. Én, mint az egyik tulajdonos a gazdasági beszámolóban, amit a meghívóval együtt megkaptam, észre vettem, hogy a kiadások nem fedezik a valóságot. A bankszámla vezetésének költsége minden bankszámla kivonaton szerepel, amit összeadtam hónapról, hónapra. 78 ezer forinttal lett több feltüntve a ténylegesnél. Tavaly 1 hónap villanyszámlát nem fizetett be a közösképviselő, kikapcsolta az Elmű a villanyt, 17.800.- forintért visszakapcsolták. Ezt úgy adta hozzá a villanyszámlákhoz a gazdasági beszálóban, hogy nincs külön feltüntetve. Ezt sem tartom korrektnek, hogy a közösképviselet mulasztott és a társasházra hárítja az anyagi vonzatát. Nem minden hónapban számlázza ki a saját díját, van olyan hónap, hogy két hónapot számláz, van olyan hónap, hogy semmit. Ha összeadom, 13 havi díjat számlázott ki magának 2019-re. 2018-ban elektromos energia számlát elszámolt 606 ezer forintot, túlfizetést kaptunk 125 ezer forintot, vagyis 481 ezer forintra jön ki az éves elektromos számla, úgy, hogy előző éveben 223 ezer volt, következő évben 273 ezer. 2018-as évet próbáltam összeadni, de csak 8 hónapot tett publikussá, ahol összesen 107 ezer volt a villanyszámlánk. A nem látható 4 hónapban összesen 374 ezer forintot számolt el. Kérdésem az lenne, hogy ha nem tudja megmagyarázni ezeket a többlet költségeket és a közgyűlés nem szavazza meg a 2019 évi gazdasági beszámolót, akkor mi történik? Mi a közgyűlés következő törvényes lépése? Milyen jogi lépéseket tud tenni a társasház a közösképviselővel szemben? Ezeket a jogos anyagi követeléseket milyen formában tudjuk érvényesíteni?

Előre is köszönöm válaszát!

Mácsay Judit

Tisztelt Hartay Mihály!

Írásos szavazásnál mindig az össze tulajdoni hányad 50%+1 szavazat kell. Az SZMSZ esetében pedig még a rendes közgyűlésen is az összes tulajdoni hányad 50%+1 szavazat kell, ezt a törvény külön előírja.

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Kérdésem! tárgy: írásos szavazás az szmsz módosításáról! Kérdés: a th összes tulajdoni hányadának 50%+1 szavazata szükséges a sikerességéhez, vagy a szavazásban résztvevők 50%+1 szavazata kell az elfogadáshoz?

Tisztelt Steiner Judit!

Természetesen ilyenkor lehet külsőst megbízni a számvizsgálói feladatokkal, de ehhez is közgyűlési határozat kell. Rögzíteni kell, hogy milyen időszakonként és milyen mélységben (tételesen, könyvelés alapján, stb.) végezzék az ellenőrzést. Az éves beszámoló felülvizsgálata (ami magába foglalja a könyvelés ellenőrzését is) és a költségvetés ellenőrzése, véleményezése mindenképpen ajánlott, ha külsőst bíznak meg. Ezért érdemes olyan személyt céget választani, aki ért a társasházakhoz, nem csak a könyveléshez.

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Fórumozók!

Ha lehet, kérem, javaslom hogy az adózás , könyvelés stb. problémákon túl foglalkozzanak műszaki dolgokkal is. Javaslatom oka az, hogy sok lakásban tapasztalom azt, hogy a felújítások során a lakók csempével. stb. takarják le a fürdőkben, WC-ben, spájzban lévő szellőző nyílásokat. Ez tovább növeli a mai fokozott légzárású ablakok természetes szellőzésre kifejtett, azt erősen csökkentő hatását. Ez emeli a penészesedés veszélyét, rontja a belső levegő minőségét. Ha ezeket a szellőző rácsokat letakarják, akkor a penész megelőzéséhez több ablakszellőzőre, egyéb szellőzőre, ventilátorra van szükség. A szellőző nyílások megléte még fontosabb, ha egy lakásnak csak egy homlokzaton vannak ablakai. Javaslom, a közös képviselők helyezzenek ki egy javaslatot arról, hogy a felújítások során a lakók hagyják szabadon a szellőző nyílásokat. Ha valakit a téma jobban érdekel, szívesen adok téjékoztatást akár az esedékes közgyűléseken is.
Orosz Balázs

Tisztelt Kaponyi György Úr!

A társasházi törvény 27. §. (2) bek. szerint :Abban a társasházban, amelyben huszonöt lakásnál több lakás van, a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére számvizsgáló bizottságot kell választani.
Az (5) bek. szerint ha a feladatok ellátása számvizsgáló bizottság vagy felhatalmazható tulajdonostárs hiánya miatt nem biztosítható, e feladatok ellátásával - a szervezeti-működési szabályzat erről szóló rendelkezése esetén - a számvitelről szóló törvény szerinti könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult szolgáltató vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő (a továbbiakban: regisztrált) személy vagy olyan gazdálkodó szervezet is megbízható, amelynek van ilyen tagja vagy alkalmazottja.

Ez azt jelenti, hogy ha nincs megválasztható tulajdonostárs a számvizsgáló bizottságba (nem jelentkezik senki, netán annyira nem hozzáértő jelentkezik, hogy a közgyűlés nem választja meg, stb.), akkor alkalmazható a (4) és (5) bekezdés?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Eigen Levente!

A társasház a szolgáltatás megszüntetéséről jogszerűen tud dönteni, főleg ha nem is akarták azt fizetni.
Megoldás az, ha szerződik a társasházzal és egy fogyasztásmérőt felszerel, és a társasháznak fizeti a villany díját. Ez csak akkor megy ha a társasház beleegyezik.
Ha a társasházban van lakása és megoldható, a lakásából is leviheti az áramot.

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Kaponyi György Úr!

Adott egy 80-as években épűlt társasház ami alatt 4db garázs van. Ezek a garázsok a társashát közös villany órájáról kapták az áramot.
A garázsok idővel külön helyrajzi számot kaptak. Valamikor valamiért a társasház úgy döntött, hogy a garázsokat levágja az áram ellátásról. Én a garázst tavaj vásároltam meg, az előző tulajdonos elfelejtett szólni az áram szolgáltatás hiányárol Ö csak eggy égőcserét javasolt.
A kérdésem az lenne, hogy a társasház annó jogszerűen járt-e el amikor megszüntette az áram szolgáltatást.
Én az ELMÜ nél próbáltam külön órát felrakatni a garázsra de azt mondták, hogy ott nem volt mérö legalábbis ök nem látják ezér nekem a társasház komplett hálozati tervét meg kellene terveztetnem csak utána rakathatnák órát. Ez a terveztetés persze több száz ezer forint.

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Kaplonyi György Úr!
A társasház SZMSZ-e előírhatja-e, hogy a tulajdonostársak meghatalmazást csak másik tulajdonostársnak, vagy családtagjuknak, házastársuknak, élettársuknak, gyermeküknek, szülőjüknek, nagyszülőjüknek, unokájuknak vagy testvérüknek adhatnak? Véleményem szerint ez törvénybe ütköző szabály, hiszen ha nincs a társasházi tulajdonosok között, akiben megbízhatok, és nincs rokonom, akkor - akadályoztatásom esetén - nem tudok részt venni a közgyűlésen. Azt pedig végképp nem gondolom, hogy a meghatalmazottam kényszeríthető arra, hogy a rokonsági fokunkat a közgyűlés levezető elnökének és a jegyzőkönyvvezetőjének igazolja.
Válaszát előre tisztelettel köszönöm.
Marik Anikó

A társasházi törvény 27. §. (2) bek. szerint :Abban a társasházban, amelyben huszonöt lakásnál több lakás van, a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére számvizsgáló bizottságot kell választani.
Az (5) bek. szerint ha a feladatok ellátása számvizsgáló bizottság vagy felhatalmazható tulajdonostárs hiánya miatt nem biztosítható, e feladatok ellátásával - a szervezeti-működési szabályzat erről szóló rendelkezése esetén - a számvitelről szóló törvény szerinti könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult szolgáltató vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő (a továbbiakban: regisztrált) személy vagy olyan gazdálkodó szervezet is megbízható, amelynek van ilyen tagja vagy alkalmazottja.

Ez azt jelenti, hogy ha nincs megválasztható tulajdonostárs a számvizsgáló bizottságba (nem jelentkezik senki, netán annyira nem hozzáértő jelentkezik, hogy a közgyűlés nem választja meg, stb.), akkor alkalmazható a (4) és (5) bekezdés?

Tisztelt Koncz Dorottya!

Az ügyvezető közös képviselő gyakorlatilag csak a közüzemi számlákat fizetheti ki, hogy biztosítva legyen a társasház üzemeltetése az átmeneti időszakban. Jogköre korlátozott. Szerintem beszámoló közgyűlést már nem köteles tartani. A beszámolót átadja az új közös képviselőnek és majd ő fogja a költségvetéssel együtt elfogadtatni, mivel a beszámoló elkészülte előtt felmondtak neki és csak ügyvivőként tevékenykedik. Ez a felelősség alól nem mentesíti. Gyakorlatilag az elfogadott beszámoló sem zárja ki a későbbi felelősségre vonást, ha utólag valami kiderül
Erre a beszámoló közgyűlésre meghívhatják a volt közös képviselőt, de ő nem köteles a közgyűlésre lemenni (nincs jogviszonyban a társasházzal).
Gondolja végig. Kirúgják a cég ügyvezetőjét, majd visszahívják, hogy van egy feladat ami az ő idejében indult és neki kell befejeznie. Mit fog válaszolni a volt ügyvezető?

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Kollégák!

A karakterhossz korlátozása miatt az előző hozzászólásomba nem fért bele, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy a NAIH állásfoglalásból is következik, hogy kell az adatvédelmi tájékoztató (szabályzat) a társasházak részére is!

4. A személyes adatok kezelésének alapelvei:
4. § (1) Személyes adat kizárólag egyértelműen meghatározott, jogszerű célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok gyűjtésének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.
(2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

Tehát az adatkezelés rendjét meg kell határozni a későbbi problémák elkerülése érdekében!

Üdvözlettel!

Kaplonyi György

Tisztelt Klausz Attila!
Minden tulajdonos mindig betekinthet a tulajdonosi egyenlegekbe. erre van is egy NAIH állásfoglalás.
Ügyszám: NAIH/2018/2004/2/V
1. Kérdés: A közös képviselő évközben, tulajdonosi érdeklődésre bemutathatja-e egy másik tulajdonos könyvelésben nyilvántartott közös költség hátralékát, illetőleg arról szóban adhat-e felvilágosítást?
A jelen esetben az adatkezelés és hozzáférés a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényen (a továbbiakban: „Társasházi tv.”) alapul. A Társasházi tv. 28. § (1) e) pontja szerint az éves elszámolás elfogadásáról a közgyűlés határoz. Szükségszerű tehát, hogy az éves elszámolás elfogadása érdekében a közgyűlésen szavazati joggal rendelkező tulajdonostársak megismerhessék az elszámolásban szereplő adatokat, így a közös költségekhez való hozzájárulás előírását és teljesítését a tulajdonostársak nevének feltüntetésével. Ekkor tehát a közgyűlés tagjainak, vagyis a tulajdonostársaknak lehetőségük van arra, hogy megismerjék azt, hogy név szerint melyik tulajdonostársnak mennyi közös költség hátraléka van.
Nincsen jogszabályi akadálya annak sem, hogy a tulajdonostársak megismerjék a könyvelésbe történő betekintés útján, vagy a postaládába dobott, lezárt tájékoztató útján, vagy egyéb zárt módon azon személyek kilétét, akik a közös költségek fizetésében hátralékkal rendelkeznek, valamint hátralékuk összegét, továbbá azok névsorát, akik a befizetési kötelezettségüket rendszeresen határidőben teljesítik.
Az utolsó bekezdés alapján bármikor megismerhető az adat, figyelemmel az alábbiakra:
A közös képviselő és a tulajdonostársak is kötelesek a személyiségi jogokat tiszteletben tartani a közös tulajdon üzemeltetésével kapcsolatban tudomásukra jutott adatokkal kapcsolatban, mivel azok csak célhoz kötötten használhatóak fel az Info tv. 4. § (1)-(2) bekezdéseinek megfelelően.

Tisztelt Kaplonyi György Úr!
Közös képviselőnk felmentési és ügyvivői határideje 2020.03.17. napjával lejár.
Kérésünk felé, hogy ő tartsa meg a beszámoló közgyűlést addig, de ez elől elzárkózik, mondván majd átadja az iratanyagot az új megválasztott közös képviselőnek. Jogosan kérjük-e, hogy tartson beszámoló közgyűlést, hogy tájékozódhassunk az elvégzett, v. félbehagyott munkákról, a behajtásról, a lakáskassza szerződés módosításról, stb.
Válaszát várva, tisztelettel: Koncz Dorottya

Tisztelt Kaplonyi György!

Tudomásom szerint a tulajdonosi egyenlegeket éven 1x a beszámoló alátámasztásként lehet minden tulajdonos számára bemutatni. Év közben, mindenki csak a sajátját kérheti.
Azt kérdezem, hogy ezt jó tudom-e, ha igen, akkor mely törvény alapján van ez meghatározva.
Egy további kérdésem még, hogy ez vonatkozik arra az esetre is, amikor a SZVB kéri ellenőrzés céljából, vagy akkor odaadható.

Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel

Klausz Attila